adozona.hu
BH+ 2007.3.133
BH+ 2007.3.133
A munkaviszony közös megegyezéssel való megszüntetéséről szóló megállapodásban tett joglemondó nyilatkozat a tanulmányi szerződés megszegéséből eredő követelésre nem vonatkozhatott, ha a nyilatkozatot tevő a megállapodás aláírásakor nem tudott a tanulmányi szerződésről, illetve annak megszegéséből eredő igényéről [Mt. 113. § (2) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes munkáltató keresetében 193 500 forint tanulmányi támogatás visszafizetésére, és ezen összeg kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperes munkavállalót az Mt. 113. § (2) bekezdésére hivatkozva.
A munkaügyi bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg a felperesnek tanulmányi támogatás visszafizetése címén 193 500 forintot és ennek kamatait.
Az ítéleti tényállás szerint a felek a munkaviszony fennállása alatt, 2002. szeptember 25-én tanulmányi ...
BH+ 2007.3.133 A munkaviszony közös megegyezéssel való megszüntetéséről szóló megállapodásban tett joglemondó nyilatkozat a tanulmányi szerződés megszegéséből eredő követelésre nem vonatkozhatott, ha a nyilatkozatot tevő a megállapodás aláírásakor nem tudott a tanulmányi szerződésről, illetve annak megszegéséből eredő igényéről [Mt. 113. § (2) bekezdés].
A felperes munkáltató keresetében 193 500 forint tanulmányi támogatás visszafizetésére, és ezen összeg kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperes munkavállalót az Mt. 113. § (2) bekezdésére hivatkozva.A munkaügyi bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg a felperesnek tanulmányi támogatás visszafizetése címén 193 500 forintot és ennek kamatait.
Az ítéleti tényállás szerint a felek a munkaviszony fennállása alatt, 2002. szeptember 25-én tanulmányi szerződést kötöttek, amelyben megállapodtak abban, hogy az alperes hat féléves felsőfokú képzésben vesz részt, melynek befejezését követően 18 hónapig fenntartja a munkáltatónál a munkaviszonyát, míg a felperes a szerződés 3. pontjában meghatározott támogatásokat nyújtja. Az alperes kezdeményére, a vállalt időtartam lejárta előtt a munkaviszonyt a felek közös megegyezéssel megszüntették, ezért a felperes a tanulmányi támogatás időarányos részének megfizetését igényelte az alperestől. A munkaügyi bíróság a munkaviszonyt közös megegyezéssel megszüntető megállapodás 6. pontját - amely szerint "a munkáltató és a munkavállaló kijelentik, hogy a munkaviszonyból eredően egymással szemben a jelen megállapodásban szabályozottakon túlmenően egyéb igényük nincs" - úgy értelmezte, hogy azt a perbeli igény tekintetében nem lehet jogról való lemondásnak tekinteni, az alperes a tanulmányi szerződés megszegése folytán a nyújtott támogatást köteles visszafizetni.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság kiegészítette az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást azzal, hogy a munkaviszonyt közös megegyezéssel megszüntető megállapodás aláírásakor a munkáltatói jogkört gyakorló nem tudott az alperessel kötött tanulmányi szerződésről és arról, hogy ennek kapcsán alperest megtérítési kötelezettség terheli. Minthogy azonban a felperes a tévedését felismerve nem élt megtámadási jogával, a peres felek 2004. november 10. napján kötött szerződését érvényesnek kell tekinteni, amelyben a felperes az alperessel szemben a munkaviszonnyal kapcsolatban keletkezett valamennyi igényéről lemondott, beleértve a tanulmányi szerződés alapján keletkezett követeléseket is. Ezért a másodfokú bíróság a keresetet elutasította.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a munkaügyi bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Érvelése szerint a munkaszerződésből és a tanulmányi szerződésből eredő kötelezettségeket el kell határolni egymástól, mivel két különböző jogviszonyról van szó. A szavak általánosan elfogadott jelentése szerint nem lehet a megállapodást akként értelmezni, hogy a felperes lemondott a tanulmányi szerződésből származó követeléséről. Nem tette ezt annál is inkább, mert a tanulmányi szerződésről a munkáltatói jogkör gyakorlója akkor nem is tudott. Ugyanakkor, ha valaki a jogáról lemond, vagy abból enged, a nyilatkozatát nem lehet kiterjesztően értelmezni.
A Legfelsőbb Bíróság a 2005. évi CXXX. törvény 22. § (2) bekezdése értelmében az ügyben még alkalmazandó Pp. 273. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárást elrendelte.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A másodfokú bíróság által kiegészített tényállás szerint a munkáltatói jogkör gyakorlója a munkaviszony közös megegyezéssel való megszüntetéséről szóló megállapodás aláírásakor nem tudott arról, hogy az alperes tanulmányi szerződést kötött, és a munkaviszony megszűnése folytán a tanulmányi szerződésben vállat kötelezettség megszegése okán alperest megtérítési kötelezettség terheli.
Ezt a tényt a másodfokú bíróság a megállapodás vitatott 6. pontja értelmezésénél tévesen nem vette figyelembe, holott felperes feltehető akaratára is tekintettel kell a nyilatkozatot értelmezni. A kiegészített tényállásból az következik, hogy mivel a megállapodás aláírásakor felperes a jelen perben érvényesített igényéről nem tudott, arról le sem mondhatott. Így a joglemondó nyilatkozat a tanulmányi szerződés megszegéséből eredő követelésre nem vonatkozhatott. A felülvizsgálati kérelem helyesen hivatkozott a Ptk. 207. § (3) bekezdésével ellentétes, meg nem engedett, kiterjesztő értelmezésre.
A jogerős ítélet tévesen tekintete megtámadási oknak azt, hogy felperes a tanulmányi szerződéssel kapcsolatos igényéről nem tudott, mert a perben nem állapították meg, hogy a tévedését az alperes okozta, vagy a megállapodás aláírásakor felismerhette [Mt. 7. § (1) bekezdés, Ptk. 207. § (1) bekezdés].
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta. (Legf.Bír. Mfv.II.10.208/2006.)