BH+ 2006.10.474

Az árusítóhely külső homlokzatán elhelyezett márkanév gazdasági reklámnak minősül [1997. évi LVIII. tv. 13. §, 1999. évi XLII. tv. 5. §]

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az elsőfokú közigazgatási szerv határozataival több üzlet tulajdonosát, mint a Pall-Mall dohányárú reklám közzétevőjét 50 000-50 000 Ft bírsággal sújtotta, egyben elrendelte a jogsértő állapot megszüntetését a jogellenes reklám 15 napon belüli eltávolításával.
Megállapította, hogy a dohányáru reklámozása sérti a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Grtv.) 13. §-ának (1) bekezdését.
A felperes fellebbezése folytán az alperes határozataival helybenhag...

BH+ 2006.10.474 Az árusítóhely külső homlokzatán elhelyezett márkanév gazdasági reklámnak minősül [1997. évi LVIII. tv. 13. §, 1999. évi XLII. tv. 5. §]
Az elsőfokú közigazgatási szerv határozataival több üzlet tulajdonosát, mint a Pall-Mall dohányárú reklám közzétevőjét 50 000-50 000 Ft bírsággal sújtotta, egyben elrendelte a jogsértő állapot megszüntetését a jogellenes reklám 15 napon belüli eltávolításával.
Megállapította, hogy a dohányáru reklámozása sérti a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Grtv.) 13. §-ának (1) bekezdését.
A felperes fellebbezése folytán az alperes határozataival helybenhagyta az elsőfokú közigazgatási határozatokat. Határozatai indokolásában a Grtv. 2. §-ának g) és t) pontjai, 13. § (1) és (4) bekezdései, valamint a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Ndtv.) 5. §-ának (5) bekezdése alapján megállapította, hogy a dohányáru eladási helye csak az üzletet határoló falakon belül értelmezhető, itt van lehetőség jogszerűen a dohányáru bemutatására, az üzlet homlokzatára kihelyezett tárgyak tilalmazott gazdasági reklámnak minősülnek.
A felperes kereseteiben kérte a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú közigazgatási szerv új eljárásra kötelezését.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes kereseteit elutasította. Elöljáróban kifejtette a bíróság, hogy az Ndtv. rendelkezései - mivel eltérő a két törvény szabályozási tárgya - a perbeli ügyben nem alkalmazhatók.
A Grtv. 2. §-ának t) pontja és 13. §-ának (1) és (4) bekezdései alapján megállapította, hogy amennyiben a szabadtéren elhelyezett és reklámtartalommal bíró eszköz tilalmazott, úgy egyértelmű, hogy a "dohányáru eladási helye" csak az üzlet, mint építmény belső tere lehet. A felperesi üzlet külső homlokzatán elhelyezett eszköz kihelyezése ellentétes a Grtv. rendelkezéseivel, ezért az alperes eltávolításra irányuló határozata jogszerű.
A felperes a jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését. Álláspontja szerint a jogerős ítélet a Grtv. 2. § g) és t) pontjaiba és 13. § (4) bekezdésének b) pontjába ütközően jogszabálysértő, mert önmagában a Pall-Mall márkajel kihelyezése a tájékozott (az adott árucsaládot ismerő) fogyasztó számára ésszerűen csak annyit jelent, hogy ott dohányáru kapható, továbbá nem határozott dohányárura vonatkozó tájékoztatásként értendő, mert több termékre is utalhat. Álláspontja szerint az üzletek külső felületén, homlokzatán elhelyezett kérdéses eszközök az általuk hordozott információ alapján az áru elérhetőségéről szóló tájékoztatásnak minősülnek, ami pedig nem reklám.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság elrendelte a felülvizsgálati eljárás lefolytatását.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Magyar Országgyűlés az egészséghez és az egészséges környezethez fűződő alkotmányos jogok megvalósításának és védelmének biztosítása céljából rendelkezett a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának és forgalmazásának egyes szabályiról külön törvényben. Ugyanakkor a gazdasági reklámtörvényben alkotmányos alapjogok biztosítása céljából a gazdasági reklámtevékenységet korlátozta annak érdekében, hogy védelmet nyújtson a társadalom számára mindazoktól a káros hatásoktól, amelyek a dohányzás szokásával, a dohánytermékek fogyasztásával tudományos megalapozottsággal megállapíthatók és a társadalom számára már ismertek. A gazdasági reklámtevékenységről szóló törvényben a korlátozó rendelkezések ugyanazokat a társadalmi viszonyokat kívánják a szabályozással védeni, amelyeknek védelmét biztosítja az Ndtv. részletező rendelkezéseivel. A Legfelsőbb Bíróság ezért nem osztotta az elsőfokú bíróság azon okfejtését, amely szerint a Grtv. alkalmazása során az Ndtv. rendelkezéseinek alkalmazására nem kerülhet sor. A társadalmi viszonyok - mint jelen esetben a fogyasztói szokások - és ezek kielégítésével kapcsolatos fogyasztói magatartás összetett jogviszonyokat hoznak létre, amelyeknek szabályozására meghatározott célú és fogalomrendszerű törvények együttes alkalmazására kerülhet sor.
