adozona.hu
MBH 2006.11.153
MBH 2006.11.153
Az egyszemélyes kft. vezető tisztségviselőjének, könyvvizsgálójának az újraválasztásához a tulajdonos írásbeli határozata szükséges. Személyi változásokról, visszamenőleges hatállyal nem lehet jogszerűen döntést hozni. [1997. évi CXLIV. tv. (Gt. (régi)) 7. § (1) bek., 24. § (1) és (2) bek., 41. § (4) bek., 45. § (1) bek., 150. § (2) bek. i) és g) pont, 155. § (1) bek., 172. § (1) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Pest Megyei Bíróság mint Cégbíróság az E. Kft.-t 1990. november 19. napján jegyezte be a cégjegyzékbe.
Az egyszemélyes társaság tulajdonosa az O. Holdings Limited; a társaság képviseletére - a cégjegyzék tanúsága szerint - F. Tibor tisztségviselő 1992. február 28. napjától 2004. december 31. napjáig jogosult. A kft. könyvvizsgálója az E. Kft., a személyében felelős könyvvizsgáló I. Mártonné 2000. november 28-tól 2004. december 31-ig.
A társaság jogi képviselője a 2005. december 21. napj...
MBH 2006.11.153 Az egyszemélyes kft. vezető tisztségviselőjének, könyvvizsgálójának az újraválasztásához a tulajdonos írásbeli határozata szükséges.
Személyi változásokról, visszamenőleges hatállyal nem lehet jogszerűen döntést hozni.
[1997. évi CXLIV. tv. (Gt. (régi)) 7. § (1) bek., 24. § (1) és (2) bek., 41. § (4) bek., 45. § (1) bek., 150. § (2) bek. i) és g) pont, 155. § (1) bek., 172. § (1) bek.]
A Pest Megyei Bíróság mint Cégbíróság az E. Kft.-t 1990. november 19. napján jegyezte be a cégjegyzékbe.Az egyszemélyes társaság tulajdonosa az O. Holdings Limited; a társaság képviseletére - a cégjegyzék tanúsága szerint - F. Tibor tisztségviselő 1992. február 28. napjától 2004. december 31. napjáig jogosult. A kft. könyvvizsgálója az E. Kft., a személyében felelős könyvvizsgáló I. Mártonné 2000. november 28-tól 2004. december 31-ig.
A társaság jogi képviselője a 2005. december 21. napján benyújtott kérelmében - egyebek mellett - F. Tibor képviseleti jogosultságának 2005. január 1. napjától 2009. december 31. napjáig történő bejegyzését, valamint I. Mártonné könyvvizsgálói jogviszonyának 2005. január 1-től 2005. június 30. napjáig történő bejegyzését kérte; továbbá a személyében felelős új könyvvizsgáló, B. Csaba nyilvántartásba vételét 2005. július 1. napjától 2006. június 30. napjáig. Kérelméhez - többek között - csatolta a könyvvizsgáló cég I. Mártonné könyvvizsgálókénti kijelöléséről szóló 2005. január 1. napján kelt nyilatkozatát, és B. Csaba 2005. július 1. napjától szóló megbízásáról szóló szabályszerűen kiállított okiratot, valamint a társaság ügyvezetőjének 2005. november 29. napján kelt elfogadó nyilatkozatát, továbbá a külföldön, 2005 november 23. napján aláírt alapító okirat módosítását és az egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratot, amelyeket a tulajdonos képviseletében Carl C. írt alá. Az aláírást Anthony B. közjegyző hitelesítette és Dr. K. László ügyvéd ellenjegyezte azzal, hogy "az aláíró aláírási jogosultságát és az aláírás hitelességét a közjegyző tanúsítja, tekintettel arra, hogy a jelen okirat közjegyző előtt került aláírásra (1998. évi XI. tv. 27. § (2) bek.)".
A cégbíróság a 2006. január 5. napján kelt 18. sorszámú végzésében a társaság jogi képviselőjét - 30 napos határidővel, elutasítás terhe mellett - az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv. (régi)) 44. § (2) bekezdése és a Pp. 95. § (1) bekezdése alapján érdemben az alábbi hiánypótlásra hívta fel.
Módosítsák az alapító okiratot, mivel a vezető tisztségviselő és a könyvvizsgáló mandátumát nem lehet visszamenőleges hatállyal meghosszabbítani. Rögzítette, a Ptk. 205. § (1) bekezdésére és a 214. §-ára hivatkozással, hogy a taggyűlés jóváhagyhatja a vezető tisztségviselő képviseleti tevékenységét, és az általa kötött szerződéseket.
Megállapította, hogy a külföldön aláírt okiratokat az 1961. évi október 5-i Hágai Egyezmény szerint apostille-el kell ellátni, ezért csatoljanak megfelelő módosító okiratot és hatályosított alapító okiratot.
