adozona.hu
BH+ 2007.3.136
BH+ 2007.3.136
Az Mt. 188/A. § (1) bekezdése szerint vezetőnek minősített munkavállaló munkaviszonya rendes felmondással való megszüntetését a munkáltatónak indokolnia kell [Mt. 188/A. § (1) bekezdés, 190. § (2) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes keresetében az alperes munkáltatói rendes felmondása jogellenességének megállapítását és eredeti munkakörébe történő visszahelyezésének mellőzésével elmaradt munkabére, valamint nyolc havi átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetését kérte. A felmondás indokolásának hiányára hivatkozott.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az ítéleti tényállás szerint a felperes a 2004. február 1-jén kötött munkaszerződés szerint vezérigazgatói munkakörben állt az a...
BH+ 2007.3.136 Az Mt. 188/A. § (1) bekezdése szerint vezetőnek minősített munkavállaló munkaviszonya rendes felmondással való megszüntetését a munkáltatónak indokolnia kell [Mt. 188/A. § (1) bekezdés, 190. § (2) bekezdés].
A felperes keresetében az alperes munkáltatói rendes felmondása jogellenességének megállapítását és eredeti munkakörébe történő visszahelyezésének mellőzésével elmaradt munkabére, valamint nyolc havi átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetését kérte. A felmondás indokolásának hiányára hivatkozott.A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az ítéleti tényállás szerint a felperes a 2004. február 1-jén kötött munkaszerződés szerint vezérigazgatói munkakörben állt az alperes alkalmazásában. A munkaszerződés 8. pontja értelmében a munkavállaló tudomásul vette, hogy az igazgatóság döntésének megfelelően a Munka Törvénykönyve 188/A. § szerinti vezetőnek minősül. Az elsőfokú bíróság a betöltött munkakörre tekintettel felperest az Mt. 188. §-a szerinti vezetőnek minősítette a munkaszerződésben foglaltaktól eltérően, és megállapította, hogy az Mt. 190. § (2) bekezdése értelmében a munkáltató nem volt köteles a felmondását megindokolni. Ezért az indokolás nélkül kiadott rendes felmondást jogszerűnek ítélte, és a felperes keresetét elutasította.
A felperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét közbenső ítéletnek tekintette, azt megváltoztatta és megállapította, hogy alperes 2004. július 12-i rendes felmondásával jogellenesen szüntette meg a felperes munkaviszonyát. A felperes munkaviszonya az alperesnél 2006. február 17-én szűnik meg.
A megyei bíróság kiegészítette az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást azzal, hogy az alperes zárt körűen működő részvénytársaság, amelynél igazgatóság működik. Megállapította, hogy a felek a 2004. február 1-jén kelt munkaszerződés 8. pontjának érvényességét nem támadták, ezért nincs jogszabályi lehetőség ettől eltérve a felperest az Mt. 188. § (1) bekezdése szerinti vezető munkavállalónak tekinteni. Minthogy az Mt. 188/A. § (1) bekezdése szerint minősülő vezető állású munkavállaló jogi helyzete az Mt. 190. § (2) bekezdése szerint csak a rendkívüli felmondás, az összeférhetetlenség és kártérítés tekintetében azonos az Mt. 188. § (1) bekezdés szerinti vezető állású munkavállalóéval, a felperes munkaviszonyának felmondását az alperesnek indokolnia kellett volna. Az alperes érvelésével szemben rámutatott arra, hogy a cégiratok szerint a felperes nem volt az igazgatóság tagja, és egyébként az munkaviszony keretében nem is látható el.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és a másodfokon eljárt bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy nem tartotta szükségesnek a munkaszerződés 8. pontjának megtámadását, hiszen az nyilvánvalóan tévesen jelölte meg a törvényhelyet, mivel a felperes egyedüli vezető tisztségviselője volt az alperesnek. Álláspontja szerint a szerződés megszüntetésekor már nem volt jelentősége a munkaszerződésben foglalt rendelkezésnek. Sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság a tényleges helyzetre vonatkozó bizonyítást nem folytatta le, és kizárta annak a lehetőségét, hogy a felperes az igazgatóság tevékeny tagja lett volna. Sérelmezte, hogy az okirati bizonyítékokat megfelelő ellenbizonyítás nélkül hagyta figyelmen kívül a másodfokú bíróság.
A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Kifejtette, hogy az alperes az Mt. 188/A. §-ára vonatkozó téves feltevésére az alapperben nem hivatkozott, hiszen ő szerkesztette a munkaszerződést. A munkaköréből fakadó feladatai is egyértelművé tették, hogy nem rendelkezett az Mt. 188. §-a szerinti vezető jogosítványaival. Nem volt igazgatósági tag az alperesnél, nem rendelkezett a cégjegyzékbe bejegyzett aláírási jogosultsággal, valódi operatív hatáskörrel. Az érvényes munkaszerződésbeli megállapodás szerint tehát rá az Mt. 188/A. § szerinti rendelkezések voltak alkalmazandók.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A peres iratok alapján - a felülvizsgálati kérelemben foglaltaktól eltérően - megállapítható, hogy a becsatolt cégkivonat szerint a perbeli időben az alperes képviseletre jogosult vezérigazgatója G. Gy. volt (ő írta alá felperes munkaszerződését és felmondását is), a felperes nem volt az igazgatóság tagja. Az alperes a per során nem bizonyította, hogy a munkaszerződés 8. pontjában foglaltakkal szemben a felperes ténylegesen az alperes első számú vezetője, vezető tisztségviselője lett volna. Nem vitás az sem, hogy az alperes a felperessel kötött munkaszerződés 8. pontját nem támadta meg. Mindezekre tekintettel a felperes munkaszerződése 8. pontjában foglaltak a rendes felmondás jogszerűségének elbírálásánál nem voltak mellőzhetők.
Minthogy az Mt. 188/A. § (1) bekezdése szerint vezetőnek minősített munkavállalóra nem alkalmazható az Mt. 190. § (2) bekezdése, az alperest felperes munkaviszonya felmondásánál indokolási kötelezettség terhelte. Ezért jogszabálysértés nélkül állapította meg a jogerős közbenső ítélet az indokolás nélküli rendes felmondás jogellenességét.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján a jogerős határozatot hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Mfv.II.10.456/2006.)