adozona.hu
BH 2007.5.166
BH 2007.5.166
Ha a munkavállaló a munkahelyén lépcsőn közlekedve - a világítás meghibásodása következtében - a lépcsőről leesik, a balesete következményeiért a munkáltató kizáró ok hiányában felelős [Mt. 174. § (1) és (2) bekezdés; MK 29. számú állásfoglalás b) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes keresetében munkahelyi balesetből eredő kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
A munkaügyi bíróság közbenső ítéletével megállapította, hogy a felperes 2001. augusztus 3-án bekövetkezett munkahelyi balesetéért az alperes teljes kárfelelősséggel tartozik.
Az elsőfokú ítéleti tényállás szerint a felperes 1993-tól állt az alperes alkalmazásában, utolsó munkaszerződés- módosítása szerint háztartási kisgépszerelő munkakörben. A villanyszerelési munkálatok ellenőrzése cél...
BH 2007.5.166 Ha a munkavállaló a munkahelyén lépcsőn közlekedve - a világítás meghibásodása következtében - a lépcsőről leesik, a balesete következményeiért a munkáltató kizáró ok hiányában felelős [Mt. 174. § (1) és (2) bekezdés; MK 29. számú állásfoglalás b) pont].
A felperes keresetében munkahelyi balesetből eredő kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest.A munkaügyi bíróság közbenső ítéletével megállapította, hogy a felperes 2001. augusztus 3-án bekövetkezett munkahelyi balesetéért az alperes teljes kárfelelősséggel tartozik.
Az elsőfokú ítéleti tényállás szerint a felperes 1993-tól állt az alperes alkalmazásában, utolsó munkaszerződés- módosítása szerint háztartási kisgépszerelő munkakörben. A villanyszerelési munkálatok ellenőrzése céljából 2001. augusztus 3-án az alperes telephelyén a fogadószintről a varrodába vezető lépcsőn közlekedett, amikor a világítás meghibásodását észlelte. Figyelme erre irányult, amelynek következtében a lépcsőről leesett, és bal oldali combnyaktörést szenvedett.
A munkaügyi bíróság megállapította, hogy a felperes balesetét a munkáltató működési körébe tartozó ok idézte elő, és ezt a tényt erősítette meg a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár Betegségi Ellátási Osztályának határozata is, amely a felperes munkahelyi balesetét üzemi balesetként ismerte el. Egyebekben a bíróság megállapította, hogy a felperest korábban olyan baleset érte, amely kisebb mértékű mozgáskorlátozottságot eredményezett, ez azonban a jelen balesettel kapcsolatos munkáltatói felelősségre kihatással nem lehetett.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét helyes indokai alapján helybenhagyta.
A másodfokú bíróság álláspontja szerint a felperes a balesetét az alperes működési körébe eső ok következtében szenvedte el, a károsodást előidéző ok és a munkáltató működési köre közötti összefüggés fennáll, ezért az Mt. 174. §-ának (1) bekezdése alapján a munkáltató objektív kártérítési felelősséggel tartozik. A jogerős közbenső ítélet szerint - mint azt az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg - a felperes esetleges rosszullétének bekövetkezésében korábbi betegségei nem játszottak közre.
Az alperesnek kellett bizonyítania, hogy a felperes magatartása kizárólagos és elháríthatatlan volt, ez azonban nem járt eredménnyel.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen az első- és a másodfokú bíróságok közbenső ítéletének hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását, másodlagosan azok "megváltoztatását", és kármegosztás alkalmazását kérte 80%-ban megállapítva a felperes közrehatását. A felülvizsgálati érvelés szerint a felperes balesete nem a munkáltató működésével összefüggő okból következett be, rosszulléte a munkáltató részéről elháríthatatlan volt. A felperes a baleset időpontjában a munkahelyét indokolatlanul elhagyva, erre irányuló utasítás nélkül, munkakörébe nem tartozó munkát végzett, amellyel veszélyeztette saját testi épségét és egészségét.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására és az alperes felülvizsgálati eljárási költségben történő marasztalására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül teljes mértékben felel, csupán akkor mentesülhet, ha a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok, vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta [Mt. 174. § (1)-(2) bekezdés]. Amennyiben a kár működési körön belüli, a munkáltató felel a kárért, és felelőssége ez esetben akkor is fennáll, ha ez az ok nem volt elhárítható [MK 29. számú állásfoglalás b) pont].
Fentiekből következően jogszabálysértés nélkül állapították meg az eljáró bíróságok, hogy a munkáltató objektív felelőssége fennáll, a baleset a felperest munkahelyén, munkaidőben, munkavégzés közben érte, a tevékenysége a munkáltató érdekkörében merült fel, így a károsodást előidéző ok és a munkáltató működése közötti összefüggés fennállása megállapítást nyert.
Alaptalanul hivatkozott az alperes felülvizsgálati kérelmében arra, hogy a felperes ideiglenesen az alperesi telephelyen villanyszerelési munkák kivitelezése során a villanyszerelési feladatok koordinálásával és felügyeletével volt megbízva, a kivitelezési tevékenység pedig már befejeződött. Az alperes nem bizonyította, hogy a felperes engedély nélkül, tiltás ellenére tartózkodott a telephely azon részén, ahol a baleset a lépcsőn való közlekedés során érte. Ebből a szempontból az is közömbös, hogy a felperes kapott-e villanyszerelési munkát az alperestől, mivel a baleset nem ezen munkavégzés során következett be.
Az eljáró bíróságok azt is helyesen emelték ki a szakértői véleményekből, hogy a combcsonttöréshez vezető elesést kiváltó okok tekintetében a cukorbetegség, az ingadozó vérnyomás, és a korábbi balesetből eredő mozgáskorlátozottság szerepe kizárható. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a kármegosztás alkalmazására nem talált jogi lehetőséget.
A kifejtettek miatt a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság közbenső ítéletét hatályában fenntartotta. [Pp. 275. § (3) bekezdés].
(Legf. Bír. Mfv. I. 10.588/2006.)