BH 2007.2.69

Telekadó alól az a telek mentes, amelyre - a tulajdonos önhibáján kívül - építési engedély nem adható ki [1990. évi C. tv. 17. §].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes lánya, néhai M. H. tulajdonát képezte a B., 196432 helyrajzi számú ingatlan. Az elsőfokú adóhatóság határozatával 1999 évre 59 780 Ft telekadó megfizetésére kötelezte, mely határozatot az alperes helybenhagyott.
Néhai M. H. 3/4-ed részben, a felperes 1/4-ed részben volt tulajdonosa a 196432/2 hrsz.-ú ingatlannak. Az elsőfokú adóhatóság 1999. évre 54 600 Ft telekadó megfizetésére kötelezte a felperest, miután néhai M. H. rész-illetősége vonatkozásában is vállalta az adófizetési köt...

BH 2007.2.69 Telekadó alól az a telek mentes, amelyre - a tulajdonos önhibáján kívül - építési engedély nem adható ki [1990. évi C. tv. 17. §].
A felperes lánya, néhai M. H. tulajdonát képezte a B., 196432 helyrajzi számú ingatlan. Az elsőfokú adóhatóság határozatával 1999 évre 59 780 Ft telekadó megfizetésére kötelezte, mely határozatot az alperes helybenhagyott.
Néhai M. H. 3/4-ed részben, a felperes 1/4-ed részben volt tulajdonosa a 196432/2 hrsz.-ú ingatlannak. Az elsőfokú adóhatóság 1999. évre 54 600 Ft telekadó megfizetésére kötelezte a felperest, miután néhai M. H. rész-illetősége vonatkozásában is vállalta az adófizetési kötelezettség teljesítését.
A felperes fellebbezése folytán az alperes ezt a határozatot is helybenhagyta.
A két jogerős alperesi határozat ellen néhai M. H. és a felperes nyújtottak be keresetet. A peres eljárás során M. H. elhunyt és jogutódlás folytán helyébe a felperes lépett. A felperes mindkét határozat vonatkozásában a keresetlevelet fenntartotta. Arra hivatkozott, hogy az ingatlan-nyilvántartási rendezetlenség abszolút akadályát képezte az építési telek alakításának, így a helyi önkormányzati rendelet alapján adómentesség illeti meg.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a felperes és házastársa, valamint néhai M. H. mindkét vitatott ingatlan vonatkozásában 1999. május 14-én adásvételi előszerződést kötött, majd 2000. február 18-án végleges adásvételi szerződést kötöttek az ingatlanok eladására. A Fővárosi Kerületek Földhivatala által 1999. március 22-én kiadott térképmásolat szerint egyik vitatott ingatlan sem volt megosztva, és egyértelműen megállapítható, hogy 1999. január 1-jén a két vitatott ingatlan a felperes, illetve néhai M. H. tulajdonában voltak.
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 17. §-a szerint adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő beépítetlen földterület, földrészlet, amennyiben a helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletével adókötelezettséget ír elő. Az adó alanya az, aki az év első napján a telek tulajdonosa. Az 1999. január 1-jétől hatályos B. F. önkormányzatának 22/1995. (VII. 27.) önkormányzati rendelete (továbbiakban: R.) úgy rendelkezett, hogy azok a telekingatlanok mentesek a telekadó alól, amelyek elfogadott rendezési tervvel rendelkeznek, és amelyeken a telekalakítás még nem történt meg, és ez a mentesség is maximum 2 évig állt fenn. A Fővárosi Kerületek Földhivatala által kiadott hatályos térképmásolat szerint azonban egyik érintett ingatlan sem került megosztásra. Az eladóknak a szerződéskötéssel kapcsolatos jogi problémái nem minősülnek telekrendezésnek és adómentességre sem szolgáltak alapot. A bíróság nem tudta mentesülési körülményként megállapítani sem az önkormányzat, sem a közigazgatási hatóság, sem a földhivatal hosszú ideig tartó eljárásait, mert az R. nem tartalmazott erre vonatkozó rendelkezést.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését azzal, hogy az R. 4. § (1) bekezdés b) és p) pontja, a 10. §-ra figyelemmel a mentesség feltételei fennállnak.
Az alperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint az elsőfokú bíróság a döntése alapjául szolgáló tényállás legfontosabb elemeit feltárta. Így azt, hogy a vitatott ingatlanok tulajdonosai 1999. január 1-jén a felperes, illetve néhai M. H. voltak, az ingatlanok nem álltak telekalakítás, telekrendezés alatt.
Az R. 4. § (1) bekezdés b) pontja alapján azok a telekingatlanok mentesek a telekadó alól, amelyek elfogadott rendezési tervvel rendelkeznek, és amelyeken a telekalakítás még nem történt, maximum 2 évig.
Az R. 4. § (1) bekezdés p) pontja meghatározza, hogy mentes a telekadó alól az a telek, amelyre - bizonyíthatóan a telektulajdonos önhibáján kívül eső körülmény miatt - építési engedély nem adható ki. Az önhibán kívül eső körülmény meghatározását az R. 10. §-a tartalmazza. Eszerint, ha az ügyfél igazolja, hogy a bíróság előtt felperesként telekrendezési ügyben az eljárást megindították vagy a per folyamatban van, illetve ha a szabályozási terv az adott területre, vagy, ha a terület 30%-ánál nagyobb része közérdekű felhasználásra javasolt. A felperes e körben azonban tévesen hivatkozott arra, hogy az eljárást megindította, és hogy álláspontja szerint a mentesség feltételei fennállnak. Az értelmező rendelkezés ugyanis nem az önkormányzat vagy a földhivatal előtti eljárás megindítását határozza meg az önhibán kívül eső körülményként, hanem egyértelműen bíróság előtti eljárás megindítását. Az iratok alapján megállapítható, hogy a felperes által hivatkozott perben a kerületi bíróság végzésével a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította, mivel néhai M. H. és társa a bíróság hiánypótlási felhívásának nem tett eleget.
Mindezekre figyelemmel az elsőfokú bíróság a Htv. és az R. rendelkezéseinek helyes értelmezésével jutott arra a jogkövetkeztetésre, hogy a felperesnél egyik ingatlan esetében sem érvényesül a telekadó alóli mentesség, így mindkét alperesi határozat jogszerű volt.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.354/2005.)

Bírósági jogesetek

BH 2010.11.315 A helyi adó megállapításakor az adókötelezettségben bekövetkező változást a következő év első napjától kell figyelembe venni [1990. évi C. tv. 17. §, 2003. évi XCII. tv. 10. §, 25. §].

AVI 2013.9.98 Kivetéses adózás esetén az adóhatóság dönt a mentességi feltételek tárgyában (2003. évi XCII. tv. 14. §)

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.