adozona.hu
BH+ 2007.2.89
BH+ 2007.2.89
Ha a közalkalmazottat üres álláshelyre alkalmazták, a határozott időre szóló kinevezés törvényi feltételei hiányában a kinevezés határozott időre vonatkozó kikötése jogszabályba ütközött. A kinevezés ezen érvénytelen rendelkezése helyett a jogszabály rendelkezését kell alkalmazni, amelynek értelmében a közalkalmazotti jogviszony határozatlan időre jött létre [Kjt. 21. § (1)-(2) bekezdése].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy a 2003. július 2-án kelt kinevezés-módosításnak a határozott időre szóló kikötése érvénytelen, a kinevezése határozatlan időre szól, és ennek megfelelően az alperest a továbbfoglalkoztatására és a keresetvesztesége megtérítésére kérte kötelezni. Előadta, hogy 1998 márciusától több határozott idejű megbízási szerződés, majd 1999. augusztus 16-ától határozott időre szóló kinevezés alapján angol nyelvet tanított az alperes iskolá...
BH+ 2007.2.89 Ha a közalkalmazottat üres álláshelyre alkalmazták, a határozott időre szóló kinevezés törvényi feltételei hiányában a kinevezés határozott időre vonatkozó kikötése jogszabályba ütközött. A kinevezés ezen érvénytelen rendelkezése helyett a jogszabály rendelkezését kell alkalmazni, amelynek értelmében a közalkalmazotti jogviszony határozatlan időre jött létre [Kjt. 21. § (1)-(2) bekezdése].
A felperes módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy a 2003. július 2-án kelt kinevezés-módosításnak a határozott időre szóló kikötése érvénytelen, a kinevezése határozatlan időre szól, és ennek megfelelően az alperest a továbbfoglalkoztatására és a keresetvesztesége megtérítésére kérte kötelezni. Előadta, hogy 1998 márciusától több határozott idejű megbízási szerződés, majd 1999. augusztus 16-ától határozott időre szóló kinevezés alapján angol nyelvet tanított az alperes iskolában. 2002 novemberében az alperes egy tanárnő helyettesítése céljából nevezte ki határozott időre, a 2003. évi utolsó kinevezésére azonban a törvényi feltételek hiányában került sor.Az okból is kérte a 2003. július 2-án kelt kinevezés-módosítás érvénytelenségének kimondását, hogy azt az alperes részéről nem a munkáltatói jogkör gyakorlója írta alá.
A munkaügyi bíróság ítéletében a felperes keresetét elutasította.
A megállapított tényállás szerint miután az alperes a felperest 1999. augusztus 16-ától több ízben határozott időre alkalmazta angol nyelvtanárként, 2002. november 1-jén Sz.-né H. Zs. fizetés nélküli szabadsága idejére helyettesítés céljából nevezte ki határozott időre, majd a 2003. július 2-án kelt kinevezés-módosítás csupán a határozott idő meghosszabbításáról rendelkezett. A módosítást a bíróság ez okból és a munkáltatói jogkör gyakorlása szempontjából sem találta érvénytelennek, mert felperes a körülményekből alappal következtethetett az eljáró új igazgató jogosultságára.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bírósággal egyezően azt állapította meg, hogy felperes a 2003. év során is helyettesített, mivel a feltárt tényállás szerint az angoltanári munkakör csak A. V. távozásakor üresedett meg. Az Mt. 74. § (2) bekezdés utolsó fordulata alkalmazásával a bíróság nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy az alperes igazgatója a kinevezés-módosítást mikor írta alá.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a munkaügyi bíróság ítéletének megváltoztatását és a keresetének helyt adó határozat hozatalát kérte. A tényállás megállapítását illetően iratellenességet, a bizonyítékok egyoldalú mérlegelését panaszolta. Elsődlegesen a Kjt. 21. § (2) bekezdésének megsértése miatti érvénytelenségre hivatkozott, mert nem helyettesítés céljából alkalmazták a 2003. július 2-án kelt kinevezés alapján.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A Kjt. 21. § (2) bekezdése szerint a közalkalmazotti jogviszony - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - helyettesítés céljából vagy meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására határozott időre történő kinevezéssel is létesíthető.
A határozott időre szóló kinevezés újabb határozott időre való meghosszabbítására is csak az előbbi törvényi feltételek megléte esetén kerülhet sor.
