adozona.hu
EH 2006.1488
EH 2006.1488
Jegyzői kinevezéshez az 1992. évi XXIII. tv. (Ktv.) szervi hatálya alá tartozó közigazgatási szervvel fennálló közszolgálati jogviszonyban szerzett közigazgatási gyakorlat szükséges. A hivatásos állományú rendőrként szerzett gyakorlat a Ktv. alkalmazásában nem minősül közigazgatási gyakorlatnak [1992. évi XXIII. tv. 1. §, 72. §, 8. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperesi önkormányzat közgyűlése határozatával a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 36. §-ának (1) bekezdésében biztosított hatáskörében, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 6. §-ának (2) bekezdése, 8. §-a, valamint 11. §-ának (1) bekezdése alapján a beavatkozót 2005. február 15-étől határozatlan időre megyei jogú város jegyzőjévé nevezte ki.
A felperes keresetében kérte az alperes határozatának hatá...
EH 2006.1488 Jegyzői kinevezéshez az 1992. évi XXIII. tv. (Ktv.) szervi hatálya alá tartozó közigazgatási szervvel fennálló közszolgálati jogviszonyban szerzett közigazgatási gyakorlat szükséges. A hivatásos állományú rendőrként szerzett gyakorlat a Ktv. alkalmazásában nem minősül közigazgatási gyakorlatnak [1992. évi XXIII. tv. 1. §, 72. §, 8. §].
Az alperesi önkormányzat közgyűlése határozatával a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 36. §-ának (1) bekezdésében biztosított hatáskörében, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 6. §-ának (2) bekezdése, 8. §-a, valamint 11. §-ának (1) bekezdése alapján a beavatkozót 2005. február 15-étől határozatlan időre megyei jogú város jegyzőjévé nevezte ki.A felperes keresetében kérte az alperes határozatának hatályon kívül helyezését. Álláspontja szerint az önkormányzati határozat a Ktv. 8. §-ának (1) bekezdésébe, 72. §-ának (7) bekezdésébe ütközően jogszabálysértő, mert a beavatkozó nem a Ktv. által megkívánt közszolgálati jogviszonyban, államigazgatási munkaviszonyban, hanem 1972-től egészen a pályázat benyújtásáig a rendőrségnél dolgozott, ahol többek között idegenrendészeti feladatokat is ellátott. A szolgálati törvény hatálya alá tartozó jogviszony nem minősül közigazgatási gyakorlatnak, így jegyzői kinevezése törvénysértő.
A megyei bíróság ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte. Ítéletének indokolásában a Ktv. 8. § (1) bekezdésének b) pontja, 72. §-ának (7) bekezdése, illetőleg a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 3. §-ának (1) bekezdése alapján megállapította, hogy az alperes határozata sérti a Ktv. 8. § (1) bekezdésének b) pontját azáltal, hogy a jegyzőnek kinevezett alperesi beavatkozó - aki 1972-óta különböző beosztásokban rendőri szerveknél állt szolgálati jogviszonyban - nem rendelkezik a jegyzői állás betöltéséhez szükséges kétéves közigazgatási gyakorlattal.
A jogerős ítélet ellen a beavatkozó nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet a Ktv. 1. §-ába, 2. §-ába, 8. §-ába, 72. §-ába, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 99. §-ába, továbbá a Pp. 130. §-ába, 157. §-ába ütközően jogszabálysértő, illetve ellentétben áll az 1/1999. közigazgatási jogegységi határozattal. Részletesen kifejtette a beavatkozó felülvizsgálati kérelmében, hogy rendőrségi szolgálati ideje alatt a Ktv. által előírt közigazgatási gyakorlatot megszerezte, jegyzői kinevezésének törvényes akadálya nincs. Vitatta a beavatkozó a felperes perindítási jogosultságát is az Ötv. 98. § (5) bekezdésére hivatkozással. Előadta továbbá, hogy a felperes keresetlevele elkésetten 2005. május 27. napján érkezett a bíróságra, ezért azt idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítania a bíróságnak. Nem a felperes által kitűzött április 30. napját kell a keresetindítási határidő kezdőnapjának tekinteni, hanem március 24. napját, illetve a tudomásszerzés vizsgálata esetén legfeljebb április 8. napját, figyelemmel az Ötv. 99. §-ának (2) bekezdésére.
A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 273. §-ának (6) bekezdésében biztosított hatáskörében végzésével elrendelte a felülvizsgálati eljárás lefolytatását.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Részletesen kifejtett álláspontja szerint a beavatkozó esetében a jegyzői kinevezés Ktv-ben előírt, kétéves közigazgatási gyakorlatra vonatkozó feltétele nem áll fenn.
