adozona.hu
BH+ 2007.2.91
BH+ 2007.2.91
Bizonyítékok mérlegelésén alapuló ítélet eredményesen felülvizsgálattal csak kivételesen támadható [1952. évi III. tv. 206. §]
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes dolgozója F. Brigitta 2004. január 28-án egy digitális mérleg áthelyezését végezte. A mérleg gumitappancsai az áthelyezéskor nem váltak el a hozzá nem tartozó tálcától és az emeléskor a tálca a dolgozó jobb lábára esett, lábfej, valamint sípcsont sérülést okozva. A sérülés következtében a dolgozó 2004. január 29-től április 14-ig keresőképtelen volt és baleseti táppénzben részesült. Az alperes fizetési meghagyásában kötelezte a felperesi munkáltatót a munkavállalója egészségbiztosí...
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben az ítélet hatályon kívül helyezésével a felperes keresetének elutasítását kérte. Előadta, hogy a tálca használatára azért került sor, mert az a hely, melyre a mérleget tették, egyenlőtlen volt. A mérleg nem megfelelő tárolásáért és a biztonságos munkakörülmények ellenőrzésének elmulasztásáért a felperes felelőssége fennáll. Jogszabálysértésként a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvtv.) 40. § (1) bekezdésében foglaltakat és az 54. § (7) bekezdésének a) és b) pontjait jelölte meg.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás lefolytatását a Pp. 273. §-ának (6) bekezdése alapján elrendelte.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
Az Mvtv. 40. § (1) bekezdése értelmében a munkafolyamatot, a technológiát, a munkaeszközt, az anyagot úgy kell megválasztani, hogy az sem a munkavállalók, sem a munkavégzés hatókörében tartózkodók egészségét és biztonságát ne veszélyeztesse. Az Mvtv. 54. § (7) bekezdése szerint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles a munkabiztonsági szaktevékenység, a munka-egészségügyi szaktevékenység, illetőleg az 57-58. §-okban előírtak ellátására megfelelő képesítéssel rendelkező személyt biztosítani, valamint
a) a szükséges utasításokat és tájékoztatást kellő időben a munkavállalónak megadni;
b) rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 67. § (1) bekezdése értelmében a foglalkoztató köteles megtéríteni az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedések miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást, ha a baleset vagy megbetegedés annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettségének nem tett eleget, illetőleg ha ő vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte elő.
A jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sérti. Az eljárt bíróság a lefolytatott bizonyítás alapján jutott arra a következtetésre, hogy a felperes nem szegte meg az alperes által a közigazgatási eljárásban terhére rótt munkavédelmi szabályokat. A felperes a biztonságos munkavégzés feltételeit biztosította, a dolgozókat a megfelelő védőeszközzel ellátta, a munkavégzést rendszeresen ellenőrizte.
A munkaügyi bíróság a Legfelsőbb Bíróság KK 25. számú állásfoglalása alkalmazásával állapította meg, hogy a balesetelhárító, vagy egészségvédő óvórendszabályt, óvintézkedést kizárólag a balesetet szenvedett munkavállaló mulasztotta el, ezért a munkáltatót a munkavállalónak nyújtott társadalombiztosítási ellátások tekintetében megtérítési kötelezettség nem terheli. A Legfelsőbb Bíróság következetesen folytatott gyakorlata szerint a bizonyítékok mérlegelésén alapuló ítélet érdemben csak akkor támadható, ha a bizonyítékok mérlegelése okszerűtlen, a tényállás megállapítása iratellenes volt. A megyei munkaügyi bíróság ítéletében a Legfelsőbb Bíróság olyan okszerűtlenséget vagy iratellenességet nem talált, ami lehetőséget adna a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére, ezért a Legfelsőbb Bíróság az ítéletet a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Mfv/K.III.10.895/2005.)