adozona.hu
BH 2007.4.137
BH 2007.4.137
Ha a köztisztviselő felszólítás ellenére a 30 napos határidőben nem jelentette be a kft.-nél fennálló ügyvezetői tisztségének megszüntetését, a köztisztviselői jogviszonya megszűntnek nyilvánítása jogszerűen történt [Ktv. 22. § (1) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és a keresetének helyt adó határozat hozatalát kérte. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság abban a jogkérdésben, hogy a köztisztviselői jogviszonyával összeférhetetlen ügyvezetői tisztségből az előírt 30 napon belüli lemondással az összeférhetetlenség megszűnt-e, téves jogértelmezésre jutott. Vitatta a másodfokú bíróság megállapítását arról, hogy az összeférhetetlenség 30 napon belüli megszüntetésére irányuló...
BH 2007.4.137 Ha a köztisztviselő felszólítás ellenére a 30 napos határidőben nem jelentette be a kft.-nél fennálló ügyvezetői tisztségének megszüntetését, a köztisztviselői jogviszonya megszűntnek nyilvánítása jogszerűen történt [Ktv. 22. § (1) bekezdés].
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és a keresetének helyt adó határozat hozatalát kérte. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság abban a jogkérdésben, hogy a köztisztviselői jogviszonyával összeférhetetlen ügyvezetői tisztségből az előírt 30 napon belüli lemondással az összeférhetetlenség megszűnt-e, téves jogértelmezésre jutott. Vitatta a másodfokú bíróság megállapítását arról, hogy az összeférhetetlenség 30 napon belüli megszüntetésére irányuló felszólítás eredménytelen volt amiatt, mert a cégjegyzékbe bejegyzésre e határidőn túl került sor. A munkaügyi bíróság ugyanakkor az összeférhetetlensége 30 napon belüli megszüntetésére következtetett, a keresetét csupán amiatt utasította el, mivel ennek igazolására hiányosan és késedelmesen került sor. A felperes felülvizsgálati érvelése szerint a Ktv. ilyen feltételt nem támaszt, ezért a mulasztás nem vezethet a közszolgálati jogviszony megszűnéséhez. Az ügyvezetői tisztségről lemondás a tagokkal szemben a közléssel hatályosult, a bejegyzésről rendelkező cégbírósági végzésnek visszamenő hatálya van, ezért nincs jelentősége az eljárt bíróságok által perdöntőként figyelembe vett körülménynek a cégbírósághoz való utólagos bejelentésről. Ezt támasztja alá az európai társasági jogi normákról szóló 1968/151/EGK irányelv 9. cikke, és ezzel kapcsolatosan a Legfelsőbb Bíróság egyik eseti döntése. Mindezek miatt a jogerős ítélet ellentétes a Ktv. 22. § (1) és (2) bekezdésével, valamint a Gt.-nek és a Ctv.-nek az ügyvezetői tisztség megszüntetésére és ennek cégbírósági bejegyzésére vonatkozó rendelkezéseivel. Azzal is érvelt, hogy a változásbejegyzési kérelem előterjesztésére már nem volt ráhatása, továbbá az alperes sem hívta fel "a cégeljárás megindítására".A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem előzetes megvizsgálása alapján a felülvizsgálat elrendelésére nem talált alapot.
