adozona.hu
BH 2006.10.328
BH 2006.10.328
Az ipari mintaoltalom fennállása alatt az árunak - a versenytárs által használt jellegzetes csomagolással történő - forgalmazása tisztességtelen piaci magatartásnak minősül, ha a mintaoltalom utóbb, azok megsemmisítésével - a bejelentés napjára visszamenőleges hatállyal - megszűnik [1996. évi LVII. tv. (továbbiakban: Tpvt.) 6. §; 1978. évi 28. tvr. (továbbiakban: Imr.) 7. § (1) bek. c) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1998. december 2-án benyújtott keresetében a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. tv. (Tpvt.) 6. §-ában foglaltak megsértésének megállapítását kérte. Kérte a bíróság kötelezze az alperest a jogszabálysértés abbahagyására és a további jogsértéstől való eltiltásra. Előadása szerint 1994-től kezdődően különböző száraz tészta termékeit celofán alapanyagú hőragasztással ellátott zacskókban forgalmazza. A csomagolás meghatározó része a ...
BH 2006.10.328 Az ipari mintaoltalom fennállása alatt az árunak - a versenytárs által használt jellegzetes csomagolással történő - forgalmazása tisztességtelen piaci magatartásnak minősül, ha a mintaoltalom utóbb, azok megsemmisítésével - a bejelentés napjára visszamenőleges hatállyal - megszűnik [1996. évi LVII. tv. (továbbiakban: Tpvt.) 6. §; 1978. évi 28. tvr. (továbbiakban: Imr.) 7. § (1) bek. c) pont].
A felperes 1998. december 2-án benyújtott keresetében a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. tv. (Tpvt.) 6. §-ában foglaltak megsértésének megállapítását kérte. Kérte a bíróság kötelezze az alperest a jogszabálysértés abbahagyására és a további jogsértéstől való eltiltásra. Előadása szerint 1994-től kezdődően különböző száraz tészta termékeit celofán alapanyagú hőragasztással ellátott zacskókban forgalmazza. A csomagolás meghatározó része a zacskók alsó és felső harmadában található sötétebb és világosabb színű kék kockák sakktáblaszerű elrendezése, amely motívum a hosszú tészták esetén sávos mintázatban jelenik meg. Az alperes 1998 novemberétől kezdődően ugyanezen termékei korábbi csomagolását megváltoztatta és olyan csomagolásra cserélte fel, melyek a felperesi csomagolással összetéveszthetők, így megsértette a Tpvt. 6. §-ában írtakat.Az elsőfokú bíróság 1999. március 17-én kelt ítéletében megállapította, hogy az alperes 1998 novemberétől használt csomagolásával tisztességtelen piaci magatartást valósít meg, ezért az alperest a jogsértés abbahagyására kötelezte és eltiltotta a további jogsértéstől.
Az alperes a fellebbezési eljárás során arra hivatkozott, hogy a Magyar Szabadalmi Hivatal ipari mintaoltalmat adott csomagolására 1998. október 22-ei elsőbbséggel. A felperes a Legfelsőbb Bíróság előtt folyó fellebbezési eljárás során 2000. május 18-ai keltű beadványában szakirodalmi érvelésre hivatkozva úgy nyilatkozott, hogy törlési eljárást nem kezdeményez.
A Legfelsőbb Bíróság, mint másodfokú bíróság 2000. június 7-én kelt ítéletében az elsőfokú bíróság 1999. március 17-én kelt ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. Ítélete indokolásában többek között kifejtette, a Tpvt. 6. §-a iparjogvédelmi oltalom hiányában is biztosítja, hogy az áru jellegzetes külseje és csomagolása által ismertté vált versenytársnak - ezen ismertséggel összefüggő - gazdasági eredményeit más ne sajátíthassa ki, ezáltal illetéktelenül előnyt ne élvezzen. Iparjogvédelmi oltalom fennállása esetén azonban a jogosult kizárólagos jogot szerez az oltalom tárgyának kizárólagos használatára, illetve hasznosítására. Ezen oltalom fennállása alatt az oltalom tárgyának használata önmagában nem minősül tisztességtelennek, még abban az esetben sem, ha az iparjogvédelmi jogokkal nem rendelkező versenytárs álláspontja szerint az oltalom megadása nem volt jogszerű. Az alperesi csomagolás 1998. október 22. óta ipari mintaoltalom alatt áll. Az ipari mintaoltalom jogosultját megillető hasznosítási jog a versenyjogi szabályokra hivatkozással nem korlátozható. A Legfelsőbb Bíróság döntése meghozatala során figyelembe vette, hogy a felperes az ipari mintaoltalom megsemmisítése iránt eljárást kezdeményezni nem kívánt.
