adozona.hu
BH+ 2007.5.230
BH+ 2007.5.230
Ha a munkáltató a másik gazdasági társasággal szemben megindult felszámolási eljárás során annak nyomdaüzemét a hozzátartozó gépekkel és berendezésekkel együtt további üzemeltetésre átvette, és az addig ott dolgozó munkavállalót változatlan munkahelyen, változatlan munkakörben továbbfoglalkoztatta, a munkavállaló munkaviszonyában munkáltatói jogutódlás következett be, függetlenül attól, hogy a korábbi munkaviszonyt közös megegyezéssel megszüntették, és a munkáltató új munkaszerződést kötött a munkavállalóva
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperesnél ügyvezető munkakörben dolgozó felperes határozatlan időre szóló munkaviszonyát a munkáltatói jogkör gyakorlója a 2005. december 22-én kelt intézkedésében 30 nap felmondási idő figyelembevételével 2006. január 1. napjával rendes felmondással megszüntette. Az indokolás szerint a munkáltató működésével összefüggő ok, vagyis az eredménytelen és veszteséges gazdálkodás miatt a munkáltatónál létszámleépítés vált szükségessé és a munkavállaló által betöltött munkakör megszűnt.
A felpe...
BH+ 2007.5.230 Ha a munkáltató a másik gazdasági társasággal szemben megindult felszámolási eljárás során annak nyomdaüzemét a hozzátartozó gépekkel és berendezésekkel együtt további üzemeltetésre átvette, és az addig ott dolgozó munkavállalót változatlan munkahelyen, változatlan munkakörben továbbfoglalkoztatta, a munkavállaló munkaviszonyában munkáltatói jogutódlás következett be, függetlenül attól, hogy a korábbi munkaviszonyt közös megegyezéssel megszüntették, és a munkáltató új munkaszerződést kötött a munkavállalóval [Mt. 85/A. § (1) bekezdés b) pont].
Az alperesnél ügyvezető munkakörben dolgozó felperes határozatlan időre szóló munkaviszonyát a munkáltatói jogkör gyakorlója a 2005. december 22-én kelt intézkedésében 30 nap felmondási idő figyelembevételével 2006. január 1. napjával rendes felmondással megszüntette. Az indokolás szerint a munkáltató működésével összefüggő ok, vagyis az eredménytelen és veszteséges gazdálkodás miatt a munkáltatónál létszámleépítés vált szükségessé és a munkavállaló által betöltött munkakör megszűnt.A felperes a munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetében a felmondás jogellenességének megállapítását, és a jogkövetkezmények alkalmazásaként 12 havi átlagkeresetének megfelelő átalánytérítés, valamint elmaradt munkabér megfizetését kérte.
Előadta, hogy az alperes a felmondást megelőzően 3 alkalommal (2005. november 25-én, december 2-án és december 19-én) csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntéséről tájékoztatta, azonban a felmondása során a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályokat nem tartotta be. A felmondás azért is jogellenes, mert annak kézhezvételekor, 2005. december 28-án keresőképtelen állományban volt, így felmondási védelem alatt állt.
A felperes utóbb a keresetét felemelte, és egyhavi átlagkeresetének megfelelő végkielégítés címén 130.000 forint megfizetését is kérte.
A munkaügyi bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes rendes felmondása jogellenes, azt hatályon kívül helyezte, megállapította, hogy a felek között fennálló munkaviszony a határozat jogerőre emelkedésének napján szűnik meg, és az alperest 430 238 forint elmaradt munkabér, 130 000 forint végkielégítés és 650 000 forint átalánytérítés megfizetésére kötelezte. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A bíróság megállapította, hogy az alperes az Mt. 94/E. §-ában meghatározott 30 napos határidőt nem tartotta be, másrészt a keresőképtelenség ideje alatt közölt felmondás jogellenes.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
Az indokolás szerint a felperes a felmondás közlésének napján, 2005. december 28-án keresőképtelen állományban volt, felmondási védelem alatt állt [Mt. 90. § (1) bekezdés a) pont], ezért a felmondás jogellenes. A végkielégítéssel kapcsolatban a másodfokú bíróság elfogadta az elsőfokú bíróságnak azt az álláspontját, hogy jogutódlás folytán a felperes munkaviszonyát 2002. április hó 9. napjától kellett figyelembe venni, amely alapján egyhavi végkielégítés illette meg.
Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a rendes felmondás jogszerűségének megállapítását és a terhére megállapított fizetési kötelezettség mellőzését kérte. Másodlagos felülvizsgálati kérelme új eljárás elrendelésére irányult. A kérelem indokolása szerint a felperes munkaviszonyának rendes felmondással való megszüntetése nem a tervezett csoportos létszámcsökkentés keretében történt. A felmondó intézkedést 2005. december 22. napján hozta meg, és azt postán kézbesítette a felperes részére. Az intézkedését a rendelkezésre álló információk birtokában a jogszabályi előírásoknak megfelelően tette meg, ezért az nem jogellenes. A felperes nem tett eleget az Mt. 3. § (1) bekezdésében előírt kölcsönös együttműködési kötelezettségnek, ugyanis a keresőképtelen állományba vételét a munkáltatónak nem jelezte, ezért az alperes nem tudhatott arról, hogy felmondási védelem alatt áll. A végkielégítésre való jogosultsággal összefüggésben arra hivatkozott, hogy a felperes korábban a H. Ny. Rt. "f. a." munkáltatónál állt jogviszonyban, ahol is a munkaviszonya közös megegyezéssel megszűnt, és új munkaszerződést kötött. Mindez a felek akaratának megfelelően történt, ezért a felperes a végkielégítéshez szükséges minimum hároméves munkaviszonnyal az alperesnél nem rendelkezett.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A másodfokú bíróság a felmondás jogellenességét a felmondási védelembe ütköző volta miatt állapította meg, ezért a felülvizsgálati kérelemnek a csoportos létszámleépítést vitató okfejtése nem áll ellentétben a jogerős ítéletben foglaltakkal.
Az Mt. 90. §-ának (1) bekezdés a) pontja szerint a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt a betegség miatti keresőképtelenség időtartama alatt. A (4) bekezdés értelmében a védelem fennállása szempontjából a felmondás közlésének az időpontja az irányadó.
Az irányadó tényállás szerint az alperes a felmondó intézkedését 2005. december 22-én hozta meg, és azt postai úton kézbesítette a felperes számára 2005. december 28-án. A felperest a periratok tanúsága szerint az orvos 2005. december 27. napján vette keresőképtelen állományba. Ehhez képest a felmondás közléséig a keresőképtelenség bejelentésének elmulasztása nem róható a felperes terhére. Az alperes kellő alap nélkül vitatta a felmondás jogellenességét a felperes részéről az együttműködési kötelezettség megszegésére hivatkozva.
A felperes a perben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által kiállított igazolvánnyal bizonyította, hogy korábban a H. Ny. Rt. munkáltatónál dolgozott. Az alperes a perben nem tette vitássá, hogy a részvénytársasággal szemben megindult felszámolási eljárás során az annak telephelyén működő nyomdaüzemet a hozzátartozó gépekkel és berendezésekkel együtt további üzemeltetésre átvette, és a felperest változatlan munkahelyen, változatlan munkakörben tovább foglalkoztatta. Ennek alapján a felperes munkaviszonyában bekövetkezett munkáltatói jogutódlás megállapítható [Mt. 85/A. § (1) bek. b) pont] függetlenül attól, hogy a korábbi munkaviszonyt közös megegyezéssel megszüntették és az alperes a felperessel új munkaszerződést kötött. Minderre figyelemmel a jogelődnél eltöltött munkaviszonyt beszámítva a végkielégítésre való jogosultságának megállapítása jogszabálysértés nélkül történt.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet jogszabálysértés hiányában a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Mfv.II.10.692/2006.)