adozona.hu
BH+ 2006.11.516
BH+ 2006.11.516
Ha a köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyával kapcsolatos jogvitát nem a munkáltatójával szemben indította, erre a bíróságnak a felperes figyelmét fel kell hívnia, lehetőséget adva arra, hogy megjelölje kivel szemben kívánja érvényesíteni az igényét [Ktv. 1. § (1) bekezdés, Pp. 64. § (2) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes közszolgálati jogviszonyát a jegyző a polgármester egyetértésével a 2004. október 14-én kelt okiratban a Ktv. 17. § (1) bekezdés c) pontjára hivatkozással felmentéssel megszüntette. A felmentést azzal indokolta, hogy az önkormányzat képviselő-testülete határozatában a polgármesteri hivatalban átszervezést és ennek kapcsán a létszámcsökkentés végrehajtását rendelte el. Az átszervezés munkakörök megszüntetését és munkakörök összevonását tette szükségessé, és a felperes által betöltöt...
BH+ 2006.11.516 Ha a köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyával kapcsolatos jogvitát nem a munkáltatójával szemben indította, erre a bíróságnak a felperes figyelmét fel kell hívnia, lehetőséget adva arra, hogy megjelölje kivel szemben kívánja érvényesíteni az igényét [Ktv. 1. § (1) bekezdés, Pp. 64. § (2) bekezdés].
A felperes közszolgálati jogviszonyát a jegyző a polgármester egyetértésével a 2004. október 14-én kelt okiratban a Ktv. 17. § (1) bekezdés c) pontjára hivatkozással felmentéssel megszüntette. A felmentést azzal indokolta, hogy az önkormányzat képviselő-testülete határozatában a polgármesteri hivatalban átszervezést és ennek kapcsán a létszámcsökkentés végrehajtását rendelte el. Az átszervezés munkakörök megszüntetését és munkakörök összevonását tette szükségessé, és a felperes által betöltött belső ellenőri munkakör is feleslegessé vált. Felperes alperesként a H. Megyei Jogú Város Önkormányzatát jelölte meg. Módosított kereseti kérelme a felmentés jogellenességének megállapítására, elmaradt illetménye és 12 havi átalány-térítés megfizetésére irányult.A munkaügyi bíróság ítéletében megállapította, hogy a 2004. október 14-én kelt felmentés jogellenes, azt hatályon kívül helyezte, és az alperest 1 292 886 forint megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság - számítási hiba miatt végzéssel kijavított - ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott rendelkezéseit nem érintette, a keresetfelemelés folytán az elsőfokú ítéletet részben és akként változtatta meg, hogy az alperes által fizetendő marasztalás összegét 1 996 566 forintra felemelte. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, és megállapította, hogy a felperes közszolgálati jogviszonya 2005. október 6-án szűnt meg.
A jogerős ítélet ellen az alperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben annak hatályon kívül helyezését és felperes keresetét teljes egészében elutasító határozat meghozatalát kérte. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a felperes nem a H. Megyei Jogú Város Önkormányzatával állt közszolgálati jogviszonyban, hanem a polgármesteri hivatallal, és a pert nem az ellen indította meg, akivel szemben az igény érvényesíthető. A bíróságok megsértették a Pp. 64. § (2) bekezdésében foglaltakat, és emiatt a jogerős ítélet is jogszabálysértő, mivel, az egyébként jogi személyiséggel rendelkező költségvetési szerv polgármesteri hivatallal szemben az önkormányzatot marasztalták. Másodlagosan álláspontja szerint a bíróságok a jogszabályok helytelen értelmezésével és a tényállás kellő feltárása nélkül tévesen jutottak arra a következtetésre, hogy az átszervezés a felperes által betöltött belső ellenőri munkakört nem érintette.
A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében arra hivatkozott, hogy az alperes a felmentésben munkáltatójaként az önkormányzatot jelölte meg, ezért a pert megítélése szerint kizárólag az ellen indíthatta meg, és a perbeli jogállását az alperes nem vitatta. Az érdemi döntést illetően a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte annak helyes ténybeli és jogi indokai alapján.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen helytállóan hivatkozott az ügy érdemére kiható eljárási jogszabálysértésre. Az adott esetben sem az elsőfokú, sem a másodfokú bíróság nem vette figyelembe a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 1. § (1) bekezdésében foglaltakat, amelynek értelmében a felperes közszolgálati jogviszonyában a munkáltató csak a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatala lehet.
Az előzőekből következően a felperes a közszolgálati jogviszonyból eredő igényét e munkáltatójával szemben érvényesítheti, függetlenül attól, hogy vele szemben a munkáltatói jogkört ki gyakorolja, illetve a támadott intézkedésben munkáltatóként ki szerepelt. Erre a bíróságnak - az ítélkezési gyakorlat szerint - a felperes figyelmét fel kellett volna hívnia, lehetőséget adva arra, hogy megjelölje kivel szemben kívánja az igényét érvényesíteni [Pp. 64. § (2) bekezdés]. Az előbbiek a felülvizsgálati eljárásban nem pótolhatók.
E lényeges eljárási jogszabálysértésre tekintettel az alperessel szemben hozott jogerős ítéletnek a felülvizsgálati kérelemben felhozott érdemi okból való felülvizsgálata szükségtelen volt, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság mellőzte.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a megyei bíróság ítéletét - a munkaügyi bíróság ítéletére is kiterjedően - hatályon kívül helyezte és az ügyben eljárt elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
Az új eljárás során a Pp. 64. §-a (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően lehetőséget kell adni a felperes részére, hogy megjelölje kivel szemben érvényesíti igényét. Ettől függően a bíróság a felperes kérésére az általa megjelölt személyt a kereset közlésével megidézi és a korábbi alperest a perből elbocsátja. (Legf.Bír. Mfv.II.10.002/2006. sz.)