adozona.hu
BH+ 2006.9.418
BH+ 2006.9.418
A munkáltató köteles az üzemi tanáccsal véleményeztetni a munkáltató privatizálására vonatkozó elképzeléseket. A véleményeztetési kötelezettség tekintetében a törvény nem különböztet részleges vagy teljes körű privatizáció között, és aszerint sem, hogy a munkáltató privatizálására vonatkozó elképzeléseket ki alakítja ki [Mt. 65. § (3) bekezdés a) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az 1995. évi XXXIX. törvény rendelkezik az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről, e törvény melléklete a tartós állami tulajdonban maradó társaságok közé sorolta a kérelmezettet is. 2005 tavaszán megkezdődött a kérelmezett részvénytársaság privatizációjának előkészítése.
A kérelmező 2005. augusztus 3-án kérte a privatizációs eljárás érvénytelenségének megállapítását. Arra hivatkozott, hogy a kérelmezett megsértette az Mt. 65. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltakat, mert...
BH+ 2006.9.418 A munkáltató köteles az üzemi tanáccsal véleményeztetni a munkáltató privatizálására vonatkozó elképzeléseket. A véleményeztetési kötelezettség tekintetében a törvény nem különböztet részleges vagy teljes körű privatizáció között, és aszerint sem, hogy a munkáltató privatizálására vonatkozó elképzeléseket ki alakítja ki [Mt. 65. § (3) bekezdés a) pont].
Az 1995. évi XXXIX. törvény rendelkezik az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről, e törvény melléklete a tartós állami tulajdonban maradó társaságok közé sorolta a kérelmezettet is. 2005 tavaszán megkezdődött a kérelmezett részvénytársaság privatizációjának előkészítése.A kérelmező 2005. augusztus 3-án kérte a privatizációs eljárás érvénytelenségének megállapítását. Arra hivatkozott, hogy a kérelmezett megsértette az Mt. 65. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltakat, mert a pályázati kiírást megelőzően érdemi tájékoztatást nem adott, az üzemi tanács véleményét nem kérte ki.
A kérelmezett a kérelem elutasítását kérte. Álláspontja szerint, ha teljes szervezet privatizációjáról van szó, az állam tulajdonában lévő vállalkozási vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Az ennek megfelelő tájékoztatást megadta a kérelmezőnek 2005. május 5-én. Az Mt. 65. § (3) bekezdésének megfelelő véleményeztetés csak egy-egy szervezeti egység privatizációjánál érvényesül, de adott esetben nem ez történt.
A munkaügyi bíróság végzésével megállapította, hogy a 2005. július 12-én közzétett, a kérelmezett részvényeinek értékesítésére irányuló pályázati kiírás érvénytelen.
A kérelmezett fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság végzésével helybenhagyta a munkaügyi bíróság végzését azzal, hogy a kérelmezett részvényeinek értékesítésére irányuló, 2005. június 6-án közzétett pályázati kiírás érvénytelen.
Az eljárt bíróságok megítélése szerint a munkáltató privatizációjára vonatkozó intézkedés munkáltatói intézkedést képez tekintet nélkül arra, hogy azt ki tette közzé. Ezért állapította meg mindkét fokú végzés az ÁPV Rt. által közzétett, a kérelmezett részvényeinek értékesítésére irányuló pályázati kiírás érvénytelenségét. A másodfokú bíróság ezt azzal is indokolta, hogy a privatizációs folyamat szempontjából a privatizációs törvény lex generalisnak, a Munka Törvénykönyve pedig ennyiben lex specialisnak minősül, amely utóbbit nemcsak részleges, hanem bármely privatizáció esetében alkalmazni kell.
A megtámadott határozatok a továbbiakban azzal is foglalkoztak, hogy az intézkedés tervezetét tartalmazó, megfelelő tájékoztatáson alapuló vélemény kikérésére adott esetben nem került sor; konzultálás történt, de érdemi információkon alapuló tájékoztatás nem volt.
A jogerős végzés ellen a kérelmezett felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A kérelmezett elsődlegesen a jogerős végzés jogszabálysértő volta miatt annak megváltoztatását és a kérelem elutasítását, másodlagosan pedig a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és az eljárt bíróságnak új eljárás lefolytatására történő utasítását kérte.
