adozona.hu
BH+ 2007.3.132
BH+ 2007.3.132
Munkavállaló munkavállalókénti tevékenységével tisztességtelen piai magatartást nem valósíthat meg [1996. évi LVII. tv. (továbbiakban: Tpvt.) 2. §, 3. §, 5. §, 7. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes, mint egyéni vállalkozó és a H. Bt., illetve jogelődje között 1991. január 2. óta folyamatosan "vállalkozási szerződéses jogviszonynak" nevezett kapcsolat állt fenn, melynek keretében a felperes a megrendelő működési körében felmerülő munkavédelmi és tűzvédelmi feladatok teljesítése érdekében szaktanácsadói tevékenységet végzett. 2001. november 1. napjától "vállalkozói" díjának nagysága 121 000 Ft + áfa volt, amit 2002. november 1-jei hatállyal 85 000 Ft + áfa összegre csökkentette...
BH+ 2007.3.132 Munkavállaló munkavállalókénti tevékenységével tisztességtelen piai magatartást nem valósíthat meg [1996. évi LVII. tv. (továbbiakban: Tpvt.) 2. §, 3. §, 5. §, 7. §].
A felperes, mint egyéni vállalkozó és a H. Bt., illetve jogelődje között 1991. január 2. óta folyamatosan "vállalkozási szerződéses jogviszonynak" nevezett kapcsolat állt fenn, melynek keretében a felperes a megrendelő működési körében felmerülő munkavédelmi és tűzvédelmi feladatok teljesítése érdekében szaktanácsadói tevékenységet végzett. 2001. november 1. napjától "vállalkozói" díjának nagysága 121 000 Ft + áfa volt, amit 2002. november 1-jei hatállyal 85 000 Ft + áfa összegre csökkentettek. A szerződéses viszonyt a H. Bt. 2003. június 30-ával felmondta, és kedvezőbb árajánlatot tevő harmadik személyt (az U. Bt.-t) bízta meg a feladat ellátásával.A peres felek között 1994. június 1. napjától folyamatosan "megbízási", majd "alvállalkozási" jogviszony állt fenn, melynek keretében az alperes, - aki a szerződéseket egyéni vállalkozóként kötötte, de egyben a H. Bt. alkalmazottja is volt, - a felperes fenti szerződésbeli kötelezettségének teljesítését segítette elő, mint helyi megbízott.
2002. évben kockázatértékelést is kellett készíteni, melyre felperes 800 000 Ft + Áfa összegben tett árajánlatot, amit később 400 000 Ft + áfá-ra lecsökkentett. A H. Bt. azonban nem a felperessel kötött a feladat elvégzésére szerződést, hanem perben nem álló harmadik személlyel 240 000 Ft-ért.
A felperes módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megszegte a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. tv. (Tpvt.) 2., 3., 5., és 7. §-ait és közrejátszott abban, hogy a H. Bt. felmondta a vele kötött vállalkozási szerződést [Tpvt. 86. § (1) bekezdés a) pont]. Az alperes titokban versenyeztetett, amikor az ő feladatkörének ellátására más vállalkozókat keresett, megszegte a vele való együttműködési kötelezettségét, elhallgatta, hogy munkakörét másnak hirdeti, de az alvállalkozói szerződésben foglaltakat sem teljesítette kifogástalanul, amikor több esetben az ő tudta nélkül tárgyalt a tűzvédelmi hatósággal, illetve a vízi közműtársulattal. Egy, a feladatköréhez tartozó hivatalos levelet is eltitkolt a felperes elől. Magatartásával így közrejátszott abban, hogy a piac más szereplői a felperes ára alá ígértek, melynek eredményeként vállalkozói díja előbb csökkent, majd szerződése megszűnt, a piacot elvesztette. A Tpvt. 86. § (1) bekezdés c) pontjára figyelemmel a felperes kérte az alperes nyilvános elégtétel adására történő kötelezését, a Tpvt. 86. § (1) bekezdés d) pontja alapján pedig 288 000 Ft + áfa kártérítés és ezen összeg után 2003. december 31-étől a kifizetésig járó törvényes kamat megfizetésére történő kötelezését, amely a szerződésmódosítás folytán csökkentett vállalkozói díjnak a szerződés megszűnéséig terjedő időszakra eső összege.
Az alperes a kereset elutasítását kérte.
A megyei bíróság ítéletében a felperes keresetét elutasította, rendelkezett a perköltség viseléséről. Hangsúlyozta, az alperes egyszerre volt a felperes alvállalkozója, másrészt a H. Bt. alkalmazottja. Alkalmazottként elkövetett magatartása a Tpvt. hatálya alá tartozó magatartásnak nem minősül. A H. Bt. a gazdasági életben kialakult szokásoknak megfelelően keresett magának új szerződéses partnert, mely a felperes piacvesztéséhez vezetett. A felperes nem bizonyította, hogy az ajánlattevő cégek ajánlata nem lett volna valós árajánlatát, az bár alacsonyabb színvonalú, de a jogszabályoknak megfelelő munkát jelentett. A felperes piacvesztése szakmai körökben beszédtémává vált, ezzel azonban a Tpvt.-ben meghatározott jogsértés nem valósult meg. Az elsőfokú bíróság ítéletében rögzítette a felperes által tanúként meghallgatni kért P. L.-né meghallgatását azért mellőzte, mert a felperes szakmai hitele igazolására kérte a tanú meghallgatását, mely tényállítás bizonyítása a kereset eldöntéséhez nem volt szükséges.
