AVI 2013.9.98

Kivetéses adózás esetén az adóhatóság dönt a mentességi feltételek tárgyában (2003. évi XCII. tv. 14. §)

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes tulajdonát képező 2401/15., /16., /23., /29., /32., /33., /56., /61., /69., /73., /83., /85 hrsz.-ú ingatlanok után Gy.-T. Községek Körjegyzője telekadót vetett ki, és 2008. január 1-jétől a felperest a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 17-22. §-ai, a T. Község Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi adóról szóló, módosított 15/2006. (XII. 12.) számú rendelete (a továbbiakban: Önk. r.) alapján.
A fellebbezés folytán eljárt alperes határozataival (...

AVI 2013.9.98 Kivetéses adózás esetén az adóhatóság dönt a mentességi feltételek tárgyában (2003. évi XCII. tv. 14. §)
A felperes tulajdonát képező 2401/15., /16., /23., /29., /32., /33., /56., /61., /69., /73., /83., /85 hrsz.-ú ingatlanok után Gy.-T. Községek Körjegyzője telekadót vetett ki, és 2008. január 1-jétől a felperest a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 17-22. §-ai, a T. Község Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi adóról szóló, módosított 15/2006. (XII. 12.) számú rendelete (a továbbiakban: Önk. r.) alapján.
A fellebbezés folytán eljárt alperes határozataival (egyesekben az indokolás részbeni módosításával) az elsőfokú határozatokat helybenhagyta.
A felperes kereseteiben a másodfokú határozatok megváltoztatását és a telekadó törlését kérte.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes kereseteit elutasította. Indokolásában a 2401/15., /16. hrsz.-ú ingatlanokra vonatkozóan megállapította, hogy az ingatlanok 2004-ben kerültek kialakításra, amely miatt az akkor hatályos Önk. r. 2007. december 31-ig a telkeket a telekadó fizetési kötelezettség alól mentesítette. A mentesség lejártát követően, 2008. január 1-jén a telkeken megvalósított épület alapozás, továbbá a telkek mérete nem felelt meg a 2008. január 1-jétől hatályos Önk. r. telekadó mentességet biztosító rendelkezéseinek.
Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a 2401/23., /29., /69. hrsz.-ú ingatlanok kialakítása 2007. évben történt, ezért adóztatásukra a 2008. január 1-jétől hatályos szabályozást kellett alkalmazni, amikor a telkeken megépített épület alapok már nem nyújtottak mentességet. Az ingatlanok mérete pedig meghaladta az adómentesség Önk. r.-ben meghatározott maximumát.
A 2401/32., /33., /56., /61. hrsz.-ú ingatlanok vonatkozásában az elsőfokú bíróság megállapította, hogy 2007. december 31-én az adómentességük letelt, 2008. január 1-jén a telkeken megvalósított épület alapozás, továbbá a telkek mérete nem felelt meg a 2008. január 1-jétől hatályos Önk. r. telekadó mentességet biztosító rendelkezéseinek.
Az elsőfokú bíróság a 2401/73., /83., /85. hrsz.-ú ingatlanokkal kapcsolatosan megállapította, hogy telekalakításuk 2007. évben történt, amelyből következően korábbi mentességüket a 2008. január 1-jei állapotuk szerint elvesztették, mivel már nem voltak azonosak a telekalakítás előtti telkekkel. Az ingatlanok mérete pedig meghaladta az adómentesség Önk. r.-ben meghatározott maximumát.
A felperes felülvizsgálati kérelmében az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és kereseti kérelme teljesítését kérte. A 2401/15., /16. hrsz.-ú ingatlanokkal kapcsolatosan vitatta, hogy vonatkozásukban a 2008. január 1. napján hatályos Önk. r.-et kellett volna alkalmazni. Előadta, hogy e telkekre építési engedélyt kért, de nem kapott, ezért hivatkozott a BH 2007/69. számú eseti döntésre.
Kifejtette, hogy a 2401/23., /29., /32., /33., /56., /61. hrsz.-ú telkeken házalapokat épített, mert bízott az Önk. r. 2007. január 1. napjától hatályos mentességi szabályaiban. Álláspontja szerint meg is szerezte a mentességet, amelyet az Önk. r. módosítása nem szüntethet meg.
