adozona.hu
BH+ 2007.2.82
BH+ 2007.2.82
Lakásszövetkezeti tagok együttes kiválásának feltételei [1992. évi I. tv. (továbbiakban: Sztv.) 74-89. §-ai, 2004. évi CXV. tv. 50. § (1) bek., 58. § (3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az ítélőtábla az elsőfokú cégbíróság 5. sorszámú végzését helybenhagyta, a 78. számú végzését hatályon kívül helyezte, és a változás bejegyzési eljárást megszüntette.
Határozatának indokolásában kifejtette: az E. Lakásfenntartó Szövetkezet működésére, - amely 1998. szeptember 14-e óta felszámolás alatt áll - a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény (Sztv.) szabályai az irányadóak. Az ítélőtábla megállapította ugyanis, hogy a 2005. január 1-jén hatályba lépett, az Sztv. lakásszövetkezete...
BH+ 2007.2.82 Lakásszövetkezeti tagok együttes kiválásának feltételei [1992. évi I. tv. (továbbiakban: Sztv.) 74-89. §-ai, 2004. évi CXV. tv. 50. § (1) bek., 58. § (3) bek.].
Az ítélőtábla az elsőfokú cégbíróság 5. sorszámú végzését helybenhagyta, a 78. számú végzését hatályon kívül helyezte, és a változás bejegyzési eljárást megszüntette.Határozatának indokolásában kifejtette: az E. Lakásfenntartó Szövetkezet működésére, - amely 1998. szeptember 14-e óta felszámolás alatt áll - a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény (Sztv.) szabályai az irányadóak. Az ítélőtábla megállapította ugyanis, hogy a 2005. január 1-jén hatályba lépett, az Sztv. lakásszövetkezetekre vonatkozó rendelkezéseit hatályon kívül helyező, a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Lsztv.) 58. § (3) bekezdése szerint, az érintett szövetkezet alapszabályának módosítására nem került sor. Ebből következően nincs mód a lakásszövetkezeti tag tulajdonosok együttes kiválására, az Lsztv. 50. § (1) bekezdése alapján. A kiválni szándékozók által létrehozott szövetkezet bejegyzése iránti kérelmet ezért az elsőfokú bíróság jogszabálysértés nélkül utasította el. Hangsúlyozta azt is az ítélőtábla, hogy a szövetkezet jogellenes megalakulása a cégbejegyzés akadálya volt. Ez az akadály, hiánypótlási eljárás keretében sem orvosolható.
Utalt arra is az ítélőtábla, hogy a jogelőd E. Lakásfenntartó Szövetkezettel szemben - adatváltozás bejegyzése iránti kérelem előterjesztésének hiánya miatt - a 78. sorszámú kérelem elutasításról szóló végzést hatályon kívül helyezte, és a változás bejegyzési eljárást megszüntette.
A kiválni szándékozó tagok által megalakítani kívánt jogutód szövetkezet nevében eljáró jogi képviselő a jogerős végzéssel szemben felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Kérte annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, és az új szövetkezet bejegyzésének elrendelését. Nem vitatta, hogy a jogelőd szövetkezet az Sztv. szabályai alapján működik, annak alapszabályát, az Lsztv. szabályai szerint a közgyűlés nem módosította. Hivatkozott azonban arra, hogy a mulasztás a szövetkezet felszámolóját terheli. Utalt arra is, hogy a felszámolóval kötött megállapodás alapján 12 egység a szövetkezetből már kivált, és társasházi közösséget hozott létre. Sérelmezte, hogy a bejegyezni kért új szövetkezet tagjai részére az eljárt bíróságok a kiválás lehetőségét nem biztosították. Előadta azt is, hogy a jogerős határozat emiatt, a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 12. § (1) bekezdését, illetve 13. § (1) bekezdését sérti. Kérelmének érdemi elbírálásakor kérte figyelembe venni a jogelőd szövetkezet 1993. óta fennálló szervezeti és anyagi helyzetének rendezetlenségét.
A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között bírálta felül. Megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős határozat nem jogszabálysértő, a felülvizsgálati okok nem állnak fenn.
A jelenlegi eljárás tárgyát kizárólag a jogelőd szövetkezetből kiválni szándékozó tagok által alapítandó szövetkezet bejegyzése iránti eljárás képezhette. Sem a felszámoló működésével, sem a jogelőd szövetkezet rendezetlen helyzetével kapcsolatos tényállítások, az érdemi határozat meghozatala során nem voltak vizsgálhatók.
A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság álláspontja szerint, a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott, az Alkotmány 12. § (1) bekezdését, illetve 13. § (1) bekezdését a jogerős végzés nem sértette. Az önálló társuláson alapuló szövetkezetek, illetve a tagok tulajdonosi jogai gyakorlásának kereteit az adott jogviszonyokra vonatkozó, a reájuk irányadó törvények határozzák meg. A jogerős ítélet helytállóan utalt arra, hogy a jogelőd szövetkezet működésére irányadó Sztv. 74-89. §-a értelmében, a szövetkezeti tagok együttes kiválására nincs mód. Ebből következően a bejegyezni kért szövetkezet megalakulása jogsértő volt, annak bejegyzése a Ctv. 44. § (1) bekezdése értelmében nem volt elrendelhető, a bejegyzés iránti kérelmet el kellett utasítani.
A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság ezért a jogerős végzést, a Pp. 274. § (1) bekezdése, illetve a Pp.275. § (3) bekezdése alapján, hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Gfv.X.30.156/2006. sz.)