adozona.hu
BH+ 2007.3.140
BH+ 2007.3.140
Felróhatóság hiányában az alperesi téves kétszeres folyósítás a jogosulttól nem követelhető vissza [1997. évi LXXXI. tv. 84. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes házastársa 1999. június 22-én balesetben meghalt. Az elhunyt után két tartásra szoruló gyermek maradt I. Zs. és V. I.. Az alperes a felperes részére özvegyi nyugdíjat és árvaellátást folyósított.
Az alperes 2003. május 7-én kelt határozatával a felperest az 1999. június 22-e és 2003. március 31-e között folyósított, 176 255 forint, jogalap nélkül felvett özvegyi nyugdíj visszafizetésére kötelezte. Ugyanezen a napon meghozott határozatával a felperest 621 467 forint jogalap nélkül ...
BH+ 2007.3.140 Felróhatóság hiányában az alperesi téves kétszeres folyósítás a jogosulttól nem követelhető vissza [1997. évi LXXXI. tv. 84. §]
A felperes házastársa 1999. június 22-én balesetben meghalt. Az elhunyt után két tartásra szoruló gyermek maradt I. Zs. és V. I.. Az alperes a felperes részére özvegyi nyugdíjat és árvaellátást folyósított.Az alperes 2003. május 7-én kelt határozatával a felperest az 1999. június 22-e és 2003. március 31-e között folyósított, 176 255 forint, jogalap nélkül felvett özvegyi nyugdíj visszafizetésére kötelezte. Ugyanezen a napon meghozott határozatával a felperest 621 467 forint jogalap nélkül felvett árvaellátás visszafizetésére kötelezte. Az alperes ez utóbbi határozatát a 2003. november 9-én kelt határozatával módosította és a visszafizetendő összeget 632 103 forintra emelte fel.
A felperes fellebbezéseit az alperes igazgatója egy határozatban, a 2003. december 19-én kelt határozatával bírálta el és az elsőfokú határozatokat helybenhagyta, azzal, hogy a téves kifizetésekre a felperesnek felróható magatartás miatt került sor.
Az elsőfokú bíróság a jogerős határozat ellen benyújtott keresetet megalapozottnak találta, ezért a másodfokú határozatot az elsőfokú határozatokra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és mellőzte a felperes visszafizetésre való kötelezését. Ítélete indokolása szerint az alperes nem bizonyította hitelt érdemlően, hogy a felperesnek felróható a jogalap nélküli ellátás felvétele. A felperes nem tévesztette meg az alperest és a felperesnek a kifizetési körülményekből sem kellett tudnia, hogy az ellátások egy része, - amelyek között visszamenőlegesen kifizetett ellátások is voltak - jogosulatlanul kerültek kifizetésre. Az alperes az ellátások megállapításakor különböző törzsszámokon több határozatot hozott, ezért a felperesnek a jogalap hiányára nem kellett volna következtetnie. Az alperesnek kellett volna észlelnie, hogy saját hibájából folyósítanak a felperes részére kétszeresen ellátást. Az alperes az ellenőrzésének hiányából eredő következményeket nem háríthatja át a felperesre. Az alperes csak négy év után észlelte, hogy hibázott, azonban felróhatóság hiányában a saját tévedését a felperesre nem háríthatja át.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti Tny. 84. § (2) bekezdését, 97. § (3) bekezdését, az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) 2. § (4) bekezdését. A felperesnek a küldött határozatokból és értesítőből tudomással kellett bírni arról, hogy jogosulatlanul dupla ellátást vesz fel, ezért a felróhatóság fennáll.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
Az elsőfokú bíróság a felróhatóság kérdésében helytálló döntést hozott, ezért ítélete nem sértette meg a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat. A Legfelsőbb Bíróság a Bírósági Határozatok 2001. évi számában 552. számon közzétett eseti döntésében is kifejtette, hogy ha a társadalombiztosítási szerv az egy ellátásra való jogosultság tekintetében hozott határozata ellenére továbbra is két jogcímen folyósít ellátást az igénylőnek és a felismert jogalap nélküli kifizetés megszüntetésére nem intézkedik, az ebből eredő következményeket magának kell viselnie. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a perbeli esetben az alperes hibájából került sor özvegyi nyugdíj kétszeres és ugyanazon gyermek után kétszeres árvaellátás folyósítására. A felperesnek az először ideiglenesen megállapított, az előlegről szóló határozatok, később az ellátás visszamenőlegesen történő folyósításáról rendelkező különböző határozatokból nem kellett felismernie a téves kétszeres folyósítás megtörténtét. Felróhatóság hiányában a visszafizetésre kötelezésre a Tny. 84. § (2) bekezdése alapján nincs mód.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, a releváns körülményeket helyesen mérlegelte, felülmérlegelésre lehetőség nincs, ezért a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Mfk.II.10.663/2005.)