Az irányadó - a felülvizsgálati kérelemben sem vitatott - jogerős ítéleti tényállás szerint a felperes köztisztviselőként dolgozott az alperesnél, ahol 2003. május 1-jétől osztályvezetői megbízásban részesült. 2001. augusztus 29-étől egy kft. ügyvezetői tisztségét töltötte be, az összeférhetetlenséget a köztisztviselői jogviszony létesítésekor nem jelentette be. A perben az összeférhetetlenség ténye nem volt vitás. Az alperes humánpolitikai és jogi főosztálya 2003. július 28-án azt követően szólította fel írásban a felperest az összeférhetetlenség 30 napon belüli megszüntetésére, hogy a többi köztisztviselővel összeférhetetlenségi nyilatkozatot töltettek ki, a felperes azonban ezt nem írta alá, noha a személyzeti osztály a gazdasági társaságban betöltött tisztségéről tudomást szerzett, és jelentette a felperes felettesének. A 30. napon történt ellenőrzéskor az összeférhetetlenség megszűnése igazolására, a cégbírósági bejelentés hiányára a felperes azt a magyarázatot adta, hogy a változás-bejelentés megtörtént, de az ügyintézési határidő 30 nap. A felettese későbbi kérdésére a felperes azt a tájékoztatást adta, hogy "ügyvédje elfelejtette a cégbírósághoz a változást bejelenteni". Az erre vonatkozó tanúnyilatkozatot a felperes nem vitatta. Az alperes 2003. szeptember 1-jén a cégbejegyzés igazolására újabb 8 nap határidőt adott, majd ennek eredménytelen eltelte után a jogviszonyt a Ktv. 22. § (1) bekezdése alapján megszűntnek mondta ki. Az alperes 2004. február 9-én intézkedett a jogviszony megszűnéséről, a cégbírósági változásbejelentésre 2004. február 19-én került sor.
Ebből a tényállásból, arra is figyelemmel, hogy a felperest az alperes az összeférhetetlenség 30 napon belüli megszüntetésére vonatkozó felhívásában a Ktv. 22. § (1) bekezdése szerinti megszűnés jogkövetkezményére figyelmeztette, az első- és a másodfokú bíróság törvénysértés nélkül következtetett a kereset megalapozatlanságára, hiszen a felperes 2003. augusztus 29-éig, azaz a munkáltató felhívásától számított 30 napon belül még a társasági szerződés módosítását sem igazolta.
Az első- és a másodfokú bíróság a jogszabály helyes értelmezésével fejtette ki, hogy az összeférhetetlenség megfelelő, végérvényesen és jogszerűen történt megszüntetése igazolásához szükséges a felszólítástól számított 30 napon belül az összeférhetetlen tisztségről lemondás igazolása, továbbá a cégbírósághoz történt változás-bejelentés. A köztisztviselői jogviszonya alatt ezt a felperes is így értelmezte, mivel az alperesnek ezzel kapcsolatban ilyen értelmű jognyilatkozatokat tett. Az alperes eljárása - a felperesével ellentétben - megfelelt a tisztességesség és jóhiszeműség követelményének, továbbá méltányos volt, mivel a második felszólításra már a Ktv. 22. § (1) bekezdésében meghatározott 30 napos határidő letelte után került sor.
Mindezekből következően a másodfokú bíróság helytállóan fejtette ki, hogy az összeférhetetlenség megszüntetése jogszabályi határidőben történő igazolásának elmulasztása miatt nincs jelentősége a 2004. február 20-ai közszolgálati jogviszony megszűnésére vonatkozó munkáltatói intézkedéshez képest a 2004. július 2-ai cégbírósági bejegyzésnek akkor sem, ha arra a lemondás időpontjára visszamenőleges hatállyal került sor.
A felperes a felülvizsgálati kérelemben megjelölt eseti döntésre és ezzel összefüggésben az EGK irányelvre is alap nélkül hivatkozott, mivel a cégbírósághoz benyújtandó változás-bejelentés a jogviszony megszűnéséig nem történt meg; nincs jelentősége annak a jogkérdésnek, hogy a cégbírósági végzés kikkel szemben és mikortól hatályos.
Az 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 29. § (1) bekezdése értelmében a változás-bejelentésre vonatkozó kötelezettségnek a cégbíróság részére 30 napon belül kell eleget tenni. A tényállásból kitűnően ilyen változásbejelentést a felperes a jogviszonya megszűnéséig nem igazolt (BH 2003/207.). A kft. két taggal működött, a felperes továbbra is tag maradt, ezért alappal nem hivatkozhatott arra, hogy semmilyen befolyással nem bírt az ügyvezető személyében bekövetkezett változásnak a cégbírósághoz határidőben történő bejelentésére vonatkozóan.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a keretei között vizsgált felülvizsgálati kérelmet - tekintettel arra, hogy az abban sérelmezett jogszabálysértések nem voltak megállapíthatóak - a Pp. 273. §-ának az adott ügyben még irányadó (1) bekezdése alapján elutasította.
(Legf. Bír. Mfv. E. 10.357/2006.)