A felperes a jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelemmel egyidejűleg kezdeményezte az alperes ipari mintaoltalmának megsemmisítését. A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság 2001. június 27-én kelt ítéletében a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság jogerős ítéletét hatályában fenntartotta.
A Magyar Szabadalmi Hivatal 2000. július 19-én kelt, az ipari minta megsemmisítése iránti kérelmet elutasító határozatát a felperes 2001. augusztus 7-én érkeztetett kérelmében megváltoztatni kérte. A bíróság 2001. december 12-én kelt jogerős végzésében a Magyar Szabadalmi Hivatal határozatát megváltoztatta és jelen per alperesének ipari mintaoltalmát megsemmisítette. A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság 2003. április 16-án kelt végzésében a jogerős végzést hatályában fenntartotta. Elfogadta a perben eljárt elsőfokú bíróság álláspontját a tekintetben, hogy a minta újdonsága nem volt megállapítható.
A felperes 2002. január 3-án perújítás iránti kérelmet terjesztett elő. Előadta, a legfelsőbb bírósági tárgyaláson jelentette be az alperes, hogy időközben ipari mintaoltalmat kapott. A felperes azért nem kezdeményezte az eljárás felfüggesztését, s azért nem indította meg azonnal a mintaoltalom megsemmisítése iránti eljárást, mert egy általa hivatkozott szakirodalmi álláspontot tekintett irányadónak. Időközben azonban a bíróság végzésében az alperes ipari mintaoltalmát jogerősen megsemmisítette. Hivatkozott a Pp. 260. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakra, mely szerint el nem bírált jogerős bírósági határozat, amelynek elbírálása a felperesre kedvezőbb határozatot eredményezett volna, perújítási indok.
Az alperes 2002. február 14-ei beadványában többek között előadta, hogy a felperes a termék csomagolását megváltoztatta, a korábbi különbségeket részben megszüntette.
Az elsőfokú bíróság a perújítási kérelmet érdemben tárgyalta, és 2003. október 7-én kelt ítéletében a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság 2000. június 7-én kelt ítéletét hatályában fenntartotta.
A másodfokú bíróság 2004. május 4-én kelt végzésében az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Kifejtette, az ipari minták oltalmáról szóló 1978. évi 28. tvr. (Imr.) 7. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakra tekintettel a megsemmisítéssel a mintaoltalom a bejelentés napjára visszamenőleges hatállyal szűnik meg, ebből következően az ipari mintaoltalmat olyannak kell tekinteni, mintha nem is létezett volna.
Az újabb eljárásban az elsőfokú bíróság 2004. december 2-án kelt ítéletében a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság által 2000. június 7-én meghozott ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság 1999. március 17-én kelt ítéletét hatályában fenntartotta. Arra a megállapításra jutott, hogy a felperesi termék csomagolásának jellegzetességei az alkalmazott színek, azok elhelyezkedése és mintázata, hasonló módon jelenik meg az alperesi termékek csomagolásán, így az a vásárló számára összetéveszthető. Az ítéletben írtakból megállapítható, hogy figyelembe vette a felperesi csomagolás időközben történt részleges megváltozását, Kifejtette, bár kétségkívül található számos apró eltérés a vizsgált két csomagolás között, ezek azonban egyszerű ránézés alapján nem alkalmasak a megkülönböztetésre.