Az alperes észrevételében a per megszüntetését vagy a felperes keresetének elutasítását kérte. Álláspontja szerint a jegyzői kinevezésről rendelkező képviselő-testületi határozat nem tartozik a közigazgatási hivatal vezetőjének törvényességi felügyeleti jogkörébe, továbbá a rendőrségnél igazgatásrendészeti-idegenrendészeti munkakör betöltése megfelelő közigazgatási gyakorlatnak tekinthető.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság elöljáróban a beavatkozó felülvizsgálati kérelmében felhozott eljárási kérdésekben foglalt állást. Amint azt a megyei bíróság is helyesen állapította meg ítélete indokolásában, az Ötv. 98. §-ának (5) bekezdése alapján - amely szerint a felperes törvényességi ellenőrzési jogköre kiterjed a (4) bekezdésben felsorolt határozatokra is, a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott körben, továbbá a (4) bekezdés a) pontja esetében, ha a határozat a munkavál-laló javára történő jogszabálysértést tartalmaz -, e rendelkezésből következően a felperesnek az Ötv. 99. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében perindítási jogosultsága volt az alperes határozatának bírósági felülvizsgálatára.
Az Ötv. 99. §-ának (3) bekezdése egyértelműen akként rendelkezik, hogy a pert a megadott határidő lejártától számított harminc napon belül lehet megindítani. Ebből következően a felperes 2005. május 27-én előterjesztett keresete nem késett el; a felperes a törvénysértés megszüntetésére április 30-áig adott határidőt. A perindítási határidő számításánál tehát irreleváns az, hogy az önkormányzat a megadott határidő lejárta előtt állást foglalt a felperes törvényességi felhívása tárgyában.
A Ktv. 8. § (1) bekezdésének b) pontja előírja, hogy jegyzővé az nevezhető ki, aki legalább kétévi közigazgatási gyakorlatot szerzett.
A Ktv. 72. §-ának (7) bekezdése alapján e törvény alkalmazásában közigazgatási gyakorlatnak kell tekinteni a közigazgatási szervnél, illetve annak jogelőd szervénél közszolgálati jogviszonyban, valamint államigazgatási munkaviszonyban töltött időt tekintet nélkül arra, hogy a jogviszony folyamatosan fennállt-e vagy sem.
A Ktv. 72. §-ának idézett rendelkezése meghatározza, értelmezi azt, hogy milyen jogviszonyban töltött időt kell közigazgatási gyakorlatnak tekinteni a jegyzővé kinevezéshez. A Ktv. kategorikus értelmező rendelkezése a közszolgálati jogviszonyt és az államigazgatási munkaviszonyt tekinti a jegyzői kinevezéshez szükséges közigazgatási gyakorlatnak; a közszolgálati jogviszony csak a Ktv. hatálya alá tartozó közigazgatási szervekkel [Ktv. 1. § (1) bekezdése, 73. § (2) bekezdése] állhat fenn. A rendőrség közigazgatási szerv, azonban nem tartozik a Ktv. hatálya alá, a rendőrségi szolgálati viszony ettől eltérő különleges közszolgálati jogviszony, az ebben töltött idő a Ktv. alkalmazásában nem minősül közigazgatási gyakorlatnak.
A Legfelsőbb Bíróság a rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy a beavatkozó 1972-tól 2005-ig a rendőrség hivatásos állományú tagjaként dolgozott a rendőrség különböző szerveinél, különböző beosztásokban. Szolgálati viszonyáról külön jogszabályok, az 1971. évi 10. törvényerejű rendelet és a jelenleg is hatályos 1996. évi XLIII. törvény rendelkezik.
A beavatkozó rendőrségi szolgálati viszonyából következően jegyzői kinevezésének egyik konjunktív törvényi feltétele, a közszolgálati jogviszonyban (államigazgatási munkaviszonyban) töltött közigazgatási gyakorlat hiányzik. A Ktv. rendelkezése alkalmazásában tehát rendőrségi szolgálati viszonyban nem lehet a jegyzői kinevezéshez szükséges közigazgatási gyakorlatot szerezni, ezért a beavatkozó jegyzői kinevezésére a hatályos jogszabályok alapján nincs lehetőség.
Tévedett a beavatkozó szolgálati viszonyának minősítésében, a közigazgatási gyakorlat Ktv. szerinti értelmezésében. A beavatkozó az idegenrendészeti feladatok ellátásával sem szerzett közigazgatási gyakorlatot, mert ezt a munkát is hivatásos rendőrként, rendőrségi szolgálati viszony keretében végezte; szolgálati viszonyának folyamatos fennállása kizárta a közszolgálati jogviszony (államigazgatási munkaviszony) egyidejű fennállását. Ezért a Legfelsőbb Bíróság szükségtelennek tartotta az idegenrendészeti szervezetrendszer változásainak, jogállásának vizsgálatát.
Tévesen értelmezte a beavatkozó a Legfelsőbb Bíróság 1/1999. KJE jogegységi határozatát is. Ebben a Legfelsőbb Bíróság kizárólag a rendőrség külső jogviszonyait értelmezte - abban foglalt állást, hogy a panaszt elbíráló rendőri szerv és az intézkedést sérelmező között közigazgatási jogviszony jön létre -, a jogegységi döntés nem érintette a rendőrség belső szolgálati (munkajogi) jogviszonyait.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. III. 37.017/2006.)