Az ítélőtábla ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, rendelkezett a másodfokú perköltség viseléséről. Ítélete indokolásában kifejtette, felperes keresetében az alperes három, általa jogsértőnek tekintett tevékenységét jelölte meg: az alperes tudta nélkül tárgyalt a tűzvédelmi hatósággal és a vízi közműtársulattal, egy hivatalos levelet eltitkolt előtte, valamint titokban versenyeztetett, nem működött vele együtt, elhallgatta, hogy munkakörét másnak hirdeti és ez a szerződésének megszűnéséhez, piacvesztéshez vezetett. Álláspontja szerint a felperes és a H. Bt. között megbízási szerződés jött létre, amelynek teljesítéséhez a felperes a megbízó hozzájárulásával, más közreműködőt, az alperest igénybe vehette. Az alperes azon cselekedete, hogy a felperes tudta nélkül tárgyalt a tűzvédelmi hatósággal, a vízi közműtársulattal, helyénvaló megbízás nélküli ügyvitelnek minősül. A tűzoltóság felé az adatlap kisebb késedelemmel történt leadása kisebb súlyú mulasztásnak minősül, mely hátrányos jogkövetkezményre nem vezetett. A Tpvt. 2.§-a megsértése nem állapítható meg, mert e jogsértést versenytárs követheti el. Az alperes a felperes versenytársának nem tekinthető, mert a sérelmezett tevékenységet nem egyéni vállalkozóként, hanem a H. Bt. alkalmazottjaként végezte. A Tpvt.2. §-ának megsértését az is kizárja, hogy az rendszeres, folyamatos tevékenységet feltételez, mely az adott ügyben nem áll fenn. A Tpvt. 3. §-ának megsértését a felperes nem bizonyította, nem bizonyította, hogy jó hírneve, hitelképessége sérült volna. A Tpvt. 5. §-a szerinti bojkott felhívás sem valósult meg, olyan alperesi magatartást, mely ezt a tényállást kimerítené a felperes nem bizonyított. A Tpvt. 7. §-át sem sértette meg az alperes. Az alperes, mint a H. Bt. munkavállalója a munkáltatója utasítására végzett piackutatást, árajánlatkérést, nem volt ráhatása, hogy a H. Bt. kivel köt szerződést. Az elsőfokú bíróság eljárási szabálysértést sem követett el, a felperes csak részben élt az alpereshez intézendő kérdésfeltevés lehetőségével, a tanúbizonyítás mellőzését pedig az elsőfokú bíróság ítéletében megindokolta.
Felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, keresetének megfelelő döntés meghozatalát, másodlagosan a jogerős ítéletnek az elsőfokú bíróság ítéletére kiterjedő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára történő utasítását kérte. Kifejtette, jogsértő a perben eljáró bíróságok megítélése az alperes piaci szerepéről. Az alperes egyéni vállalkozó, így a felperes versenytársa. A felperes hangsúlyozta az alperes változatlanul az új vállalkozó, az U. Bt. alvállalkozójaként látja el munkabiztonsági vállalkozói tevékenységét, így az alperes piackutatása saját gazdasági érdekkörében végzett tevékenység volt. Az alperes megsértette az alvállalkozói szerződésben foglaltakat azzal, hogy az eltorzított piaci versenyben megnyilvánuló versenyeztetést eltitkolta, vagy tudatosan elhallgatta, és ezáltal a felperes vállalkozási díja drasztikusan csökkent. E magatartásával gyakorlatilag nem tette lehetővé a felperes számára, hogy a versenyeztetés hiányosságaira a felperes rámutathasson. A bíróságok nem vették figyelembe a felperes 2005. március 8-ai beadványában foglaltakat. A bíróságok a bizonyítottság hiányát olyan vonatkozásban állapították meg, melyek tekintetében az alperes további meghallgatása lett volna indokolt ahhoz, hogy a felperes bizonyítási indítványait elő tudja terjeszteni. A piaci árverseny torzítását az alperes azáltal valósította meg, hogy a részfeladat jellegű esetenként végzendő szaktevékenységekre beérkező árajánlatokat munkáltatója előtt úgy tüntette fel, hogy azok azonosak a felperes által végzett, a törvényi előírásoknak megfelelő napi 4 órás tevékenységgel. Alperes súlyosan sértette felperes gazdasági érdekeit, hogy a folyamatos munkabiztonsági tevékenység versenyeztetése során a felperes tevékenységét olyan vállalkozásokéval vetette össze, melyek nem teljesítették azt, és úgy mint a felperes, és ezzel az alperes a H. Bt. vezetését is megtévesztette. A vállalkozói díj csökkenése kényszer folytán következett be, ha ezt nem fogadja el a felperes, már 2002-be piacot veszített volna. Tévesen állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a H. Bt.