A másodfokú bíróság 2005. április 28-án kelt ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, a Legfelsőbb Bíróság ítéletét részben hatályon kívül helyezte, megállapította, hogy az alperes 2001. december 12. napját követően az általa gyártott és forgalmazott tésztaféleségek csomagolásával tisztességtelen piaci magatartást valósított meg, kötelezte a jogsértés abbahagyására és eltiltotta a további jogsértéstől. Ítélete indokolásában többek között kifejtette, a másodfokú bíróság a hatályon kívül helyező végzésében lényegében elbírálta a perújítás megengedhetőségének kérdését. Álláspontja szerint a felperes az ipari mintaoltalom megsemmisítése iránti eljárás megindításával nem késlekedett. A felperes a keresetnek helyt adó elsőfokú ítélet alapján bízhatott abban, hogy számára másodfokon is kedvező döntés születik, csak miután nem ez történt, indította meg az idő és költségigényes megsemmisítési eljárást. A Pp. 260. §-a csak arra az esetre zárja ki a perújítás lehetőségét, ha a fél a perújítási kérelemben megjelölt határozatot a korábbi eljárás során érvényesíthette volna, de ezt önhibáján kívül nem tette. Álláspontja szerint az oltalom megszűnése nem jelenti egyben azt is, hogy az oltalom fennállása idején történt mintahasznosítás a minta jogosultja részéről tisztességtelen lett volna. Az alperes az oltalom idején annak tudatában használta a perben sérelmezett csomagolást, hogy az az oltalom által biztosítottan jogszerű. A mintaoltalom megsemmisítésével kizárólagos jogosultsága megszűnt, de ez a határozat meghozataláig nem teszi magatartását tisztességtelenné. A mintaoltalom megsemmisítését követően azonban már más megítélés alá esik az alperes magatartása. Elfogadta az elsőfokú bíróság álláspontját a tekintetben, hogy a felperes és az alperes termékének csomagolása összetéveszthető. Hangsúlyozta, a vásárló emlékezetében az ismert termék csomagolásának csupán főbb jellegzetességei maradnak meg, az apróbb eltérések nem. Különösen igaz ez olyan termékek esetén, amelyek mindennapos használatúak, szokásos fogyasztói szükségleteket elégítenek ki. Ilyenek kiválasztására a vásárlók hosszabb időt nem fordítanak. Úgy ítélte meg, hogy az alperes 2001. december 12-étől kezdődően megsértette a Tpvt. 6. §-ában írtakat. Az alperes fellebbezésében indítványozott új bizonyítást a Pp. 235. §-ának (1) bekezdése alapján mellőzte. Megjegyezte, a bírói gyakorlat szerint az általános fogyasztói szokások szintjén az összetéveszthetőség megítélése nem minősül olyan szakkérdésnek, melyhez szakértő igénybevétele lenne szükséges.
A perújított alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság perújítási eljárásban hozott ítéletének megváltoztatását és a perújítási kérelem elutasítását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet jogszabálysértő, mivel a perújítást az adott tényállás mellett nem lett volna szabad megengedni, ugyanis a Pp. 260. § (1) bekezdés a) pontja alapján csak olyan tényre, bizonyítékra, határozatra lehet hivatkozni, mely már a megtámadott ítélet hozatalakor fennállt. Nem értékelték a perújítás során eljárt bíróságok megfelelően, hogy a felperes nem az alapeljárás során élt a mintaoltalom megsemmisítésére vonatkozó eljárás kezdeményezésének lehetőségével. Az alperes a versenyjogi per befejezésekor az ipari mintaoltalom jogosultja volt, az oltalom fennállása alatt az oltalom tárgyának használata semmiképpen sem minősülhetett tisztességtelennek. A másodfokú bíróság a perújítási eljárás során hozott ítélete szerint is az alperes a jogerős ítélet fennállása időpontjában tisztességtelen piaci magatartást nem fejtett ki. Az alperesi álláspont szerint jogszabálysértő a másodfokú határozat azért is, mert mellőzte a szakértő kirendelésére vonatkozó bizonyítási indítványát. Álláspontja szerint a csomagolások valamennyi lehetséges szempontból történő összehasonlítása olyan szakkérdés, melyet csak szakértő bírálhat el megfelelően. Az alperes hivatkozott továbbá arra, hogy a felperesi termék jelenlegi csomagolása nem egyezik meg a per tárgyát képező csomagolással. A felperes korábbi csomagolása és az alperes mindvégig változatlan csomagolása semmiképpen nem téveszthető össze. A felperes 2000. év folyamán megváltoztatott csomagolása jobban hasonlít az alperes által használt csomagoláshoz. A felperes formatervezési mintaoltalmi bejelentését a Magyar Szabadalmi Hivatal újdonság hiánya miatt el is utasította. Az alperes a 2004. december 2-ai tárgyaláson nem vitatta, hogy a termékek csomagolását megváltoztatta, így a másodfokú bíróságnak az a döntése, hogy az alperes 2001. december 12. napját követően jellegbitorlást követ el, nem helytálló, hiszen az alapeljárás során vizsgált felperesi csomagolás 2000. évet követően nem is létezett.