A társaság jogi képviselője a 2006. február 2-án érkezett beadványában kérte a határozat megváltoztatását és a változások cégjegyzékbe bejegyzését.
Érdemben arra hivatkozott, hogy a cégbíróság tévesen értelmezte az alapító okiratot, és annak módosítását. Az ügyvezető és a könyvvizsgáló megbízatásának visszamenőleges meghosszabbításáról nincs szó, mivel mind az ügyvezető, mind a könyvvizsgáló megbízatása 2005. január 1-től az alapító döntése alapján meghosszabbodott. A szerződő felek ebben a hiszemben tevékenykedtek, nem lehet kétséges, hogy közöttük ebben teljes szándék- és akarategység állt fenn. Nem helytálló a cégbíróság azon megállapítása, mely szerint a szerződési akarat utólag alakult ki, utólag hagyták jóvá a felek jogviszonyuk korábbi tartalmát. Utólagos jóváhagyásra nem volt szükség, mivel a felek mindegyike kölcsönös szándék- és akarategységben járt el 2005. január 1. napjától. Arra hivatkozott, hogy az ügyvezető, illetve a könyvvizsgáló és a társaság közötti szerződés vagy elfogadó nyilatkozat érvényessége nincs írásbeliséghez kötve, a Ptk. 216. § (1) bekezdése szerint szóban, sőt ráutaló magatartással is létrejöhet. A könyvvizsgáló által tett elfogadó nyilatkozat 2005. január 1-jén kelt és az ügyvezető is ezzel a dátummal fogadta el a megbízatását.
A Ctv. 30. § (1) bekezdésére utalva előadta, hogy a könyvvizsgáló és az ügyvezető személyét érintő változás a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel, de a változás időpontjára visszamenőlegesen válik hatályossá, jelen esetben 2005. január elsején. A bejelentés késedelmes teljesítése nem szünteti meg a bekövetkezett változást, nem jelenti azt, hogy a jogviszony csak a bejelentés időpontjával jön létre. Kérelmében utalt a közhitelesség elvére, a hitelezői érdekekre és a forgalom biztonságára. Hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság BH 2000.558 számú eseti döntésére, mely szerint a változásbejegyzési kérelem jogszabályban előírt határidejének elmulasztása önmagában a kérelem elutasításának alapjául nem szolgálhat.
A hitelesítési záradék (apostille) hiányával kapcsolatban kifejtette, hogy a Hágai Egyezmény 3. cikk 1. bekezdése fogalmazza meg az apostille alkalmazásának követelményét, ugyanezen cikk 2. bekezdése pedig felsorolja azon kivételeket, amikor nincs szükség apostille-ra. Eszerint, ha a Magyar Állam törvényei vagy más jogszabályai ezt az alakiságot nem kívánják meg, azt egyszerűsítik vagy az okirat felülhitelesítésétől eltekintenek. Ehhez az általános szabályhoz képest speciális rendelkezést tartalmaz az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 27. § (2) bekezdése, mely az okirati ellenjegyzés körében kimondja azt, hogy az okiratot az azt szerkesztő ügyvéd vagy helyettese előtt írták alá, az ellenjegyzésnek nem kell bizonyítania olyan aláíró esetében, aki az okiratot külföldön írta alá, és aláírását az erre vonatkozó jogszabályok szerint hitelesítették, vagy akinek az aláírását a közjegyző hitelesítette. Ezt a kivételt az ügyvédnek ellenjegyzésében fel kell tüntetnie. Jelen esetben az alapító okirat és annak módosítása ezen követelményeknek megfelelt. Nincs egyetlen olyan hivatkozás sem a Pp.-ben, a Gt. (régi) - ben vagy a Ctv. (régi) - ben, mely apostille alkalmazását írná elő, vagy amely a Hágai Egyezményt rendelné alkalmazni ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott, teljes bizonyító erejű magánokiratra.
Az elsőfokú bíróság a 2006. március 13. napján kelt 20. sorszámú végzésével a cég 2006. február 2-án benyújtott kérelmét, valamint a 2005. december 21-i változásbejegyzési kérelmét elutasította a Ctv. (régi) 41. § (4) bekezdése alapján. Indokolásában kifejtette, hogy teljes bizonyító erejűnek nem tekinthetők a becsatolt okiratok, mivel azokat a külföldi közjegyző látta el hitelesítéssel, azonban a Hágai Egyezmény alapján ezen okiratokhoz apostille szükséges. A Ctv. (régi) 20. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. szabályai szerint kell a cégbíróságnak a becsatolt okiratokat vizsgálni. A cégjegyzéki adatok szerint az ügyvezető és a könyvvizsgálói megbízás 2004. december 31-én lejárt. A Ctv. (régi) 30. § (1) és 24. § (2) bekezdésére is figyelemmel a már lejárt megbízás meghosszabbítására nincs lehetőség, a megbízás elfogadása pedig 2005. november 29-én történt, így nincs mód ennek a cégjegyzéken való átvezetésére.