-nek az új partner keresésére vonatkozó tevékenysége a tisztességes gazdasági verseny keretei között történt. A felperes álláspontja szerint téves megállapítás, hogy a felperes keresetében csak három jogsértő alperesi tevékenységet jelölt meg. Az alperes piackutatása nem egyszeri és nem véletlenszerű cselekmény volt, hanem 2002. tavaszától őszig tartott, egyéb magatartásai is több éven keresztül voltak tapasztalhatók. Az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg, hogy az elhallgatott vízi közmű-nyilatkozat kapcsán a felperest nem érte kedvezőtlen megítélés. Az alperes 1-1,5 éven keresztül nem tájékoztatta a felperest, holott az szerződéses kötelessége lett volna, a felperes tudta nélkül az alperes konkurens személyt, G. B.-t hivatásos tűzoltót vont be a feladat ellátásába, aki a H. telephelyén működő és onnan kivált I. Kft. tűzvédelmi feladatainak ellátására kapott megbízást. A másodfokú bíróság tévesen állapította meg, hogy az alperes magatartása a Tpvt. 3. §-át nem sértette. P. L.-né tudta volna bizonyítani, hogy a tűzvédelmi hatósági ellenőrzéskor meg nem nevezett személy a felperes tevékenységét bírálta, mely a felperes jó hírnevét sértette. Legalább a szerződésszegés tényét a bíróságnak meg kellett volna állapítania avonatkozásban, hogy a tűzoltósági adatlapot az alperes kisebb késedelemmel adta le, emiatt a felperes megbízhatósága sérelmet szenvedett.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és arra a megállapításra jutott, hogy a felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint a perben eljárt bíróságok helyesen állapították meg, hogy az alperes nem valósította meg a Tpvt. 2., 3., 5. és 7. §-ában meghatározott egyik tisztességtelen piaci magatartást sem.
A felek között 2004. június 1-jén megkötött megbízási szerződésből egyértelműen megállapítható, hogy az alperes, mint egyéni vállalkozó mire vállalt kötelezettséget. Így többek között arra, hogy a megbízó által ismertetett szempontok szerint munkabiztonsági ellenőrzést tart, meghatározott egyéb munkabiztonsági feladatokat ellát. Feladata a felperest értesíteni bizonyos eseményekről, pl. munkabalesetről, tűzről stb. 1995. június 29-én a peres felek között alvállalkozói szerződés jött létre, mely szerint az alperes feladata volt munkabiztonsági teendők ellátása, ellenőrzés tartása stb. A nem vitatott tényállás szerint a felperes tudott arról, hogy az alperes a H. Bt., illetve jogelődjének munkavállalója is egyben, ahogy az alperes és a felperes közötti szerződéses jogviszonyról a H. Bt., illetve jogelődje is tudott, s azt tudomásul vette. A perben eljárt bíróságok helyesen mutattak rá, hogy az alperesnek az a tevékenysége, melyet nem mint egyéni vállalkozó, hanem mint a H. Bt. munkavállalója fejtett ki, a Tpvt. hatálya alá nem tartozik, munkavállaló tevékenységével a Tpvt. szerinti jogsértést nem követhet el, mert a Tpvt. szerinti jogsértést csak versenytárs valósíthat meg. A feltárt tényállás alapján a bizonyítékok helyes mérlegelésével állapították meg a perben eljárt bíróságok egyezően, hogy a felperes nem bizonyította, miszerint az alperes, mint egyéni vállalkozó a felperes hírnevét megsértette (Tpvt. 3. §) tisztességtelen bojkott felhívást intézett (Tpvt. 5. §), illetve tisztességtelenül versenyeztetett (Tpvt. 7. §.) illetve tisztességtelen magatartást folytatott (Tpvt. 2. §). Az adott tényállás mellett az volt megállapítható, és erre a jogi következtetésre jutottak a perben eljáró bíróságok is, hogy a felperes által sérelmezett magatartást a "titokban történő versenyeztetést" az alperes nem valósította meg. Az alperes a munkáltatója által lefolytatott pályáztatásban bizonyos feladatokat elvégzett, de e tevékenységet nem mint egyéni vállalkozó, hanem mint a bt. munkavállalója végezte, ezért e tevékenysége a Tpvt.-be nem ütközhetett a korábban fentebb kifejtettekre tekintettel. A felperes által a felülvizsgálati kérelmében hivatkozott alperesi szerződésszegésekkel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság rámutat arra, hogy jelen peres eljárás tárgya - figyelemmel a felperesi kereset tartalmára - tisztességtelen piaci magatartás megállapítása volt, így a megbízás, illetve az alvállalkozói szerződésben foglaltak esetleges megsértése a per tárgya nem volt.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Gfv.X.30.195/2006.)