BH+ 2007.2.90

1. Ha a fegyveres szerv a fizetési felszólítással szembeni jogorvoslatra vonatkozóan pontatlan, félreérthető tájékoztatást adott, nem kifogásolhatja a bírói út igénybevételét [Hszt. 196. §]. 2. A jogalap nélkül fizetett ügyeleti pótlék 60 napon túl, az elévülési időn belül nem követelhető vissza, ha a fegyveres szerv azt éveken át a fizetési jegyzéken illetménypótlék címén folyósította, mivel az érintett joggal bízhatott a munkáltató szakértelemmel rendelkező alkalmazottja intézkedésének jogszerűségében [Hs

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes a hivatásos állomány tagjaként, 1994. december 1-jétől a rendőrkapitányság járőrszolgálati alosztályán ügyeleti beosztásban teljesít szolgálatot. A felperes - az ugyanilyen beosztásúakkal egyezően - 2003. december 31-éig ügyeleti pótlékban részült. A pótlék fizetését 2004. január 1-jétől az alperes megszüntette. Ez ellen az intézkedés ellen a felperes szolgálati panaszt terjesztett elő, amelyet a rendőr-főkapitány 2004. augusztus 25-én kelt határozatával elutasított, és egyben tájé...

BH+ 2007.2.90 1. Ha a fegyveres szerv a fizetési felszólítással szembeni jogorvoslatra vonatkozóan pontatlan, félreérthető tájékoztatást adott, nem kifogásolhatja a bírói út igénybevételét [Hszt. 196. §].
2. A jogalap nélkül fizetett ügyeleti pótlék 60 napon túl, az elévülési időn belül nem követelhető vissza, ha a fegyveres szerv azt éveken át a fizetési jegyzéken illetménypótlék címén folyósította, mivel az érintett joggal bízhatott a munkáltató szakértelemmel rendelkező alkalmazottja intézkedésének jogszerűségében [Hszt. 106. § (3) bekezdés].
A felperes a hivatásos állomány tagjaként, 1994. december 1-jétől a rendőrkapitányság járőrszolgálati alosztályán ügyeleti beosztásban teljesít szolgálatot. A felperes - az ugyanilyen beosztásúakkal egyezően - 2003. december 31-éig ügyeleti pótlékban részült. A pótlék fizetését 2004. január 1-jétől az alperes megszüntette. Ez ellen az intézkedés ellen a felperes szolgálati panaszt terjesztett elő, amelyet a rendőr-főkapitány 2004. augusztus 25-én kelt határozatával elutasított, és egyben tájékoztatta a felperest, hogy az ügyeleti pótlékot korábban is jogalap nélkül vette fel, ezért annak visszafizetése iránt intézkedik. Ennek megfelelően néhány napon belül felperes kézhez kapta a 2004. augusztus 30-án kelt fizetési felszólítást, amelyben az alperes a Hszt. 106. §-a alapján ügyeleti pótlék jogalap nélküli kifizetése miatt 267.766 forint visszafizetésére szólította fel, mivel azt a 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet 39. §-ában foglaltakkal ellentétesen, tévesen fizették ki részére.
A felperes a szolgálati panaszát elutasító határozat és a fizetési felszólítás ellen keresetet terjesztett elő, amelyben kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a pótlék további folyósítására, a fizetési felszólítást pedig helyezze hatályon kívül.
A munkaügyi bíróság ítéletével a fizetési felszólítást hatályon kívül helyezte, és mentesítette a felperest az abban feltüntetett 267 766 forint visszafizetése alól. Az indokolás szerint a bíróság osztotta az alperes álláspontját, miszerint a hivatkozott kormányrendelet alapján felperes részére az ügyeleti pótlék nem járt, azonban a 2003. december 31-éig felvett pótlék vonatkozásában a visszafizetési kötelezettséget felróhatóság hiányában nem találta megállapíthatónak.
Az ítélet elleni fellebbezésében az alperes elsődlegesen a per megszüntetését kérte, mivel a fizetési felszólítással szemben a felperes szolgálati panasz benyújtása helyett közvetlenül a bírósághoz fordult. Az ügy érdemét illetően arra hivatkozott, hogy a felperes 1996. szeptember 1-jétől hatályosuló személyügyi parancsból tudomással bírt arról, hogy ügyeleti pótlékot nem állapítottak meg részére, ezért a kifizetések helytelenségét fel kellett volna ismernie.