A végzés ellen a jogi képviselő fellebbezést nyújtott be, amelyben kérte a 20. sorszámú végzés megváltoztatását, és az elsőfokú bíróság utasítását a változások bejegyzésére. Jogorvoslati kérelmében érdemben az elsőfokú eljárásban kifejtett jogi álláspontját változatlanul fenntartva, az alapítói döntés kapcsán rámutatott, hogy a felek mindegyike kölcsönös szándék- és akarategységben járt el 2005. január 1. napjától. Az ügyvezető, illetve a könyvvizsgáló és a társaság közötti szerződés vagy elfogadó nyilatkozat érvényessége nincs írásbeliséghez kötve, az a Ptk. 216. § (1) bekezdése szerint szóban, sőt ráutaló magatartással is létrejöhet. A könyvvizsgáló által tett elfogadó nyilatkozat 2005. január 1-jén kelt és az ügyvezető is ezzel a dátummal fogadta el a megbízatását.
Megállapította a másodfokú bíróság, hogy a fellebbezés nem alapos és, hogy az elsőfokú bíróság érdemben helytállóan utasította el a változásbejegyzési kérelmet.
Rögzítette a másodfokú bíróság, hogy a cégjegyzékben bejegyzett ügyvezető és könyvvizsgáló jogviszonya 2004. december 31. napjával megszűnt.
Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló iratok alapján - e körben helytállóan - a társaságot az alapító okirat módosítására hívta fel, mivel a vezető tisztségviselő és a könyvvizsgáló mandátumát nem lehet visszamenőleges hatállyal meghosszabbítani.
A társaság jogi képviselőjének az elsőfokú eljárásban és a fellebbezésében kifejtett eltérő jogi álláspontja kapcsán a másodfokú bíróság rámutatott az alábbiakra.
Az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt. (régi)) 7. § (1) bekezdése értelmében a törvényben előírt jognyilatkozatokat és határozatokat írásban vagy más bizonyítható módon kell a címzett tudomására hozni.
A Gt. (régi) 24. § (1) szerint a vezető tisztségviselőket határozott időre, de legfeljebb öt évre kell megválasztani, illetve a társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) kijelölni. A (2) bekezdés akként rendelkezik, hogy a vezető tisztségviselői megbízás az érintett személy által való elfogadással jön létre. A vezető tisztségviselők újraválaszthatók, és a társaság legfőbb szerve által bármikor visszahívhatók.
A könyvvizsgálóval kapcsolatban a Gt. (régi) 41. § (4) és a 45. § (1) bekezdése tartalmaz rendelkezéseket, mely szerint a könyvvizsgálót határozott időre, de legfeljebb öt évre kell megválasztani, illetve a társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) kijelölni. A könyvvizsgáló újraválasztható.
A Gt. (régi) 150. § (2) bekezdés i) és g) pontja szerint a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az ügyvezető megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása, és a könyvvizsgáló megválasztása és visszahívása.
A Gt. (régi) 155. § (1) bekezdése alapján a taggyűlésről az ügyvezető jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza a taggyűlés helyét és idejét, a jelenlévőket és az általuk képviselt szavazati jog mértékét, továbbá a taggyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat.
A Gt. (régi) 172. § (1) bekezdés értelmében az egyszemélyes társaságnál a taggyűlési hatáskörbe tartozó kérdésekben a tag dönt, és erről a vezető tisztségviselőket írásban köteles értesíteni.
Tény, hogy a rendelkezésre álló iratok között nincs alapítói döntés, amely a vezető tisztségviselő és a könyvvizsgáló újraválasztásáról 2005. január 1-jén határozott volna.
Egységes a bírói gyakorlat abban, hogy a társaság legfőbb szerve - jelen esetben a tag -visszamenőleges hatállyal személyi változásokról nem dönthetett jogszerűen (LB Cgf.II.31.917/2001/2.).
Erre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság érdemben helyes végzését a Ctv. (régi) 49. § (1) bekezdése és a Pp. 259. § alapján alkalmazandó Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján - részben módosított és kiegészített indokolással - helybenhagyta azzal, hogy helytállóan hivatkozott a jogi képviselő a fellebbezésében arra, hogy az alapító aláírása az általa felhívott rendelkezések alapján alakilag megfelelő volt; ez azonban a fentebb kifejtettek szerint nem ad lehetőséget a változások bejegyzését elutasító döntés megváltoztatására.
(Pest Megyei Bíróság Cg.13-09-094096/20.
Fővárosi Ítélőtábla Cgf.43.613/2006/2.)