adozona.hu
BH 2007.1.24
BH 2007.1.24
A közszolgálati kinevezés módosítás jogszerűségének vizsgálata szempontjából a feladatok köre által jellemző tartalom meghatározása is szükséges [Ktv. 14. § (1) bekezdés b) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes keresetében a kinevezése egyoldalú módosítását sérelmezte, és kérte annak hatálytalanítását.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
Az elsőfokú bíróság által feltárt tényállás szerint a felperes 1994. február 1-jétől állt közszolgálati jogviszonyban, 1997. január 1-jétől az N. osztályon, 2004. január 1-jétől a K. osztályon revizorként dolgozott. Az alperes igazgatója 2004. május 14-ei intézkedésével módosította a kinevezést, és a felperest az F. osztály...
BH 2007.1.24 A közszolgálati kinevezés módosítás jogszerűségének vizsgálata szempontjából a feladatok köre által jellemző tartalom meghatározása is szükséges [Ktv. 14. § (1) bekezdés b) pont].
A felperes keresetében a kinevezése egyoldalú módosítását sérelmezte, és kérte annak hatálytalanítását.A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
Az elsőfokú bíróság által feltárt tényállás szerint a felperes 1994. február 1-jétől állt közszolgálati jogviszonyban, 1997. január 1-jétől az N. osztályon, 2004. január 1-jétől a K. osztályon revizorként dolgozott. Az alperes igazgatója 2004. május 14-ei intézkedésével módosította a kinevezést, és a felperest az F. osztályára helyezte át, a munkaköre (revizor), illetménye és a munkavégzés helye (Sz.) változatlanul hagyásával. Az intézkedésre azt követően került sor, amikor a 2004. április 29-én tartott értekezleten az alperes ellenőrzési csoportja az F. osztály megnövekedett feladatai ellátásához segítséget kért, és ennek alapján az alperes igazgatója és két igazgatóhelyettese 2004. május 5-én az ellenőrzési területről egy főnek a felszámolási terület egyik köztisztviselőjével történő egyidejű áthelyezéséről és két fő átirányításáról döntött.
A munkaügyi bíróság a tényállás alapján megállapította, hogy az alperes helytállóan alapozta az intézkedését a Ktv. 14. § (1) bekezdés b) pontjára, az abban előírt, a kinevezés egyoldalú módosítását lehetővé tevő feltételeket betartotta. Az alperesnek a létszám átcsoportosítására vonatkozó döntése átszervezésnek minősült, a két revizori munkakör egybevetéséből pedig a munkakör és a feladatkör azonosságára lehetett következtetni, a felperes illetménye változatlan maradt, továbbá a munkavégzés helye kizárólag a település területén belül változott. A munkaügyi bíróság a munkaköri leírások alapján úgy ítélte meg, hogy az azonos munkakörön belül nem jelenti a feladatkör különbözőségét az Art.-ban az adóhatóság ellenőrzési tevékenységéhez kapcsolódó eltérő szabályok alkalmazása eltérő adóalanyok tekintetében. A munkaügyi bíróság szerint annak sem lehetett jelentőséget tulajdonítani, hogy a felperes korábban az ESKORT számítógépes rendszerben dolgozott, az F. osztályon a tevékenységét más rendszerben végezte, mindezek ugyanis az azonos munkavégzés eltérő eszközét jelentik.
A felperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét megváltoztatta, és a perbeli kinevezés-módosítást hatálytalanította.
A másodfokú bíróság a döntése meghozatalánál annak tulajdonított perdöntő jelentőséget, hogy az F. osztályon a revizori munkakörre vonatkozóan a felperes új munkaköri leírást kapott. Úgy ítélte meg, hogy a munkaköri leírások tartalmukban eltérnek, így felperes feladatköre nem maradt változatlan. Az átszervezés bizonyítottságát illetően sem osztotta az elsőfokú ítéleti következtetést, álláspontja szerint az alperes csupán létszámcserét hajtott végre.
