adozona.hu
BH+ 2006.12.568
BH+ 2006.12.568
A munkáltató kinevezés-módosításra tett ajánlata - ha azt a munkáltató a közalkalmazott egyetértő aláírása hiányában egyoldalú kinevezés-módosításként nem hajtotta végre - a rendkívüli lemondás indokaként nem fogadható el, mert nem felel meg a törvényi feltételeknek [Kjt. 29. § (1) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes keresetében rendkívüli lemondása jogszerűségének megállapítását, és ennek jogkövetkezményeként az alperes 16 havi átlagkeresetnek megfelelő végkielégítés és ennek kamata, valamint jubileumi jutalom megfizetésére kötelezését kérte.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetének részben helyt adott. Megállapította, hogy a felperes 2004. augusztus 27. napján kelt rendkívüli lemondása jogszerű, és az alperest 16 havi végkielégítés címén 2 491 712 forint, valamint annak kamata, ...
BH+ 2006.12.568 A munkáltató kinevezés-módosításra tett ajánlata - ha azt a munkáltató a közalkalmazott egyetértő aláírása hiányában egyoldalú kinevezés-módosításként nem hajtotta végre - a rendkívüli lemondás indokaként nem fogadható el, mert nem felel meg a törvényi feltételeknek [Kjt. 29. § (1) bekezdés].
A felperes keresetében rendkívüli lemondása jogszerűségének megállapítását, és ennek jogkövetkezményeként az alperes 16 havi átlagkeresetnek megfelelő végkielégítés és ennek kamata, valamint jubileumi jutalom megfizetésére kötelezését kérte.A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetének részben helyt adott. Megállapította, hogy a felperes 2004. augusztus 27. napján kelt rendkívüli lemondása jogszerű, és az alperest 16 havi végkielégítés címén 2 491 712 forint, valamint annak kamata, továbbá elsőfokú perköltség megfizetésére kötelezte. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította.
Az ítéleti tényállás szerint a felperes 1980. május 25-étől képesítés nélküli nevelőként, majd 1982. július 1-jétől, a főiskola elvégzése után tanítói munkakörben állt az alperes alkalmazásában. Az alperes felperest 2003. szeptember 1. napjától határozatlan időre napköziotthonos nevelői munkakörbe kívánta beosztani, a felperes kérelmére a kinevezés-módosításban a felperest 2003. szeptember 1-jétől 2004. augusztus 31-éig nevezte ki napközis nevelőnek. A felperes ezt elfogadta ugyan, azonban több alkalommal levélben jelezte az alperes igazgatójának, hogy 2004. szeptember 1-jétől ismét osztálytanítói kinevezésre tart igényt.
Az alperes igazgatója a 2004. augusztus 25-ei tanévnyitó értekezleten átadta a felperesnek a 2004. augusztus 25-én kelt kinevezés-módosítást, melyben a felperest 2004. szeptember 1-jétől további egy évre ismételten napközis nevelői beosztásba helyezte. Ezek után a felperes a 2004. augusztus 27. napján kelt rendkívüli lemondásával a közalkalmazotti jogviszonyát megszüntette azzal az indokolással, hogy az alperes igazgatója ígérete ellenére ismét határozott időre szóló kinevezés-módosítást adott át részére, amely szerint napközis nevelői munkakörbe helyezte 2005. augusztus 31-ig. Ez a gyakorlatára és a beosztására tekintettel aránytalanul sérelmes, ezért nem kívánja a közalkalmazotti jogviszonyát fenntartani. Az alperes a rendkívüli lemondást nem fogadta el.
A felperes a rendkívüli lemondását követően 2004. szeptember 1-jétől családsegítőként helyezkedett el a gyermekjóléti szolgálatnál.
A munkaügyi bíróság az ítélkezési gyakorlatra hivatkozva megállapította, hogy a tanítói munkakörbe kinevezett pedagógus csak a hozzájárulásával osztható be napköziotthonos nevelőnek. Mivel az alperes más munkakörben kívánta foglalkoztatni a felperest, figyelemmel az Mt. 82. § (1) bekezdésében foglaltakra a felperes rendkívüli lemondása megalapozott volt. Ezért a Kjt. 37. § (8) bekezdése alapján marasztalta a bíróság az alperest a felperest megillető végkielégítés tekintetében. Nem találta alaposnak ugyanakkor a jubileumi jutalommal kapcsolatos kereseti kérelmet, mivel a felsőfokú tanulmányok időtartama nem minősül közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időnek.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletének a keresetnek helyt adó, fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyta.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a keresetet teljes egészében elutasító határozat hozatalát kérte. Arra hivatkozott, hogy az általa 2004. augusztus 25-én átadott kinevezés-módosítás felperes hozzájárulása hiányában nem lépett hatályba, így a Kjt. 29. § (1) bekezdésében előírt feltétel hiányában élt felperes a rendkívüli lemondás jogával. Utalt arra is, hogy a felperes rendkívüli lemondásával augusztus 31. napjával szüntette meg a közalkalmazotti jogviszonyát, ezáltal idő előtti rendkívüli lemondásával megakadályozta az alperest abban, hogy a felperest tanítói munkakörben foglalkoztathassa továbbá. A felülvizsgálati álláspont szerint a felperes eljárása sérti az Mt. 3. §-ban foglalt együttműködési kötelezettséget is.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban való fenntartását kérte a fellebbezési ellenkérelmében kifejtettekre hivatkozva.
A felülvizsgálati kérelem a következők szerint alapos.
A peres iratok alapján megállapítható, hogy a felperes 2003. szeptember 1-jétől 2004. augusztus 31-éig, határozott időre szóló kinevezés módosítása - minthogy azt felperes és alperes aláírta - a felek megállapodásával, jogszerűen történt. Az alperes 2004. augusztus 25-én egy általa aláírt, 2004. szeptember 1-jétől 2005. augusztus 31-ig szóló, határozott idejű kinevezés-módosításról szóló iratot adott át felperesnek, amelyen a munkavállaló aláírásának helye szerepelt. Az alperes tehát egy kinevezés-módosításra vonatkozó írásbeli ajánlatot adott át felperesnek, amelynek elfogadásáról (aláírásáról) felperes dönthetett.
A Kjt. 29. § (1) bekezdése alapján a közalkalmazotti jogviszony azonnali hatállyal, rendkívüli lemondással való megszüntetését a munkáltató lényeges kötelezettségének szándékos, vagy súlyos gondatlan, jelentős mértékű megszegése [a) pont], vagy a jogviszony fenntartását lehetetlenné tevő magatartása alapozhatja meg [b) pont].
Az adott esetben a felperes rendkívüli lemondása indokaként megjelölt, az újabb kinevezés-módosítással kapcsolatos munkáltatói magatartás a törvény előbbi feltételeinek nem felel meg. Az alperes kinevezés-módosításra tett ajánlata az Mt. 82. § (1) bekezdésébe nem ütközött, a felperes egyetértése hiányában azt egyoldalú kinevezés-módosításként a rendkívüli lemondás időpontjáig az alperes nem hajtotta végre. Így felperesnek az egyoldalú szerződés-módosításra való hivatkozását a munkaügyi bíróság tévesen tekintette megalapozottnak.
A kifejtettek szerint a rendkívüli lemondás jogszerű indoka hiányában a jogerős ítélet a Kjt. 29. § (1) bekezdésébe ütköző jogszabálysértéssel hagyta helyben a keresetnek helyt adó elsőfokú ítéletet.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróság ítéletét megváltoztatva a felperes keresetét elutasította. (Legf.Bír. Mfv.II.10.292/2006. sz.)