A másodfokú bíróság ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
Az alperes eljárásjogi kifogását a fizetési felszólításnak a jogorvoslatra vonatkozó pontatlansága miatt nem találta elfogadhatónak. Az ügy érdemét illetően pedig hangsúlyozta, hogy az alperes nem bizonyított olyan körülményt, amelyből megállapítható lett volna, hogy a felperesnek a kifizetés jogtalanságát fel kellett volna ismernie.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Fenntartotta az eljárásjogi kifogását, miszerint felperes a fizetési meghagyással szemben a rendes jogorvoslatot mellőzve vette igénybe a bírósági utat, eseti döntésekre hivatkozva vitatta ennek lehetőségét. Továbbra is állította, hogy a felperes felismerhette a jogosulatlan kifizetést, mert minden hónapban részletes elszámolást kapott a kifizetett illetményről, amelyen az ügyeleti pótlékot a többi illetményelemtől elkülönítve tüntették fel, részére a beosztásába való kinevezés, illetőleg az azt követő parancsok egyike sem állapított meg ügyeleti pótlékot; ezért azt az alperes az elévülési időn belül visszakövetelhette.
A felperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felülvizsgálati kérelmében az alperes eljárási jogszabálysértésre tévesen hivatkozott, a perben megállapított tényállásra tekintettel az ítéleti döntés nem ellentétes a bírói gyakorlattal. A felperesnek a jogalap (ügyleti pótlékra való jogosultság) tekintetében benyújtott szolgálati panaszát elutasító határozat nemcsak a pótlékra való jogosultságának hiányát állapította meg, hanem azt is tartalmazta, hogy a jogalap nélküli kifizetés miatt az alperes a kifizetett pótlék visszakövetelése iránt intézkedik.
A fizetési felszólítás pedig olyan jogorvoslati kioktatást tartalmazott, hogy ellene "szolgálati panasszal élhet, illetve keresettel fordulhat az illetékes munkaügyi bírósághoz". E pontatlan, félreérthető tájékoztatásból vagylagos jogorvoslati lehetőségre is lehet következtetni.
Az eljárt bíróságok helyesen vették ezt figyelembe, az alperes a saját tájékoztatásával szemben a bírói út igénybevételét nem kifogásolhatja. E tekintetben nem volt mellőzhető annak figyelembevétele sem, hogy a szolgálati panasz elbírálása már a felperes visszafizetési kötelezettségére is kitért.
2.A jogalap nélkül felvett ügyeleti pótlék 60 napon túl, az elévülési időn belüli visszakövetelésére akkor van lehetőség, ha felperes a jogtalan kifizetésről tudott, vagy tudnia kellett volna [Hszt. 106. § (3) bekezdés]. Az alperest terhelte annak a bizonyítása, hogy e feltételek valamelyike fennállt. E tekintetben az alperes a vonatkozó jogszabály ismeretére saját ennek ellentmondó intézkedésével szemben sikertelenül hivatkozott. A fizetési jegyzéken az alperes éveken át illetménypótlék címén folyósította a visszakövetelt összeget. Az irányadó jogszabály ismeretében elsődlegesen az alperesnek kellett tudnia, hogy ilyen jogcímen felperest megilleti-e az illetménypótlék. A felperes joggal bízhatott az alperesnek a feladat ellátásra megfelelő szakértelemmel rendelkező alkalmazottai intézkedésének, elszámolásának jogszerűségében. Ezzel összefüggésben a felperes terhére olyan konkrét tényt, körülményt nem tudott alperes megjelölni, amelyből arra lehetne következtetni, hogy a téves kifizetésről felperes tudott.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján jogszabálysértés hiányában a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Mfv.II.10.371/2006/3.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.