adozona.hu
EH 2006.1435
EH 2006.1435
Ha a munkáltató a közalkalmazotti tanács tagjának közalkalmazotti jogviszonyát felmentéssel kívánja megszüntetni, erről a közalkalmazotti tanácsot, az előzetes egyetértése megszerzése érdekében, írásban kell - illetve kellett 2005. március 20. előtt is - tájékoztatnia [Mt. 28. § (2) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes keresetében a számára kiadott munkáltatói felmentés jogellenességének megállapítását és ennek jogkövetkezményeként kéthavi átlagkeresete megfizetését kérte arra hivatkozva, hogy a munkáltató intézkedését megelőzően nem szerezte be a közalkalmazotti tanács egyetértését, ez csak a felmentést követően történt meg.
Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 343 494 forintot a felmentés...
Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 343 494 forintot a felmentés jogellenessége miatt.
Az ítéleti tényállás szerint a felperes 1988. augusztus 16-ától állt tanítói munkakörben az alperes alkalmazásában, a számára kiadott felmentés időpontjában a háromtagú közalkalmazotti tanács tagja volt. Az intézményfenntartó községi önkormányzat képviselő-testülete gazdasági okokra hivatkozva az intézménynél létszámcsökkentést rendelt el. A munkáltató a felperes közalkalmazotti jogviszonyát a 2005. március 10-én kelt felmentéssel 2005. augusztus 31-ével megszüntette, az önkormányzati döntésre hivatkozással. Az intézmény vezetője 2005. március elején kérte szóban a közalkalmazotti tanács elnökétől, hogy a felperes jogviszonyának megszüntetéséhez járuljon hozzá, majd március 8-át követően ezt írásban is kérte. A közalkalmazotti tanács elnöke és tagja 2005. március 22-én nyilatkoztak arról, hogy a felmentéshez az önkormányzati döntésre tekintettel az egyetértésüket megadják.
Az elsőfokú bíróság megalapozottnak találta a felperes keresetét, a közalkalmazotti jogviszonyban is alkalmazandó Mt. 62. § (3) bekezdése, illetve 28. § (1) bekezdése alapján. Az elsőfokú bíróság szerint a március elején történt szóbeli megkeresés csupán előzetes információnak tekinthető, a közalkalmazotti tanács a munkáltató március 8-a utáni írásos megkeresésére nyilatkozott. Mivel csupán a március 10-ei felmentést követően adta meg a hozzájárulását, a munkáltatói felmentés jogellenes. Erre tekintettel a bíróság a Kjt. 34. § (4) bekezdése alkalmazásával kéthavi átlagkeresetnek megfelelő összeg megfizetésére kötelezte az alperest.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a felperes keresetét elutasította és az alperest mentesítette a fizetési kötelezettség alól.
A másodfokú bíróság szerint a felmentés idején hatályos Mt. 28. § (2) bekezdése a közalkalmazotti tanács írásbeli tájékoztatását nem írta elő, csak a 2005. március 20-ával hatályba lépett, módosított rendelkezés szerint szükséges az írásbeli tájékoztatás. Ebből következően a munkáltató a 2005. március 1-jén történt szóbeli tájékoztatás után, a 8 napos válaszadási határidő lejártát követően jogszerűen döntött március 10-én a felperes felmentéséről.
A jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmében a felperes annak megváltoztatását és a keresetének helyt adó elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte az Mt. 3. § (2) bekezdésébe és 6. § (3) bekezdésébe, valamint a 28. §-ába és 62. §-ába ütköző jogszabálysértésre hivatkozva. Az előbbieket az ellentmondó jogorvoslati tájékoztatással, valamint a közalkalmazotti tanács előzetes egyetértésének hiányával indokolta. Panaszolta, hogy a másodfokú bíróság a bizonyítékok alapján nem megfelelően értékelte az alperes ellentmondó előadásait. Hangsúlyozta, hogy a munkáltató csupán március 8-a után kérte meg a közalkalmazotti tanács egyetértését, a testületi döntés pedig jóval március 10-ét követően született.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. Állította, hogy az általa csak szóban kért hozzájárulás a jogszabálynak megfelelt.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A közalkalmazotti jogviszony tekintetében is irányadó Mt. 62. § (3) bekezdése szerint a közalkalmazotti tanács tagjának munkajogi védelmére a választott szakszervezeti tisztségviselőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a 28. § szerint a szakszervezeti szervet megillető jogosultságot a közalkalmazotti tanács gyakorolja.
A perbeli időben hatályos Mt. 28. § (1) bekezdése értelmében a közalkalmazotti tanács előzetes egyetértése szükséges a választott tisztséget betöltő munkavállaló jogviszonyának a munkáltató által felmentéssel történő megszüntetéséhez. A (2) bekezdés szerint az intézkedéssel kapcsolatos álláspontot a munkáltató tájékoztatásának átvételétől számított 8 napon belül írásban közli a közalkalmazotti tanács.
Minthogy az előbbi szabály a munkáltatói tájékoztatás átvételéről szólt, ebből arra lehet következtetni, hogy írásbeli tájékoztatást kívánt meg a törvény már a perbeli időben is. Ezt az értelmezést támasztja alá a jogfejlődés is, az Mt. 28. § (2) bekezdésének 2005. március 20-ától hatályos szövege. A másodfokú bíróság ettől eltérő jogszabály értelmezése a rendelkezés nyelvtani és logikai értelmezésével ellentétes, tehát téves.
Az elsőfokú bíróság a közalkalmazotti tanács elnökének tanúvallomása alapján állapította meg, hogy 2005. március 8-át követően az alperes írásban is kérte az előzetes egyetértés megadását. Az alperes a fellebbezésében vitatta e ténymegállapítást, a másodfokú bíróság a fenti jogi álláspontjából adódóan e tekintetben a fellebbezést nem bírálta el. Az ügy érdemét illetően azonban ennek nincs jelentősége, mert a 2005. március 10-én történt felmentés akár az írásbeli tájékoztatás hiányában, akár a 2005. március 8-át követően írásban közölt tájékoztatás esetén jogellenesnek minősül az Mt. 28. § (2) bekezdése alapján.
A kifejtettekre tekintettel a jogerős ítélet jogszabálysértően változtatta meg az elsőfokú bíróság ítéletét és utasította el a felperes keresetét. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
(Legf. Bír. Mfv. II. 10.036/2006. sz.)