adozona.hu
BH 2000.12.558
BH 2000.12.558
I. A többségi tulajdonszerzés tényét rögzítő nyomtatványlap cégjegyzékbe történő bejegyzését - a nyomtatványlap csatolásával - a cégek az 1997. évi CXLV. tv (Ctv.) hatálybalépését követően, az első változásbejegyzés iránti kérelem benyújtásakor kötelesek kérni [Ctv. 12. §, 13. § (4) bek. b) pont, 62. § (1) bek.]. II. A változásbejegyzési kérelem előterjesztése jogszabályban előírt határidejének elmulasztása önmagában a kérelem elutasításának nem, csak pénzbírság kiszabásának alapjául szolgálhat [Ctv. 22. §
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cégjegyzék adatai szerint az 1997. január 1-jétől egyszemélyes társaságként működő R. Kft. a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. tv (régi Gt.) alapján jött létre. Egyszemélyes tulajdonosa a L. Aktiengesellschaft külföldi cég. A társaság tulajdonosa 1998. július 15-én kelt alapítói határozatban a társaság könyvvizsgálóját visszahívta, és új könyvvizsgálóként kétéves időtartamra kijelölte O. A. könyvvizsgálót. Az írásba foglalt alapítói határozatot az alapító L. Aktiengesellschaft kép...
BH 2000.12.558 I. A többségi tulajdonszerzés tényét rögzítő nyomtatványlap cégjegyzékbe történő bejegyzését - a nyomtatványlap csatolásával - a cégek az 1997. évi CXLV. tv (Ctv.) hatálybalépését követően, az első változásbejegyzés iránti kérelem benyújtásakor kötelesek kérni [Ctv. 12. §, 13. § (4) bek. b) pont, 62. § (1) bek.].
II. A változásbejegyzési kérelem előterjesztése jogszabályban előírt határidejének elmulasztása önmagában a kérelem elutasításának nem, csak pénzbírság kiszabásának alapjául szolgálhat [Ctv. 22. § (1)-(2) bek.].
III. A cégbíróság által megállapított hiánypótlási határidő nem hosszabbítható meg [Ctv. 20. § (2) bek., 41. § (3)-(4) bek., 44. § (3) bek.].
A cégjegyzék adatai szerint az 1997. január 1-jétől egyszemélyes társaságként működő R. Kft. a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. tv (régi Gt.) alapján jött létre. Egyszemélyes tulajdonosa a L. Aktiengesellschaft külföldi cég. A társaság tulajdonosa 1998. július 15-én kelt alapítói határozatban a társaság könyvvizsgálóját visszahívta, és új könyvvizsgálóként kétéves időtartamra kijelölte O. A. könyvvizsgálót. Az írásba foglalt alapítói határozatot az alapító L. Aktiengesellschaft képviseletében dr. P. F. igazgató írta alá, és az okiratot ügyvéd ellenjegyezte. Ugyanezen a napon elkészült a társaság működését meghatározó okirat hatályos szövege, amelyben két helyen is "a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLV. tv-re" van utalás, és az alapító okiratban nem szabályozott kérdésekben az alapító e törvény szabályait tekinti irányadónak. Az egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratot az alapító képviseletében dr. P. F. igazgató írta alá, és azt ügyvéd ellenjegyezte.A cég jogi képviselője 1998. szeptember 17-én nyújtotta be a cégbíróságnál a változás bejegyzése iránti kérelmét. A kérelemhez mellékelte - többek között - a változást tartalmazó alapítói határozatot és egységes szerkezetben az alapító okiratot. A kérelem nyomtatványlapjai között nem szerepelt a jelentős többségi, illetve közvetlen irányítás alá kerülés tényét tartalmazó nyomtatványlap.
Az elsőfokú bíróság az 1998. október 8-án kelt 51. sorszámú végzésével elutasítás terhe mellett hiánypótlást rendelt el. Felhívta a kérelmezőt arra, hogy csatolja a kizárólag a változásokat tartalmazó alapító okirat módosítását, amit ugyanúgy készít el, mint az alapító okiratot. Csatolja a tagjegyzéket, valamint a 100%-os tulajdonszerzést tanúsító nyomtatványdalt. Nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy mi okból maradt el a változás 30 napon belüli cégbírósági bejelentése. Az elsőfokú bíróság a hiánypótlás teljesítésére 25 napot biztosított. A végzést a jogi képviselő részére 1998. október 14-én kézbesítették.