A Legfelsőbb Bíróság 2005. november 22-én kelt végzésében a felülvizsgálati eljárás lefolytatását elrendelte.
Perújító felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmében a perújítási eljárásban hozott jogerős ítélet oly módon történő megváltoztatását kérte, hogy az alperes nemcsak 2001. december 12. napjától kezdődő hatállyal, hanem 1998 novemberétől kezdődően valósít meg tisztességtelen piaci magatartást. Az alperes mintaoltalma a keletkezés napjára visszamenőleges hatállyal szűnt meg, ezért úgy kell tekinteni, mintha nem is létezett volna. Hangsúlyozta, az alperes a mintaoltalommal akarta a tisztességtelen piaci magatartásának jogkövetkezményeit elhárítani. Mintaoltalmat a versenyjogi alapperben a másodfokú eljárás ideje alatt szerzett. Felülvizsgálati ellenkérelmében hangsúlyozta, a perújított alperes nem vitathatja jogszerűen a perújítás elrendelését, mivel ebben a kérdésben már érdemben döntött a másodfokú bíróság végzésében, mely végzéssel szemben perújított alperes nem nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. A szakértő kirendelése iránti kérelmet, figyelemmel a Pp. 141. §-ának (6) bekezdésében, illetve a 235. § (1) bekezdésében foglaltakra jogszerűen utasította el a másodfokú bíróság. A felperes 2000-ben nem vitásan módosítást hajtott végre a csomagoláson, melynek célja az volt, hogy a felperesi védjegy nagyobb hangsúlyt kapjon, de nem hagyott fel az általa létrehozott fő jellegzetességekkel. A jellegbitorlást nem szüntette meg a felperesi arculatfinomítás. A részben megváltoztatott csomagolásnak a Legfelsőbb Bíróság nem tulajdonított jelentőséget.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet nem találta alaposnak, míg a csatlakozó felülvizsgálati kérelmet alaposnak találta az alábbi indokokra tekintettel.
A Pp. 260. § (1) bekezdés a) pontja szerint: "a jogerős ítélet ellen perújításnak van helye, ha a fél olyan tényre, vagy bizonyítékra, illetőleg olyan jogerős bírói, vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a bíróság a perben nem bírált el, feltéve, hogy - az elbírálás esetén - reá kedvezőbb határozatot eredményezett volna." A Legfelsőbb Bíróság elfogadta a perben eljárt bíróságoknak azt az egyező álláspontját, hogy az alperes ipari mintaoltalmát megsemmisítő jogerős végzés olyan határozatnak tekintendő, mely miatt a perújításra a Pp. 260. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakra tekintettel lehetőség van. Az ipari mintaoltalmat megsemmisítő végzés az alapper jogerős befejezését követően került meghozatalra és az ipari mintaoltalom - visszamenőleges hatályú - megsemmisítése a felperes számára perújítási okot jelentett, hiszen a Legfelsőbb Bíróság ítéletéből egyértelműen megállapítható, hogy az alapeljárásban a felperesi kereset elutasítására az alperes ipari mintaoltalmára tekintettel került sor. A Legfelsőbb Bíróság nem fogadta el azt a felperesi álláspontot, hogy a perújítás megengedhetősége ma már felülvizsgálati eljárás tárgya nem lehet, mivel a másodfokú bíróság 2004. május 4-én kelt határozata e kérdésben már jogerősen állást foglalt. A Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozza, hogy a másodfokú bíróság hivatkozott határozata nem olyan tartalmú határozat, melynek vonatkozásában a Pp. vonatkozó 270. §-a módot adott volna a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére.