A felperes részéről a perben támadott, 2003. július 2-án kelt kinevezés-módosítás érvényességének elbírálásánál azt kellett vizsgálni, hogy a módosítás időpontjában megvalósultak-e a határozott időre szóló kinevezés jogszabályi feltételei.
A peres iratok alapján megállapítható, hogy a 2002. november 1-jén kelt kinevezés a Sz.-né H. Zs. távollétének idejére szólt, az pedig a perben nem volt vitás, hogy nevezett a 2003-as tanév kezdetétől már nem volt távol, heti 10 kötelező óraszámmal tanított az alperesnél.
Az alperes igazgatója, H.-né Sz. A. a perben azt állította, hogy a felperes nevezettet az ezt meghaladó időben helyettesítette, valamint helyettesítette a váratlanul fizetés nélküli szabadságot kérő B. I. tanárt is. Utóbbi állítást cáfolja az iratokhoz csatolt kinevezés, miszerint 2003. július 30-án B. I. távollétének idejére 2004. július 15-éig G. Gy. tanárt nevezték ki.
A peres iratokhoz csatolt, a felperes átsorolásáról szóló, 2004. február 9-én kelt irat azt tartalmazza, hogy felperest teljes munkaidős munkavállalóként, üres álláshely terhére, határozott időre alkalmazták. A 2004. július 28-án kelt elszámoló lap ugyanezt a szöveget tartalmazza. Az alperes igazgatója a perben szintén úgy nyilatkozott, hogy 2003 nyár végén felperest üres álláshelyre alkalmazta, azért határozott időre, mert nem volt elégedett a munkájával, meg akart győződni alkalmasságáról. Ezzel egyező V.-né K. J. igazgatóhelyettes tanúvallomása, miszerint felperes 2003 őszétől üres álláshelyre lett alkalmazva. Az alperes előkészítő iratában maga is azt adta elő, hogy a felperes által betöltött álláshelyre hivatalos pályázatot írtak ki, az új igazgatónak nem volt módjában felperes alkalmasságáról meggyőződni, ezért nem a határozatlan idejű alkalmazás, hanem a pályázat mellett döntöttek. Ezen egybehangzó adatokkal és indokolt nyilatkozatokkal szemben nem foghat helyt alperes igazgatójának a perben utóbb tett előadása, amely szerint az iratok adminisztrációs hiba folytán tartalmazzák az üres álláshelyen történt alkalmazást.
Az eljárt bíróságok a tényállás megállapításánál az előbbi nyilatkozatokat, bizonyítékokat nem értékelték, így jogszabálysértően [Pp. 206. § (2) bekezdés] állapították meg, hogy alperes 2003. július 31-e után is helyettesítés céljából alkalmazta felperest határozott időre. A per előbbi adatai alapján ezzel szemben arra lehet megalapozottan következtetni, hogy felperest üres álláshelyre, tehát nem helyettesítőként alkalmazták.
Minthogy a határozott időre szóló kinevezésnek a Kjt. 21. § (2) bekezdésében előírt feltételei nem álltak fenn, a 2003. július 2-án kelt kinevezés-módosításnak a határozott időre vonatkozó kikötése jogszabályba ütköző volta miatt semmis, érvénytelen. Az érvénytelen rendelkezés helyett a jogszabály rendelkezését [Kjt. 21. § (1) bekezdés] kell alkalmazni, ez azt jelenti, hogy felperes kinevezése 2003. augusztus 1-jétől határozatlan időre szólt. Így felperes közalkalmazotti jogviszonyát az alperes jogellenesen szüntette meg a határozott idő lejártára hivatkozással. Ezért felperes a munkakörében való továbbfoglalkoztatását és elmaradt munkabérét igényelhette [Kjt. 34. § (6) bekezdés]. Ez utóbbira vonatkozóan a perben tényállást nem állapítottak meg, ez a felülvizsgálati eljárásban nem pótolható.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, a munkaügyi bíróság ítéletét megváltoztatta; megállapította, hogy a felperes 2003. augusztus 1-jétől határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszonyban állt az alperesnél, és az alperest kötelezte, hogy felperest eredeti angol nyelvtanári munkakörben foglalkoztassa tovább.
A felperest megillető elmaradt illetmény tekintetében a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
(Legf.Bír. Mfv.II.10.336/2006/3.)