adozona.hu
BH+ 2006.9.419
BH+ 2006.9.419
Ha a szerződést kötő felek a munkaszerződés kötelező tartalmi elemeiben megállapodtak a megbízási szerződésnek nevezett szerződésben, nincs helye munkaügyi bírság kiszabásának munkaszerződés hiányára hivatkozva, mert tartalma szerint a szerződés a munkaszerződésre vonatkozó szabálynak megfelel [Mt. 76. § (5)-(6) bekezdés, EH 701.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú közigazgatási szerv a 2004. szeptember 8-án és 13-án tartott munkaügyi ellenőrzés alapján hozott határozatával a felperest 100 000 forint munkaügyi bírsággal sújtotta, mert azt állapította meg, hogy hat fő óraadó tanárt megbízási szerződéssel alkalmazott, holott a foglalkoztatás tartalmában munkaviszonynak minősül. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon ...
BH+ 2006.9.419 Ha a szerződést kötő felek a munkaszerződés kötelező tartalmi elemeiben megállapodtak a megbízási szerződésnek nevezett szerződésben, nincs helye munkaügyi bírság kiszabásának munkaszerződés hiányára hivatkozva, mert tartalma szerint a szerződés a munkaszerződésre vonatkozó szabálynak megfelel [Mt. 76. § (5)-(6) bekezdés, EH 701.].
Az elsőfokú közigazgatási szerv a 2004. szeptember 8-án és 13-án tartott munkaügyi ellenőrzés alapján hozott határozatával a felperest 100 000 forint munkaügyi bírsággal sújtotta, mert azt állapította meg, hogy hat fő óraadó tanárt megbízási szerződéssel alkalmazott, holott a foglalkoztatás tartalmában munkaviszonynak minősül. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és a közigazgatási szerv új eljárásra utasítását kérte. Álláspontja szerint a felek a szerződési szabadság alapján köthettek az oktatási tevékenység ellátására megbízási szerződést. A jogviszony átminősítésének elfogadása esetén is vitatta a munkaügyi bírság kiszabását arra hivatkozva, hogy a szerződés tartalmazta a munkaszerződés kötelező tartalmi elemeit. Kifogásolta a bírság mértékét is.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint az alperes a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 15. § (1) bekezdése és 121. § (1) bekezdés 30. pontja alapján helytállóan következtetett arra, hogy mivel felperes és a pedagógusok között létrejött megbízási szerződésekben kikötött heti óraszám a jogszabályban meghatározott heti óraszámot meghaladta, a felek közti jogviszony tényleges tartalma alapján munkaviszonynak minősül. A törvényi minimumhoz közelítő összegű bírságot az 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 7. § (5) bekezdésében előírt szempontok figyelembevételével helyesen megállapítottnak találta.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését kérte a Met. 3. §, 5. § és 7. §-a, valamint az Áe. 26. § (1) bekezdése és a közoktatási törvény 15. § (1) bekezdése, illetve 121. §-a téves értelmezésére hivatkozva. Sérelmezte, hogy a bíróság nem vette figyelembe az elvi határozatban foglaltakat (EH 701.), amely szerint jogalap hiányában nincs helye bírság kiszabásának, ha a megbízási szerződésnek nevezett szerződés a munkaviszony kötelező tartalmi elemeit magába foglalta.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását és a felperes perköltségben marasztalását kérte. Arra hivatkozott, hogy az alperes jogszerűen minősítette munkaviszonynak a vizsgált megbízási szerződéseket, és miután az azokban foglalt óraszám meghaladta a jogszabályban rögzített mértéket, ezért a közigazgatási szerv eljárása jogszerű volt.
A felülvizsgálati kérelem a következők szerint alapos.
Az elsőfokú közigazgatási határozat indokolása azt a szabálytalanságot rótta felperes terhére, hogy 6 munkavállalót munkaszerződés helyett megbízási szerződéssel foglalkoztatott. Megállapította, hogy a felek írásbeli megállapodása és annak mellékletét képező munkaköri leírás a munkaviszony keretében történő foglalkoztatást támasztja alá.
Az alperes másodfokú határozata szerint a felperes azzal, hogy hat pedagógust heti nyolc vagy ezt meghaladó óraszámban foglalkoztatott, és velük az Mt. előírása szerint munkaviszonyt nem létesített, megszegte az Mt. 76. § (1) és (2) bekezdése előírását. A munkaügyi bírság kiszabására ezen egy jogszabályi rendelkezés megsértése alapján került sor. Az alperes határozatával helybenhagyott elsőfokú határozat megállapította, hogy a szabályszegés anyagi hátrányt nem okozott a munkavállalóknak.
A munkaügyi bíróság a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 15. § (1) bekezdése és 121. § (1) bekezdés 30. pontja, valamint a felperes és az érintett pedagógusok közötti jogviszony tartalma alapján megalapozottan állapította meg, hogy a közigazgatási szerv nem sértett jogszabályt, amikor - a Met. 1. § (5) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva - a pedagógusok felperesnél fennállt jogviszonyát munkaviszonynak minősítette. A felperes azt a keresetében és felülvizsgálati kérelmében a szerződési szabadságra hivatkozva tévesen vitatta, mert az a szerződés tartalmának - és nem elnevezésének - meghatározására jogosítja fel a feleket. A munkaviszony tekintetében is alkalmazni kell azt a szabályt, hogy a szerződéseket tartalmuk és nem elnevezésük szerint kell elbírálni.
A munkaügyi bírság kiszabását a felperes amiatt is támadta, hogy az alperes nem vette figyelembe a Legfelsőbb Bíróság elvi döntésében foglaltakat (EH 701.). A munkaügyi bíróság ítéletében erre nem tért ki, és e tekintetben a kereset elutasítását nem indokolta meg.
Az alperes által becsatolt iratokból megállapítható, hogy a megbízási szerződésnek nevezett szerződések tartalmazzák a munkabért, a munkakört, a munkavégzés helyét és a feleknek a munkaviszony szempontjából lényeges adatait. A szerződést kötő felek tehát a munkaszerződés kötelező tartalmi elemeiben megállapodtak.
Ilyen esetben pedig az ítélkezési gyakorlat szerint a munkaszerződés hiányára hivatkozva nincs helye munkaügyi bírság kiszabásának, mert tartalma szerint a szerződés egyébként a munkaszerződésre vonatkozó szabálynak [Mt. 76. § (5)-(6) bekezdés] megfelel.
Tekintettel arra, hogy az alperes jogerős határozata a munkaügyi bírság kiszabását az Mt. 76. § (1) és (2) bekezdésének megsértésére - az írásbeli munkaszerződés hiányára - hivatkozva hagyta helyben, a kifejtettek alapján ez okból a felhívott egyetlen szabályszegés miatt munkaügyi bírság kiszabására nem volt jogalap. Ezt a jogerős ítélet tévesen nem vette figyelembe.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az alperes jogszabálysértő határozatát a Pp. 339. § (1) bekezdése alapján ugyancsak hatályon kívül helyezte. (Legf. Bír. Mfv.II.10.765/2005. sz.)