Részletes indokolással anyagi, illetve eljárási jogi jogszabálysértésként kérte figyelembe venni azt, hogy a bíróság
- az Mt. 65. §-a (3) bekezdésének rendelkezését, amely a munkáltató által kizárólag saját vagyonának privatizálása során alkalmazandó, az 1995. évi XXXIX. törvényben szabályozott vagyonértékesítési eljárásra is alkalmazta,
- az Mt. 67. §-ának első mondatában foglalt rendelkezést olyan szervezet (az ÁPV Rt.), illetve annak intézkedése tekintetében alkalmazta, amely az Mt. szerint nem minősül munkáltatónak, illetőleg munkáltatói intézkedésnek,
- a Pp. 51. §-ának a) pontjában, 206. §-ában és 224. §-ában foglalt rendelkezéseket megsértette és a 890. EH-ot figyelmen kívül hagyta.
A felülvizsgálati kérelem elsődleges álláspontja szerint az egyszerűsített privatizációra vonatkozó rendelkezések 2001. január 1. napjával történt hatályon kívül helyezése miatt az Mt. szerinti munkáltató és a privatizációs döntéshozó csak akkor eshet egybe, ha az ÁPV Rt. a társaságot valamely saját vagyonelemének értékesítésével bízza meg, egyéb esetben az Mt. 65. §-ának (3) bekezdését nem kell alkalmazni.
A felülvizsgálati kérelem másodlagos indokolása szerint - tehát, ha az Mt. 65. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezést az ÁPV Rt. által történő értékesítés esetében is alkalmazni kellene - csak a munkáltató privatizálására vonatkozó, a munkaviszonyokat érintő elképzeléseket kell az Mt. szabályainak megfelelően véleményeztetni. Ezért jogszabálysértőnek minősítette a felülvizsgálati kérelem azt, hogy az eljárt bíróságok nem vizsgálták, miszerint adott esetben a privatizálásra vonatkozó elképzelések között voltak-e olyanok, amelyek a kérelmező munkavállalóinak munkaviszonyával függtek össze. A felülvizsgálati kérelem szerint az érdekképviseletek által kért információt azért nem bocsátotta rendelkezésre, mert az elképzelések akkori szakaszában a munkavállalókat érintő elképzelések még nem fogalmazódtak meg.
A kérelmező ellenkérelmében a jogerős végzés hatályban tartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A kérelmező kérelmét az Mt. 65. § (3) bekezdés a) pontja megsértésére alapította. A törvény e szabálya szerint a munkáltató köteles döntése előtt az üzemi tanáccsal véleményeztetni a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetét, így különösen a munkáltató privatizálására vonatkozó elképzeléseket.
Az Mt. 67. §-a pedig úgy rendelkezik, hogy a 65. § (1)-(3) bekezdésében foglaltakat sértő munkáltatói intézkedés érvénytelen.
A kérelmezett a jogsértés megállapítását elsősorban arra hivatkozva vitatta, hogy az üzemi tanács véleményezési joga, illetve a munkáltató véleményeztetési kötelezettsége nem terjed ki valamennyi privatizációra, az állam tulajdonában levő vállalkozói vagyon értékesítésére nem az Mt. 65. §-át, hanem az 1995. évi XXXIX. törvényt kell alkalmazni.
Az első- és másodfokú bíróság a jogszabályt helyesen értelmezte, amikor az adott esetben, a kérelmezett privatizálására vonatkozó intézkedés tekintetében is az üzemi tanáccsal való véleményeztetés kötelezettségét irányadónak tekintette. Ez az álláspont a törvényen alapul, amely nem különböztet részleges vagy teljes körű privatizáció között, és aszerint sem, hogy a munkáltató privatizálására vonatkozó elképzeléseket ki alakítja ki. Ezért az Mt. 65. § (3) bekezdés a) pontja alapján a kérelmezett véleményeztetési kötelezettsége nem vitatható.