A cég jogi képviselője helyett eljárva dr. M. Á. ügyvéd kérte a határidő 30 napos meghosszabbítását arra hivatkozva, hogy a cég meghatalmazott jogi képviselője beteg. Emellett előadta, hogy a hiánypótlást elrendelő végzésben írtak nem teljesen világosak számára, ezért az eljáró bíróval személyes kapcsolatfelvételre szeretne lehetőséget kapni.
Az elsőfokú bíróság az 1998. november 18-án kelt 53. sorszámú végzésével a változás bejegyzése iránti kérelmet elutasította. Határozatát azzal indokolta, hogy a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. tv (Ctv.) 20. §-ának (2) bekezdése szerint az okirati bizonyításon kívül egyéb bizonyításnak nincs helye, így személyes meghallgatásra sincs lehetőség, továbbá a Ctv. 44. §-a (3) bekezdésének utaló rendelkezése folytán alkalmazandó 41. §-ának (3) bekezdése szerint a hiánypótlásra megszabott határidő nem hosszabbítható meg. A cég jogi képviselője a hiánypótlási kötelezettségének nem tett eleget. A cégbíróság a végzést megküldte a jogi képviselő mellett a cég részére is.
A végzés ellen a társaság - jogi képviselője útján - fellebbezett, kérte annak megváltoztatását és a változások bejegyzését. Álláspontja szerint a hiánypótlás elrendelésére egyáltalán nem volt szükség, mert a változásbejegyzési kérelem és annak mellékletei megfelelnek a jogszabályoknak, és alkalmasak a változás bejegyzésére. A hiánypótlást elrendelő végzés tartalma pedig egyébként is érthetetlen, amely miatt a mulasztás jogkövetkezményét nem lehet alkalmazni. A könyvvizsgáló-változás nem minősül alapítóokirat-módosításnak, ezért nincs szükség külön okiratba foglalva az alapító okirat módosítására. A könyvvizsgáló-változás bejelentésekor nem kell új tagjegyzéket és a 100%-os tulajdonszerzést tanúsító nyomtatványt csatolni. A társaság tulajdonosa 1997. január 1-jén szerezte a társaságban a 100%-os tulajdonjogát, amit a cégjegyzék is tartalmaz. A hiánypótlást elrendelő végzésben szereplő azon nyilatkozat elmaradása, hogy a változás cégbírósági bejelentése miért történt késedelmesen, nem alapozza meg a változásbejegyzési kérelem elutasítását, hanem az csak pénzbírság kiszabását teszi lehetővé. Kifogásolta azt is, hogy az elsőfokú bíróság az elutasító végzését nemcsak a jogi képviselőnek, hanem közvetlenül a cégnek is megküldte. Ezzel a cégbíróság egyértelműen megsértette a Pp. 97. §-ában foglalt szabályt.
A fellebbezés részben megalapozott, az azonban nem szolgálhat alapul a határozat érdemi rendelkezésének a megváltoztatására.
Az elsőfokú bíróság hiánypótlást elrendelő 51. sorszámú végzésének a változásokat tartalmazó alapítói határozat, az egységes szerkezetű hatályosított szövegű alapító okirat és a tagjegyzék benyújtásával kapcsolatos rendelkezése megalapozatlan. A társaság a Gt. alapján jött létre, és ennek alapján működött a könyvvizsgáló-változást tartalmazó alapítói határozat meghozatalakor. A változás bejegyzése iránti kérelemhez mellékelt alapítói határozat tartalmában és alakszerűségében megfelel a Gt. rendelkezésének. A társaságnál tagváltozás 1997. január 1-jét követően nem volt, ezért nincs szükség új tagjegyzék benyújtására.