A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése, és a keresetet elutasító határozat hozatala iránt az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel. Arra hivatkozott, hogy a bizonyítékok a felperes munkaköre és feladatköre tartalmi azonosságát támasztották alá, csupán a vizsgált adóalanyi kör változott. A felperes elismerte a perben, hogy a kiemelt adózói körben is végezte végelszámolás alatt lévő adózók vizsgálatát. A felperes az azonos munkakörön belül nem kapott új feladatkört, továbbra is adóellenőrzést kell végeznie azonos jogszabály alapján. Vitatta az átszervezés hiányára vonatkozó jogerős ítéleti megállapítást is, mivel a feladatok elosztásának megváltoztatása átszervezésnek minősült.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárást elrendelte.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos.
A perben a Ktv. 14. § (1) bekezdés b) pontjában előírt, a kinevezés egyoldalú módosítását lehetővé tevő feltételek közül az átszervezés, valamint a feladatkör azonossága képezte vita tárgyát.
Az alperes helytállóan hivatkozott arra, hogy az egyes osztályok létszámának meghatározása és a feladatok átcsoportosítása a munkáltató döntési jogkörébe tartozó átszervezésnek minősült, erről az adott esetben az alperes igazgatója és két helyettese 2004. május 5-én döntött az F. osztály feladatnövekedésére tekintettel.
A perben nem volt vitás, hogy a felperes munkaköre a kinevezés-módosítás folytán nem változott, az alperes másik osztályán továbbra is revizori munkakörben maradt. A felperes a keresetét arra alapította, hogy az alperes az azonos munkakörön belül a feladatkörét egyoldalúan módosította, és ezáltal a Ktv. 14. § (1) bekezdés b) pontjában előírt együttes feltételek közül azok egyike, a feladatkör azonossága nem valósult meg, a kinevezés módosítása ezért csak közös megegyezéssel lett volna jogszerű.
Minthogy a Ktv. 14. § (1) bekezdés b) pontja az egyoldalú kinevezés módosítás feltételeként - egyebek mellett - a munkakör és a feladatkör változatlanul hagyását követeli meg - a perben szükségessé vált a feladatkörnek a munkakörtől elhatárolása, figyelemmel a munkaköri leírás jogi természetére, általában a munkáltató általi egyoldalú meghatározására. A perben mindezek tisztázása során az elkülönítés helyett az elsőfokú bíróság az azonos munkakörnek, a másodfokú bíróság pedig az új munkaköri leírásnak tulajdonított perdöntő jelentőséget, és nem történt meg az azonos munkakörön belül részben eltérő feladatok konkrét egybevetésével a feladatok összességének tartalmi értékelése, a régi és az új feladatkör egybevetése.
Az elvégzendő munkák jellegét jelentő munkakörön belül a feladatkör a munkakörbe tartozó feladatok teljessége, vagy pedig szűkebb, azaz egy adott tartalmú köre. A munkakörbe tartozó összes feladatok közül szűkebb feladatokat felölelő feladatkör ezért nem írható le pusztán a feladatok és munkák felsorolásával (munkaköri leírás, BH 2001/196.), hanem a feladatok köre által jellemző tartalom meghatározása szükséges a Ktv. perbeli szabálya érvényesülése eldöntéséhez.
Mindezek alapján a megismételt eljárásban a feladatkörök tartalmi (jellegi) egyezősége, vagy különbözősége konkrét, az egyes feladatok és azok összessége által meghatározott jellege összevetése és értékelése szükséges. A feladatkörbe tartozó egyes feladatok eltérése (új munkaköri leírás) ugyanis egymagában általában nem jelenti a feladatkör különbözőségét. Vizsgálni szükséges azt is, hogy az egyes eltérő feladatok mennyiben befolyásolták, érintik a feladatkör jellegét.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp.-nek az ügyben irányadó 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet - a munkaügyi bíróság ítéletére is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
(Legf. Bír. Mfv. I. 10.455/2005. sz.)