Vitatta, hogy a 2401/73., /83., /85., /69. hrsz.-ú ingatlanok a telekalakítással (a hrsz.-aik változatlanok maradtak) elveszítették volna a korábbi mentességüket.
Az alperes érdemi ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A Htv. felhatalmazása és rendelkezései szerint a települési önkormányzat képviselőtestülete rendelettel az illetékességi területén helyi adókat - azon belül vagyoni típusú adókat - vezethet be [1. § (1) bekezdés, 5. § a) pont]. Az adókötelezettség az önkormányzat illetékességi területén kiterjed az ingatlantulajdonra, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra [4. § a) pont]. E törvényhelyek alapján Tordas Önkormányzat Képviselő-testülete helyi adókat, közöttük telekadót vezetett be, és az adókötelezettség kiterjedt felperesnek a perbeli belterületi földrészleteire (telkeire).
Az önkormányzat jegyzője adóhatóságnak minősül, feladatkörében nyilvántartja az adózókat, az adót megállapítja, beszedi [adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 10. § (1) bekezdés c) pont, (2) bekezdés].
Az adót az adóhatóság bevallás alapján kivetéssel állapítja meg [Art. 25. § (1) bekezdés c) pont]. A kivetéses adózás azt jelenti, hogy az adóhatóság határozattal állapítja meg - a vállalkozók kommunális adója, a helyi iparűzési adó és az adóbeszedéssel megállapított idegenforgalmi adó kivételével - a helyi adókat. A felperes helyi adókötelezettségéről az adóhatóság kivetéses adózás keretében rendelkezett.
A Htv. 2. §-a szerint az önkormányzat adómegállapítási joga az e törvényben meghatározott adóalanyokra és adótárgyakra terjed ki, továbbá arra, hogy [6. § a), d), e) pontok] az 5. §-ban meghatározott adókat vagy ezek valamelyikét bevezesse, a már bevezetett adót hatályon kívül helyezze, illetőleg módosítsa; az e törvény második részében meghatározott mentességeket további mentességekkel, illetőleg kedvezményeket további kedvezményekkel kibővítse; e törvény és az adózás rendjéről szóló törvény keretei között a helyi adózás részletes szabályait meghatározza. Az Art. 14. §-ának (2) bekezdése alapján törvény mentesítheti az adózót adókötelezettség alól.
Sem az Art., sem a Htv. a felperes személyére adómentességet nem határozott meg. Az adótárgyra vonatkozóan mentességet a Htv. szabályoz, illetve az önkormányzati rendelet szabályozhat. A kivetéses adózás szabályai szerint az adóhatóság állapítja meg határozattal a helyi adót, amelynek keretében azt is megállapítja, hogy az adótárgy a törvényben és az önkormányzati rendeletben meghatározott mentességi feltételeknek megfelel-e. Amennyiben az adótárgy a mentességi feltételeknek megfelel, az adóhatóság megállapítja az adómentességet, ellenkező esetben (adómentesség hiányában) adófizetési kötelezettséget állapít meg.
A felperes a telkeinek 2008. évre vonatkozó adómentességét épület-alap megépítésre, szerzett jogra, telekalakításra alapította.
A peres felek nem vitatták, hogy melyek voltak azok a telkek, amelyek 2007. december 31-ig az adóhatóság által határozatban megállapítottan, jogszabályban meghatározott adómentességi feltétel: telekalakítás alapján mentesek voltak a telekadó alól. A felperes - állításával ellentétben - 2007. évre a telkeken történt alapépítéssel adómentességet nem szerzett, mert a kivetéses adózás szabályai alapján, az Önk. r. 10. §-ának (2) bekezdésében meghatározott mentességi feltételre alapítottan ("adómentes a telek, ha a jogerős építési engedély alapján a rajta építendő lakóépület alapozása elkészült") az adóhatóság a telkek adómentességét nem állapította meg. A felperes által meg nem szerzett, így nem is gyakorolt jogot az adóhatóság nem sérthette meg, visszaható hatállyal sem vonhatta meg.
