adozona.hu
BH+ 2007.4.182
BH+ 2007.4.182
Ha a munkáltató az általa kollektív szerződéses megállapodásként aláírt és ekként ténylegesen alkalmazott megállapodások alkalmazását azonnali hatállyal mellőzte, ennek jogszerűsége a benyújtott kifogás alapján vizsgálható [Mt. 4. §, 23. §, 37. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérelmezett munkáltató 2004. 05. 11-én azonnali hatállyal felmondta az 1-42. számú megállapodásokat, minthogy ezeket "a vállalt kötelezettségek folyamatos pénzügyi fedezetének vizsgálata és biztosítása nélkül, valamint különösen a szakszervezet reprezentativitásának és a tényleges támogatottságának figyelmen kívül hagyásával" kötötték meg, így ezek nem tekinthetők kollektív szerződéses rendezésnek. Ezt a kérelmező nem fogadta el és azzal szemben kifogással élt. Ennek tárgyában a felek eredm...
BH+ 2007.4.182 Ha a munkáltató az általa kollektív szerződéses megállapodásként aláírt és ekként ténylegesen alkalmazott megállapodások alkalmazását azonnali hatállyal mellőzte, ennek jogszerűsége a benyújtott kifogás alapján vizsgálható [Mt. 4. §, 23. §, 37. §].
A kérelmezett munkáltató 2004. 05. 11-én azonnali hatállyal felmondta az 1-42. számú megállapodásokat, minthogy ezeket "a vállalt kötelezettségek folyamatos pénzügyi fedezetének vizsgálata és biztosítása nélkül, valamint különösen a szakszervezet reprezentativitásának és a tényleges támogatottságának figyelmen kívül hagyásával" kötötték meg, így ezek nem tekinthetők kollektív szerződéses rendezésnek. Ezt a kérelmező nem fogadta el és azzal szemben kifogással élt. Ennek tárgyában a felek eredménytelen egyeztetést tartottak.A kérelmező kérelmében kérte, hogy a munkaügyi bíróság állapítsa meg a kérelmezett és a kérelmező által 1991. 11. 27-étől és 2003. 04. 13-ig terjedő időben kötött 42 kollektív szerződés 2004. 05. 11-én történt azonnali hatályú felmondásának s az azon alapuló munkáltatói intézkedéseknek a jogellenességét és kötelezze a kérelmezettet a kollektív szerződések alkalmazására.
A munkaügyi bíróság a végzésével a kérelmet elutasította. A végzés indokolása szerint a kifogás jogszerűségének megállapítása iránt előterjesztett kérelem alapján indult eljárásban nem dönthető el a felek peres eljárásra tartozó azon jogvitája, hogy a vitában szereplő megállapodások kollektív szerződésnek minősülnek-e vagy sem, és erre tekintettel volt-e helye azonnali felmondásnak vagy sem.
A munkaügyi bíróság végzése ellen a kérelmező fellebbezett.
A másodfokú bíróság végzésével a munkaügyi bíróság végzését helybenhagyta. Az indokolás a munkaügyi bíróság végzésének helyes indokaira utalt, kiemelve, hogy a nem peres eljárási forma a felek jogvitájában nem alkalmazható.
A jogerős végzés ellen a kérelmező felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő és jogszabálysértésre hivatkozással a kérelmének megfelelő határozat meghozatalát kérte. A kérelmezett jogszabálysértő intézkedését különösen abban jelölte meg, hogy a kollektív szerződéses megállapodásokat azonnali hatállyal jogellenesen mondta fel.
A kérelmezett a jogerős határozat hatályában való fenntartását kérte felülvizsgálati ellenkérelmében.
A felülvizsgálati kérelem a következők szerint alapos.
Az eljárt bíróságok helyesen indultak ki abból, hogy a kifogás alapján indult eljárásban általában a sérelmezett intézkedés megtételekor irányadó helyzet az irányadó. Helyesen foglaltak állást abban a kérdésben is, hogy ilyen eljárásban az Mt. 37. § (4) bekezdése joghasonlatosság alapján nem alkalmazható. Ezeket az elveket azonban mégsem megfelelően alkalmazták.
A kifogás alapján indult eljárásban vizsgálható és irányadó tényállás szerint ugyanis a kérelmező és a kérelmezett 1-42. sorszámú megállapodást kötötték egymással egyebek között a szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye, munkaidő, besorolás, illetményemelés, illetmény-kiegészítés, jutalom, étkezési hozzájárulás, munkaruha-juttatás, illetményelőleg, költségtérítés tárgyában, amelyeket a kérelmezett ténylegesen alkalmazott. Ezt az alkalmazást azonnali hatállyal megszüntette és a megállapodásokat felmondta a kérelmezett, a saját érdekkörébe eső ténykörülményekre hivatkozással.
A kifogás alapján indult eljárás az előrebocsátottak szerint a kollektív megállapodások tényleges alkalmazásához kapcsolódóan a sérelmezett jogszabálysértés vizsgálatára és szankcionálására irányult, vagyis adott esetben arra, hogy a korábbi magatartásától eltérve, nyilvánvalóan jogszerűen mellőzte-e azonnali hatállyal a kérelmezett a közösen kialakított szabályok alkalmazását. Ha ez a kifogás alapján indult eljárásban nyomban nem tisztázható, ez nem kizárólag a kérelem elutasításához, hanem az eset körülményeitől függően a jogsértés megállapításához is vezethet azzal, hogy a kérelmező külön perben érvényesítheti a jogra alapított igényét.
Ellenkező álláspont odavezetne, hogy a munkáltató tagadása, védekezése addigi saját magatartásával szembekerülve, a szakszervezetet arra kényszerítené, hogy ne élhessen a végrehajtás felfüggesztésével járó, gyors elintézést kívánó kifogásával és ezzel ezt az eljárást megfossza jellegzetességétől.
Minderre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a másodfokú bíróság végzését - az elsőfokú bíróság végzésére is kiterjedően - hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította. Az új eljárásban az eset összes körülményének vizsgálata és értékelése alapján kell állást foglalni, hogy a kérelmezett az általa kollektív szerződéses megállapodásként aláírt és ekként ténylegesen alkalmazott kollektív megállapodások alkalmazását azonnali hatállyal a jogszabálynak megfelelően mellőzte-e. (Legf.Bír. Mfv.II.10.314/2005.)