adozona.hu
BH+ 2007.2.92
BH+ 2007.2.92
A baleseti járadék iránti igény benyújtására az üzemi baleset bekövetkezése napjától számított 3 éves határidő vonatkozik; a fenti határidő után a Tny. 70. § (4) bekezdésére hivatkozással már nem lehet igényt érvényesíteni [1997. évi LXXXI. tv. 70. §, 1997. évi LXXXIII. tv. 65.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1986. július 18-tól rokkantsági nyugdíjban, 1986. április 1-jétől július 17-ig zajártalomból eredően I. fokozatú, 1998. január 1. napjától zajártalom és szilikózis foglalkozási megbetegedésekből eredően II. fokozatú baleseti járadékban részesült.
A felperes 1979. október 9-én jobb szemének sérülésével járó üzemi balesetet szenvedett, majd 1982. szeptember 21-én a jobb térde, 1983. november 14-én gerince sérült meg üzemi balesetekben.
A felperes 2005. február 4-én baleseti járadék...
BH+ 2007.2.92 A baleseti járadék iránti igény benyújtására az üzemi baleset bekövetkezése napjától számított 3 éves határidő vonatkozik; a fenti határidő után a Tny. 70. § (4) bekezdésére hivatkozással már nem lehet igényt érvényesíteni [1997. évi LXXXI. tv. 70. §, 1997. évi LXXXIII. tv. 65.]
A felperes 1986. július 18-tól rokkantsági nyugdíjban, 1986. április 1-jétől július 17-ig zajártalomból eredően I. fokozatú, 1998. január 1. napjától zajártalom és szilikózis foglalkozási megbetegedésekből eredően II. fokozatú baleseti járadékban részesült.A felperes 1979. október 9-én jobb szemének sérülésével járó üzemi balesetet szenvedett, majd 1982. szeptember 21-én a jobb térde, 1983. november 14-én gerince sérült meg üzemi balesetekben.
A felperes 2005. február 4-én baleseti járadék megállapítását kérte az alperestől.
Az alperes határozatában a felperes kérelmét elutasította.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes igazgatója az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében az alperes határozatának bírósági felülvizsgálatát kérte.
A munkaügyi bíróság jogerős ítéletében az alperes határozatát - az alperes igazgatójának helybenhagyó határozatára kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és az alperest új határozat hozatalára kötelezte.
Az ítélet indokolása szerint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebt.) 65. § (6) bekezdése szerint a baleseti járadék iránti igényt az üzemi baleset bekövetkezése napjától számított 3 éven belül kell előterjeszteni.
Miután az Ebt. 65. § (5) bekezdése értelmében a baleseti járadék iránti igény elbírálására és folyósítására a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) rendelkezéseit kell alkalmazni, a Tny. 70. § (4) bekezdése értelmében az előírt határidő után is lehet érvényesíteni az igényt, ha egykorú okirat alapján kétséget kizáróan bizonyított, hogy üzemi baleset történt, továbbá, hogy a sérülés és a munkaképesség-csökkenés között okozati összefüggés van.
A munkaügyi bíróság hangsúlyozta, hogy a Tny. 70. §-ának előírásai a baleseti járadék iránti igény elbírálása körében is alkalmazandók.
Megállapította, hogy a jelen perben előterjesztett igény esetében is alkalmazható a Tny. 70. § (4) bekezdése, az előírt körülményeket ugyanis a felperes a munkáltató által kiállított "helyszíni szemle" és "baleseti bejelentés" megnevezésű okiratok bemutatásával megfelelően bizonyította.
Az alperes tehát jogszabályt sértett, amikor a felperesi kérelmet az Ebt. 65. § (6) bekezdésében meghatározott 3 éves határidő elmulasztása miatt elutasította.
A megismételt eljárásra előírta, hogy az alperes orvos-szakértői bizonyítás útján állapítsa meg, a felperes egészségügyi problémái és a bekövetkezett üzemi baleset között az okozati összefüggés megállapítható-e, illetve a munkaképesség-csökkenése ennek folytán hány százalékos.
A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását kérte.