A felperes a telkeken történt alap építéssel meg kívánt felelni az adómentesség Önk. r.-ben foglalt, és a telkekre vonatkozó változás (az építkezés) évében: 2007-ben hatályos jogszabályi feltételeknek, azonban ennek értékelésére, az értékelés eredményének megállapítására, és a jogkövetkezmények levonására csak 2008. január 1-jétől kerülhetett sor, mert a Htv. 20. §-ának (3) bekezdése szerint az adókötelezettségben bekövetkező - az (1) és (2) bekezdésben nem említett - változást a következő év első napjától kell figyelembe venni.
Az adóhatóságnak a telkek 2008. január 1-jei állapotát kellett összevetnie a 2008. január 1-jén hatályos jogszabályokkal (az adómentességük 2007. december 31-ével megszűnt). Az Önk. r. 10. § (2) bekezdésének az a rendelkezése, hogy "adómentes a telek, ha a jogerős építési engedély alapján a rajta építendő lakóépület alapozása elkészült", 2007. december 31-ég volt hatályban. Az Önk. r. 10. § (2) bekezdésének 2008. január 1-jétől hatályos szövegű rendelkezésében foglalt feltételnek pedig ("mentes az adó alól a legfeljebb 1100 m2 területű telek, ha a jogerős építési engedély alapján a rajta építendő maximum kétlakásos lakóépület alapozása elkészült") a telkek nem feleltek meg, mert a területük nagyobb, mint 1100 m2, továbbá meghatározottakkal kapcsolatosan "a rajtuk jogerős építési engedély alapján az építendő maximum kétlakásos lakóépület alapozása elkészült" törvényi feltétel sem teljesült.
A peres felek nem vitatták azt sem, hogy melyek voltak azok a telkek, amelyeket 2007-ben alakították ki. A felperes álláspontja szerint azok a telkek, amelyek adómentessége határozatban megállapítottan 2008. év december 31-ig tart, a mentességüket nem vesztették el azáltal, hogy 2007-ben telekalakítás során összevonták őket.
Az elsőfokú bíróság a telekalakítással érintett ingatlanok kapcsán helytállóan először azt állapította meg, hogy az adókötelezettség mire vonatkozik (az adótárgy a telek), majd megfelelő jogszabályhelyek, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. § 21., 22., 23., 24. pontjai, 24. §-ának (1) bekezdése alkalmazásával azt értelmezte, hogy a telekalakítás az adó tárgyait miként érintette.
Az Étv. megjelölt rendelkezései alapján - figyelemmel a telekalakításról szóló 85/2000. (XI. 8.) Fvm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdésében és az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 11. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra is - az elsőfokú bíróság jogszerűen állapította meg, hogy a meglévő telkek egyesítésével (ahogyan a felperes nevezte: összevonással) új és önálló telek jön létre, függetlenül attól, hogy a hrsz.-a valamelyik korábbi hrsz., avagy attól eltérő. Az új és önálló telek lesz az az adótárgy, amire a Htv. és az Önk. r. előírásait alkalmazni kell, amire az adókötelezettség vonatkozik. Az új és önálló telket (telkeket) pedig a Htv. 20. §-ának (3) bekezdése alapján az adóhatóságnak a 2008. január 1-jei állapotában (állapotukban) kellett összevetnie a 2008. január 1-jén hatályos jogszabályokkal. A felperes eltérő álláspontja téves.
Az Önk. r. 10. § (2) bekezdés 2008. január 1-jétől hatályos szövegű rendelkezése szerint az adómentesség egyik feltétele, hogy a telek legfeljebb 1100 m2 területű. Az elsőfokú bíróság az egyes telkek értékelésénél, így a 2401/15., /16. hrsz.-ú telkeknél is, konkrétan megjelölte, ha e törvényi feltétel nem teljesült, a felperes pedig felülvizsgálati kérelmében e megállapításokat nem vitatta. Az elsőfokú bíróság helytállóan rögzítette ítéletében, hogy a perrel érintett minden telek, közöttük a 2401/15., /16. hrsz.-ú is, nagyobb, mint 1100 m2, méretük miatt nem adómentesek, amelyen a felperes által megjelölt, a BH-ban megjelent eseti döntés sem változtat.
A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság rendkívül pontos, precíz tényállást rögzített, az irányadó jogszabályok helytálló értelmezésével és alkalmazásával állapította meg, hogy az adóhatóságnak a felperest telekadó fizetésre kötelező rendelkezései jogszerűek.
Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. V. 35.380/2009.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.