adozona.hu
BH 2007.2.64
BH 2007.2.64
Ha a közalkalmazott a törvényben szabályozott, különös feltételek alapján járó juttatásra a feltételek hiánya miatt nem jogosult, a jogszabálysértéssel megállapított juttatás a közalkalmazott hozzájárulása nélkül megvonható és az összilletmény csökkenthető [Kjt. 66. § (2) bekezdés].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes keresetében az alperes átsoroló intézkedése jogellenességének megállapítását, és 24 400 forint hátralékos illetménynövekedés, 2005. január 1-jétől pedig havi 11 320 forint illetménynövekedés megfizetésére kötelezését kérte.
A munkaügyi bíróság ítéletével a besorolás megváltoztatására irányuló keresetet elutasította. Az alperest 24 400 forint illetménykülönbözet és késedelmi kamata megfizetésére kötelezte.
Az elsőfokú bíróság által feltárt tényállás szerint a felperes tanító munka...
A munkaügyi bíróság ítéletével a besorolás megváltoztatására irányuló keresetet elutasította. Az alperest 24 400 forint illetménykülönbözet és késedelmi kamata megfizetésére kötelezte.
Az elsőfokú bíróság által feltárt tényállás szerint a felperes tanító munkakörben állt közalkalmazotti jogviszonyban az alperessel, tanítói iskolai végzettséggel, valamint gyógypedagógiai szakkollégiumi végzettséggel rendelkezett. Ez utóbbi végzettsége alapján az alperes a Kjt. 66. §-ának (2) bekezdésében szabályozott 5%-os mértékű illetménynövekedést állapított meg és folyósított a felperes részére. A fenntartó önkormányzat 2004-ben vizsgálta a besorolásokat, és a felperes tekintetében az illetménynövekedésre való jogosultság hiányát állapította meg. Az alperes ennek alapján 2004. szeptember 14-én kelt átsorolásban az 5%-os mértékű illetménynövekedést megvonta.
A felperes keresetében arra hivatkozott, hogy a szakkollégiumi végzettségét a hátrányos helyzetű gyerekek tekintetében használja. Arra az esetre, ha a bíróság alaptalannak ítélné a juttatásra vonatkozó igényét, kérte a besorolásának a munkáltató hibájából való érvénytelensége megállapítását azzal, hogy emiatt mindaddig megilleti a 2004. szeptember 1-jéig kapott illetménye, amíg az emelésekkel együtt az illetménye el nem éri az illetménynövekedést is tartalmazó mértéket.
A munkaügyi bíróság a felperes gyógypedagógiai szakkollégiumi végzettségét nem találta illetménynövekedésre jogosító végzettségnek. A Kjt. 2. §-a értelmében alkalmazandó Mt. 82. § (1) bekezdése, valamint a Kjt. 85. § h) pontja alapján úgy ítélte meg, hogy az alperes az illetmény összegét egyoldalúan nem csökkenthette, így az illetménynövelő százalékra a felperes mindaddig jogosult, amíg illetményemelés folytán az illetménye nem éri el a 2004. szeptember 1-jei havi illetménye összegét.
A másodfokú bíróság egyetértett a munkaügyi bíróság jogi következtetéseivel. A fellebbezés kapcsán kifejtette, hogy az illetmény a kinevezés megállapodásos része, és jogszabályi felhatalmazás hiányában a munkáltató nem jogosult az illetmény egyoldalú csökkentésére.
Az alperes felülvizsgálati kérelme a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére, és a felperes keresetét elutasító határozat hozatalára irányult. Érvelése szerint a Kjt. 66. §-ában szabályozott illetménynövelő százalék csak annak a közalkalmazottnak és addig jár, amíg a további szakképesítést alkalmazza. Az illetményt a besorolásra vonatkozó jogszabályok alapján - nem alku útján - kell megállapítani, ezért ha az jogszabályba ütközik, a visszasorolás nem jogszerűtlen, a törvénynek nem megfelelő illetményrész nem illeti meg a közalkalmazottat.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárást elrendelte.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében - részletes indok kifejtése nélkül - a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A felek nem támadták fellebbezéssel az elsőfokú ítélet megállapítását arról, hogy a felperes nem felelt meg az illetménynövekedésre jogosultságra vonatkozóan a Kjt. 66. § (2) bekezdésében előírt feltételeknek, mivel a tanítói iskolai végzettségén túlmenően a munkaköre ellátásához a további (gyógypedagógiai szakkollégiumi) szakképzettségét nem hasznosította. A felülvizsgálati kérelem elbírálásakor ezért ez a nem vitatott megállapítás irányadó.
A Kjt. 66. § (2) bekezdésében szabályozott illetménynövekedés az illetménynek a törvényben szabályozott feltételek fennállása esetén járó önálló jogcímű része, amit nem érint az a körülmény, hogy a Kjt. 85. § (7) bekezdésének h) pontja az illetményrészek felsorolásakor önállóan nem említi.
Amennyiben a közalkalmazott a törvényben szabályozott, megkülönböztetett feltételek alapján járó valamely juttatásra a feltételek hiánya miatt nem jogosult, a jogszabálysértően megállapított juttatás a közalkalmazott hozzájárulása nélkül megvonható, és a megvont juttatásmértékkel az összilletmény csökkenthető. Az a körülmény, hogy a Kjt. 85. § (7) bekezdés h) pontja az "illetmény" fogalmába beleérti az illetménynövekedést is, ez utóbbi jogi természetét nem érinti, csupán arra vonatkozik, hogy a törvény szerinti egyes juttatásoknál (pl. jubileumi jutalom, 13. havi illetmény) mely illetményrészek tartoznak bele ebbe.
Mindezekből következően az alperes perbeli átsorolása, amelyben 2004. szeptember 1-jétől már nem állapított meg a felperes részére 5%-os mértékű illetménynövekedést, és annak összegével ezáltal csökkent a felperes illetménye, megalapozott.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletnek azt a rendelkezését, amelyben nem érintette az elsőfokú ítélet fellebbezéssel nem támadott részét, nem érintette. Ezt meghaladóan hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletének az alperest illetménykülönbözet és kamata megfizetésére kötelező rendelkezését megváltoztatta, és a keresetet ebben a körben is elutasította [Pp.-nek az ügyben irányadó 275. § (4) bekezdése].
(Legf. Bír. Mfv. I. 10.771/2005.)