Előadta, hogy baleseti járadék megállapítása vonatkozásában a Tny. 70. § (4) bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatók, az Ebt. 65. § (5) bekezdése ugyanis csak a baleseti járadék iránti igény elbírálására és folyósítására rendeli alkalmazni a Tny. nyugellátások megállapítására és folyósítására vonatkozó rendelkezéseit, a baleseti járadék-igény érvényesítésére az Ebt. 65 § (6) bekezdésének előírása vonatkozik.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
Álláspontja szerint a felperesi igény elbírálására a Tny. 70. § (4) bekezdése alkalmazható.
Hangsúlyozta, hogy az egyenlő elbírálás alapelvét sértené, ha baleseti rokkantsági nyugdíj iránti kérelmet 3 éven túl is elő lehetne terjeszteni, ugyanakkor baleseti járadék ügyben 3 év elteltével erre már nem volna lehetőség.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A 2003. január 1-jéig hatályos Ebt. 65 §-a csak öt bekezdést tartalmazott, és annak (5) bekezdése a baleseti járadék iránti igény elbírálására és folyósítására a Tny. nyugellátások megállapítására és folyósítására vonatkozó rendelkezéseit rendelte alkalmazni.
2003. január 1-jétől az egyes egészségügyet és társadalombiztosítást érintő törvények módosításáról szóló 2002. évi LVIII. törvény iktatta be az Ebt. 65. § (6) bekezdését, azzal a törvényi indokolással, hogy a baleseti járadék-igényt megalapozó foglalkozási megbetegedés megállapítását az ok-okozati kapcsolat időmúlással összefüggő, egyre nehezebb bizonyíthatósága miatt köti időbeli korláthoz a törvény.
Az ekkor hatályba lépett törvényszöveg - az indokolásban megemlített foglalkozási megbetegedés mellett - az üzemi baleset alapján megállapítható baleseti járadék iránti igény előterjesztésére is határidőt szabott.
E rendelkezést az egyes szociális és egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2004. évi XXVI. törvényt 2004. május 1-jétől ismételten módosította annyiban, hogy foglalkozási megbetegedés esetében a foglalkoztatás megszűnésétől számított 5 éves jogvesztő igényérvényesítési határidőt eltörölte, és csak a foglalkozási megbetegedés megállapítását követő 1 éves igényérvényesítési határidőt tartotta fenn. E módosítás az üzemi baleset alapján megállapítható baleseti járadék-igényeket nem érintette.
A fentiekből megállapítható, hogy 2003. január 1-jéig az Ebt. 65. §-a az igényelbírálás és folyósítás szabályai vonatkozásában teljes körűen a Tny. rendelkezéseire utal. Az Ebt. 65. § (6) bekezdésének hatályba léptetésével azonban az igényérvényesítési határidő vonatkozásában önálló szabályokat alkotott. Ezzel a Tny. 70. §-ának a rokkantsági nyugdíj iránti igény-érvényesítésre vonatkozó szabályaitól eltérő, speciális rendelkezéseket iktatott be.
Figyelemmel arra, hogy a baleseti járadék iránti igény előterjesztésére, benyújtási határidejére az Ebt. 65. § (6) bekezdése önálló szabályokat tartalmaz, e körben nem alkalmazhatóak a Tny. 70. §-ának előírásai.
Az Ebt. 65. § (5) bekezdésének utaló szabályával alkalmazni rendelt Tny. szabályokkal szemben tehát olyan speciális előírások érvényesülnek, amelyek a Tny. 70. §-ának alkalmazását kizárják.
A Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozza, hogy amennyiben valamely törvény egy adott szabályozási kör - adott esetben a járadékigény előterjesztési határideje - vonatkozásában önálló szabályokat tartalmaz, úgy további felhatalmazás nélkül a szabályozási körön belüli, további részletkérdésre egy másik törvény - a jelen esetben a Tny. 70. 0 (4) bekezdése - részletszabályait nem lehet alkalmazni.
A kifejtettekre figyelemmel a munkaügyi bíróság helytelen jogi álláspontra helyezkedett, amikor úgy ítélte meg, hogy a felperes igényérvényesítésére a Tny. 70. § (4) bekezdésében foglalt részletszabályokat alkalmazni lehet.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a jogszabályoknak megfelelő határozat meghozatalával a felperes keresetét elutasította. (Legf.Bír. MfvK.IV.10.894/2005.)