adozona.hu
BH 2007.1.27
BH 2007.1.27
A felek közös megállapodásával szüneteltetett munkavégzési kötelezettségtől függetlenül keletkezett ok a munkáltató rendes felmondását megalapozhatja [Mt. 89. § (3) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet "megváltoztatásával" a keresetének helyt adó határozat hozatalát kérte. Előadta, hogy nem vitatja az alperesi rendes felmondás jogszerűségére vonatkozó első- és másodfokú ítéleti álláspontot, sérelmezte azonban a felmondási indok okszerűségét illetően a döntés hiányát. Arra hivatkozott, hogy a másodfokú eljárásban benyújtott előkészítő iratában okszerűtlenség alapján kérte a felmondó intézkedés hatálytalanítását. Érvelése szerint a munkav...
BH 2007.1.27 A felek közös megállapodásával szüneteltetett munkavégzési kötelezettségtől függetlenül keletkezett ok a munkáltató rendes felmondását megalapozhatja [Mt. 89. § (3) bekezdés].
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet "megváltoztatásával" a keresetének helyt adó határozat hozatalát kérte. Előadta, hogy nem vitatja az alperesi rendes felmondás jogszerűségére vonatkozó első- és másodfokú ítéleti álláspontot, sérelmezte azonban a felmondási indok okszerűségét illetően a döntés hiányát. Arra hivatkozott, hogy a másodfokú eljárásban benyújtott előkészítő iratában okszerűtlenség alapján kérte a felmondó intézkedés hatálytalanítását. Érvelése szerint a munkavégzési képesség hiányával indokolt rendes felmondás okszerűtlen volt, mivel az alperessel 2000. augusztus 1-jén kötött megállapodás alapján a külföldi és magyar légügyi hatóságoknak a gépsérülés miatt folytatott vizsgálata befejezéséig - legalább 2004-ig - maga az alperes mentesítette őt a munkavégzési kötelezettsége alól. Következésképpen a munkavégzési kötelezettsége nem a büntetőeljárás, hanem az alperessel kötött megállapodás alapján szünetelt, ami a büntetőeljárás lezárása előtti időpontig, a légügyi hatóság eljárása befejeződéséig szólt. Amíg tehát a kifejtettek szerint a munkavégzési kötelezettsége szünetelt, okszerű felmondási okként a munkavégzést gátló egyéb körülmény nem volt felhozható. A perbeli felmondás akkor lett volna jogszerű és okszerű, ha a munkavégzési kötelezettség szünetelése megszűnését eredményező feltétel bekövetkezett volna.A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem előzetes vizsgálata során - a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálva - nem talált alapot a felülvizsgálati eljárás elrendelésére.
Az irányadó jogerős ítéleti tényállás szerint a felperes pilóta, illetve oktató parancsnok munkakörben dolgozott az alperesnél, a munkáltató a munkaviszonyát a 2001. június 22-ei rendes felmondással megszüntette. Az indokolás hivatkozott a légügyi igazgatóság értesítésére arról, hogy a felperesnek a munkaköre ellátásához nélkülözhetetlen szakszolgálati engedélye lejárt, a meghosszabbítás jogszabályi feltételei - a felperessel szemben indult büntetőeljárás miatt - nem álltak fenn. Ezért a felperest a szakszolgálatra alkalmatlannak kell tekinteni, munkakörét ellátni nem tudja, a munkaviszony a rendeltetését nem tudja betölteni. Az indokolás utalt rá, hogy a felperes a munkáltatót nem tájékoztatta a büntetőeljárásról.
A perben az Mt. 89. § (2) bekezdésében előírtak alapján a felperes keresetére figyelemmel a rendes felmondás indoka valós és okszerű voltát kellett vizsgálni. A munkáltatói rendes felmondás indoka valós és okszerű voltának bizonyítottsága - az egyéb feltételek fennállásával - megalapozza a jognyilatkozat jogszerűségét.
A felperes felülvizsgálati kérelme kifejezetten elismerte az alperesi rendes felmondás jogszerűségét. Ezért az erre vonatkozó nyilatkozatával az indok okszerűsége vizsgálata hiányával kapcsolatos felülvizsgálati okfejtése ellentétes. A jogszerű rendes felmondás indoka ugyanis valós és egyben okszerű is. Mindazonáltal az elsőfokú bíróság bizonyítottnak találta a rendes felmondás indoka valós és okszerű voltát, a másodfokú bíróság pedig egyetértett ezzel a következtetéssel.
A rendes felmondás indoka okszerűségét illetően az eljárt bíróságok érdemi következtetése azért helyes, mivel a felmondás valós oka a büntetőeljárással összefüggő szakszolgálati engedély hiánya volt, ebből pedig okszerűen következett, hogy a felperes munkaviszonya nem volt fenntartható. A felperes tehát a büntetőeljárás miatt nem kapta meg a munkaköre ellátásához elengedhetetlen engedélyt, a felmondás indoka is erre hivatkozott. Az már csak másodlagos volt a munkavégzési képesség hiánya szempontjából, hogy a "repülési esemény" kivizsgálása idejére az alperes a 2000. augusztus 1-jei megállapodással a felperest felmentette a munkavégzési kötelezettsége alól. A rendes felmondásra azonban nem emiatt, hanem később, a büntetőeljárással összefüggő szakszolgálati engedély hiánya miatt került sor.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet - tekintettel arra, hogy az abban megjelölt jogszabálysértések nem voltak megállapíthatóak - a Pp. 273. §-ának az adott ügyben még irányadó (1) bekezdése alapján elutasította.
(Legf. Bír. Mfv. I. 10.860/2005. sz.)