Az előbbiekből következően a Legfelsőbb Bíróság mellőzi az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában az Ndtv. alkalmazásának kizárására vonatkozó okfejtését és egyúttal megállapítja, hogy a Grtv. 13. § (4) bekezdés b) pontjának értelmezése során az Ndtv. 5. § (5) bekezdésének rendelkezései az irányadók. Az Ndtv. 5. §-ának (5) bekezdése a dohánytermékek forgalomba-hozatalának egyes korlátairól rendelkezve meghatározza, hogy a dohányterméket az üzletben egyéb termékektől elkülönítve, önálló polcon, illetőleg az üzlethelyiség erre a célra elkülönített részén, vagy kizárólag dohánytermékek és azok fogyasztásához kapcsolódó kiegészítő kellékek forgalmazására szolgáló önálló üzlethelyiségben hozhatók kereskedelmi forgalomba.
E fogalom-meghatározás egyértelművé teszi a Grtv. 13. § (4) bekezdése b) pontjának alkalmazását. A Grtv. 13. § (1) bekezdése általános tilalmat tartalmaz, e szerint tilos közzétenni dohányárú reklámját. A 13. § (4) bekezdés b) pontja kivételt állapít meg, az általános tilalom nem terjed ki a dohányárú eladási helyén való bemutatására és feltüntetésére. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az eladási hely fogalom, a mindennapi szóhasználatban azonos a forgalmazás helyének fogalmával. E két fogalom fedi egymást, semmilyen ellentétes tartalom nem állapítható meg, ezért e Grtv. 13. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott kivétel, az Ndtv. 5. § (5) bekezdésében meghatározott fogalom segítségével határozható meg.
Az Ndtv. 5. § (5) bekezdése ugyanakkor eligazítást ad arra vonatkozóan is, lehetséges-e a Grtv. 13. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott eladási helyen való bemutatás, illetőleg árfeltüntetés az üzlet külső homlokzatán. Egyértelműen megállapítható, hogy az üzlet külső homlokzata dohányáru eladási helyének nem minősül, ezért az általános tilalom alól az üzlet külső homlokzata nem mentesül.
Az egymáshoz kapcsolódó törvények együttes alkalmazása biztosítja az egészséghez, és egészséges környezethez fűződő alkotmányos alapjogok érvényesülését, és a törvényes keretek között lehetővé teszi a kereskedelmi szólásszabadság érvényesítését, a dohányzók megfelelő tájékoztatásával együtt.
A felperes a Grtv. 2. §-ának t) pontjára hivatkozott, amely a szabadtéri reklámhordozó fogalmát meghatározva akként rendelkezik, hogy reklám közzététele céljából építményen kívül elhelyezett eszköz minősül szabadtéri reklámhordozónak, kivéve az árusítás helyén elhelyezett áru elérhetőségét jelző eszközöket.
A Grtv. 2. § t) pontja a szabadtéri reklámhordozó fogalmát tartalmazza. A szabadtéri reklámhordozó fogalomkörében a jogalkotó eszközt határozott meg, amelynek alapvető jellemzője az elhelyezés helye. A fogalom-meghatározás körében azonban jelen ügy megítélése, azaz az üzlethomlokzaton elhelyezett márkanév minősítése a Grtv. 2. § g) pontjában meghatározott gazdasági reklámfogalom alkalmazásával kiegészül. A szabadtéri reklámhordozón megjelenő tartalmat a Grtv. 2. § g) pontja szerint kell megítélni. E szerint gazdasági reklám, amely termékszolgáltatás áru értékesítését, más módon történő igénybevételét népszerűsíti, az árujelző megismertetését mozdítja elő.
A márkanévnek az üzlet külső homlokzatán történő feltüntetése márkanév ismertetésének ezen keresztül gazdasági reklámnak minősül, függetlenül attól, hogy az szabadtéri reklámhordozón került elhelyezésre. Sem az árusításra, sem az áru jellegére, sem az áru árára vonatkozóan semmilyen további információt nem tartalmaz. Az áru helyének megjelölése érdekében a márkajelzés elhelyezésére nincs szükség, tekintettel arra, hogy Magyarországon általános és elterjedt az élelmiszer áruházakban, boltokban a dohányáru árusítása, amelyre vonatkozóan az Ndtv. 5. § (5) bekezdése kogens rendelkezéseket tartalmaz.
Fent kifejtettek szerint a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítélete indoklási részének módosításával az elsőfokú jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Kfv.III.37.079/2004.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.