A Legfelsőbb Bíróság nem találta jogszabálysértőnek azt, hogy a másodfokú bíróság mellőzte a felülvizsgálati eljárásban indítványozott szakértői vélemény beszerzését. Egyetértett azzal, hogy ezt a Pp. 235. §-ának (1) bekezdésében írtak kizárják, illetve azzal az érveléssel is, hogy két csomagolás összetéveszthetősége tárgyában szakértői vélemény beszerzése általában nem szükséges.
A Legfelsőbb Bíróság az alperes felülvizsgálati kérelmét nem találta alaposnak a tekintetben sem, hogy a perben eljárt bíróságok nem vizsgálták kellően azt a felek által nem vitatott tényt, mely szerint a felperes a száraz tészták csomagolását 2000. évben megváltoztatta. Az elsőfokú bíróság ítéletéből megállapítható, hogy ezt a körülményt a bíróság figyelembe vette, a tényállás részévé tette. Ennek ellenére úgy foglalt állást mérlegeléssel, hogy a két csomagolás összetéveszthető, az alperes a Tpvt. 6. §-át megsértette. Ezt a mérlegelését a másodfokú bíróság elfogadta. A felülvizsgálati eljárásban, mint rendkívüli jogorvoslati eljárásban, a bizonyítékok felülmérlegelésére csak akkor van törvényes lehetőség a Legfelsőbb Bíróság kialakult és egységes gyakorlata szerint, ha a mérlegelésre iratellenesen, a logika szabályaival kirívóan ellentétesen került sor. A megismételt perújítási eljárásban mindkét fokon eljárt bíróság részletesen megindokolta, hogy az alperes csomagolása miért valósít meg jellegbitorlást, ez a mérlegelés iratellenesnek, a logika szabályaival ellentétesnek nem tekinthető, így a Legfelsőbb Bíróság a felülmérlegelésre okot nem talált.
A Legfelsőbb Bíróság ugyanakkor nem fogadta el a másodfokú bíróság ítéletében írtakat a tekintetben, hogy az alperes 2001. december 12-étől kezdődően valósított meg tisztességtelen piaci magatartást. A Tpvt. 6. §-a értelmében "tilos az árut, a szolgáltatást (a továbbiakban együtt: áru) a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel - ideértve az eredet megjelölést is - vagy elnevezéssel előállítani, vagy forgalomba hozni, reklámozni, továbbá olyan nevet, megjelölést, vagy árujelzőt használni, amelyről a versenytársat, illetve annak áruját szokták felismerni." Az Imr. 7. § (1) bekezdés c) pontja szerint az ipari mintaoltalom megsemmisítésével a mintaoltalom a bejelentés napjára visszamenőleges hatállyal szűnik meg. E szabályokból következően az ipari mintaoltalom megsemmisítése azt jelenti, hogy az alperes megsemmisített ipari mintaoltalmát olyannak kell tekinteni, mintha azzal az alperes nem is rendelkezett volna. A Tpvt. 6. §-a objektíven határozza meg, hogy tilos az árut a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes csomagolással előállítani, forgalomba hozni, amelyről a versenytárs áruját szokták felismerni. Nincs jelentősége az adott ügyben az adott felperesi kereseti kérelem tekintetében, az alperes tudattartalmának, annak, hogy az alperes az ipari mintaoltalom fennállása alatt joggal gondolhatta, hogy eljárása nem tisztességtelen. A Tpvt. 2. §-a jelen ügyben nem alkalmazandó, hiszen külön nevesített jogszabálysértést, a jellegbitorlás megvalósítását sérelmezte a felperes.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a Fővárosi Bíróság ítéletét helybenhagyta.
(Legf. Bír. Gfv. X. 30.218/2005. sz.)
Lábjegyzet
Hatályon kívül helyezte a 2001. évi XCVIII. törvény, de a mintaoltalom megsemmisítésének hatályát a 26. § c) pontja a tvr.-tel azonos módon állapítja meg.