Téves az a felülvizsgálati érvelés, amely az 1995. évi XXXIX. törvény 31. §-ában foglaltakat - a munkavállalói érdekképviseleti szervek tájékoztatására, véleményük kifejtésének biztosítására vonatkozó szabályokat - az e törvény hatálya alá tartozó vagyonértékesítési eljárásban az Mt. 65. § (3) bekezdése helyébe lépő szabálynak tekinti. Ezek a rendelkezések a szakszervezetet illetően fennálló véleményeztetési kötelezettség [Mt. 21. § (2) bekezdés] szabályaival állnak összhangban. A felülvizsgálati érvelést alátámasztó, az Mt. 65. §-a alóli kivételt megállapító rendelkezést sem a privatizációs törvény, sem az Mt. nem tartalmaz. A felülvizsgálati álláspont elfogadása a munkavállalók törvényes részvételi jogának meg nem engedett csorbítását jelentené.
Nem felel meg a törvénynek a felülvizsgálati kérelemben kifejtett az az értelmezés sem, amely szerint véleményeztetésnek csak akkor van helye, ha a privatizálásra vonatkozó elképzelések között voltak a munkavállalók munkaviszonyával összefüggő feltételek, kikötések. Nyilvánvaló ugyanis, hogy ilyen hiányában is biztosítani kell a munkavállalói részvételi jog érvényesülését, hogy lehetőség legyen a döntés meghozatala előtt a munkavállalói érdekeknek megfelelő javaslattételre, véleménynyilvánításra.
A munkavállalók munkaviszonyával kapcsolatos jogot kötelezettséget nemcsak a munkáltató, hanem kívülálló személy, szerv is gyakorolhat (BH 1995/323, 1994/115, 460), akinek az intézkedése munkáltatói intézkedésnek minősül. Ennek megfelelően a véleményeztetési kötelezettség szempontjából a munkáltató privatizálására vonatkozó elképzelés munkáltatói intézkedés tervezetének minősül függetlenül attól, hogy annak kialakítására ki jogosult.
A véleményeztetés elmulasztásával meghozott privatizációs intézkedés pedig jogsértő munkáltatói intézkedés [Mt. 67. § (1) bekezdés].
Az eljárási jogszabálysértések körében a felülvizsgálati kérelem a Pp. 51. § a) pontjának megsértését - az előbbiekben kifejtettek figyelembevételével - alaptalanul panaszolta, mivel a munkáltatói intézkedés jogsértő volta miatt a jogvitát a kérelmező az Mt. 67. §-a alapján csakis a munkáltatóval szemben kezdeményezhette, tekintet nélkül az intézkedést hozó személyére.
A Pp. 206. § (1) bekezdésével kapcsolatos jogszabálysértést a felülvizsgálati kérelem - a fellebbezéssel azonosan - abban jelölte meg, hogy a jogvita tárgyát képező munkáltatói intézkedés nem állt a bíróság rendelkezésére, így érdemben azt nem vizsgálta. E tekintetben helytálló a másodfokú bíróság határozatának az indokolása, miszerint a véleményeztetés kötelezettségének elmulasztásával kapcsolatban a kötelezett sikerrel nem hivatkozhat saját felróható magatartására, azaz arra, hogy a véleményezendő intézkedést, illetve annak tervezetét nem adta át a kérelmezőnek. Így ez a körülmény kérelmező terhére nem értékelhető, és nem érinti a határozat megalapozottságát egyébként sem, hiszen ha nem bocsátotta a kérelmező rendelkezésére, ez a véleményeztetés elmaradását igazolja.
A másodfokú bíróság határozatával az elsőfokú végzés rendelkező részét megváltoztathatta, ezért a végzés indokolásában a Pp. 224. §-ára való téves hivatkozás az ügy érdemére kiható eljárási jogszabálysértést nem jelent.
A felülvizsgálati kérelemben hivatkozott eseti döntésben foglaltak mellőzésének az eltérő tényállás miatt okszerű indokát a támadott határozat megjelölte, így a Pp. 221. § (1) bekezdésének megsértése nem állapítható meg.
A kifejtettekre tekintettel - a felülvizsgálati kérelemben sérelmezett és az ügy érdemére kiható jogszabálysértés hiányában - a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján a jogerős végzést hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Mfv.II.10.898/2005. sz.)