A Ctv. 1998. június 16-án lépett hatályba. A változás bejegyzése iránti kérelem benyújtására 1998. szeptember 17én került sor, ezért a cégeljárásban már a Ctv. rendelkezéseit kell alkalmazni. A Ctv. 62. §-ának (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy az e törvény hatálybalépését megelőzően bejegyzett cégek a cégjegyzékben vezetett adataik első változásakor kötelesek a 12-14. §-oknak megfelelő adatok bejelentésére. A Ctv. 13. §-a (4) bekezdésének b) pontja értelmében korlátolt felelősségű társaság cégjegyzéke tartalmazza a társaság jelentős, többségi, illetve közvetlen irányítás alá kerülésének tényét. E jogszabályi rendelkezések értelmében a Gt. alapján létrejött korlátolt felelősségű társaságok a Ctv. hatálybalépése utáni első változás bejegyzése iránti kérelem benyújtásakor kötelesek a többségi tulajdonszerzés tényét tartalmazó nyomtatványlap kitöltésére és annak cégjegyzékbe való bejegyzése kérésére. Ezt a hiánypótlási kötelezettségét a cég jogi képviselője nem teljesítette. A cégbíróság erre vonatkozó hiánypótlást elrendelő végzése érthető.
A Ctv. 41. §-ának (3) bekezdése kizárja a hiánypótlás teljesítésére biztosított határidő kérelemre történő meghosszabbítását. A Ctv. 41. §-ának (4) bekezdése értelmében, ha a bejegyzést kérő a hiánypótlási határidőt elmulasztotta, a cégbíróság a kérelmet végzéssel elutasítja. Megalapozott volt az elsőfokú bíróság hiánypótlást elrendelő végzése a nyomtatványlap tekintetében, ezért a nyomtatványlap csatolásának elmulasztása, e hiány pótlásának elmaradása a változás bejegyzése iránti kérelmet elutasító végzést megalapozottá teszi.
A Ctv. 22. §-ának (1) bekezdése értelmében a változásbejegyzési kérelem előterjesztésének határideje 30 nap. A cégbíróság a Ctv. 22. §-ának (2) bekezdése alapján 50 000 Ft-tól 500 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújthatja azt a személyt, aki ezen kötelezettségét késedelmesen teljesíti. A változás késedelmes cégbírósági bejelentése, illetve a mulasztás okával kapcsolatos hiánypótlási kötelezettség nem teljesítése a változás bejegyzése iránti kérelem elutasításának alapjául nem, hanem csak pénzbírság kiszabásának alapjául szolgálhat.
A Ctv. 20. §-ának (1) bekezdése szerint a cégbejegyzési eljárás nemperes eljárás, amelyben a Polgári perrendtartás (Pp.) szabályait - ha e törvény másként nem rendelkezik - megfelelően alkalmazni kell. A Ctv. 21. §-ának (2) bekezdése értelmében a cégbejegyzési eljárásban a jogi képviselet kötelező. A Pp. 97. §-a szerint, ha a félnek a per vitelére meghatalmazottja van, a bírósági iratokat a fél helyett a meghatalmazottnak kell kézbesíteni. A Ctv.-ben nincs a Pp. szabályaitól eltérő olyan rendelkezés, amely alapján a bejegyzés iránti kérelmet elutasító végzést a cég részére is kézbesíteni kellene. Tévedett tehát az elsőfokú bíróság, amikor az elutasító végzését a cég jogi képviselője mellett a cég részére is kézbesíteni rendelte. Az elsőfokú bíróságnak ez a többlettevékenysége azonban önmagában nem jelent olyan jogszabálysértést, ami az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezését indokolná.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság fellebbezéssel kifogásolt, érdemben azonban helytálló 53. sorszámú végzését a Pp. 259. §-a és 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Legf. Bír. Cgf.VII.33.611/1998. sz.)
Bírósági jogesetek
MBH 2006.11.153 Az egyszemélyes kft. vezető tisztségviselőjének, könyvvizsgálójának az újraválasztásához a tulajdonos írásbeli határozata szükséges. Személyi változásokról, visszamenőleges hatállyal nem lehet jogszerűen döntést hozni. [1997. évi CXLIV. tv. (Gt. (régi)) 7. § (1) bek., 24. § (1) és (2) bek., 41. § (4) bek., 45. § (1) bek., 150. § (2) bek. i) és g) pont, 155. § (1) bek., 172. § (1) bek.]
