adozona.hu
BH+ 2006.8.372
BH+ 2006.8.372
Ha a kinevezés határozott időre vonatkozó rendelkezése jogszabályba ütközik, az semmis, helyette a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályt kell alkalmazni, amelynek értelmében a közalkalmazotti jogviszonyt határozatlan idejűnek kell tekinteni. A munkáltató e közalkalmazotti jogviszonyt a határozott idő lejártára hivatkozva jogellenesen szüntette meg [Kjt. 21. § (1) és (2) bekezdés, Mt. 9. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a keresetében közalkalmazotti jogviszonya jogellenes megszüntetésének megállapítását és ennek jogkövetkezményei alkalmazását, 12 havi átlagkeresetnek megfelelő összeg, felmentési időre járó 3 havi átlagkereset, 2004. július 1-jétől 2005. január 21-ig járó elmaradt illetmény, 13. havi illetmény, 14 000 forint kártérítés és ezek késedelmi kamata megfizetését kérte.
A munkaügyi bíróság ítéletével az alperest a felmentési időre járó átlagkereset címén 262 628 forint és kamata megfizet...
BH+ 2006.8.372 Ha a kinevezés határozott időre vonatkozó rendelkezése jogszabályba ütközik, az semmis, helyette a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályt kell alkalmazni, amelynek értelmében a közalkalmazotti jogviszonyt határozatlan idejűnek kell tekinteni. A munkáltató e közalkalmazotti jogviszonyt a határozott idő lejártára hivatkozva jogellenesen szüntette meg [Kjt. 21. § (1) és (2) bekezdés, Mt. 9. §].
A felperes a keresetében közalkalmazotti jogviszonya jogellenes megszüntetésének megállapítását és ennek jogkövetkezményei alkalmazását, 12 havi átlagkeresetnek megfelelő összeg, felmentési időre járó 3 havi átlagkereset, 2004. július 1-jétől 2005. január 21-ig járó elmaradt illetmény, 13. havi illetmény, 14 000 forint kártérítés és ezek késedelmi kamata megfizetését kérte.A munkaügyi bíróság ítéletével az alperest a felmentési időre járó átlagkereset címén 262 628 forint és kamata megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan felperes keresetét elutasította.
A megállapított tényállás szerint az alperes a felperest gyermekfelügyelő munkakörben napi 4 óra munkaidővel alkalmazta határozott időre, 2002. szeptember 9-étől 2003. szeptember 9-éig. Ezt követően az alperes kinevezését 2003. december 31-ig, 2004. január 31-ig, majd 2004. június 30-ig meghosszabbította. Az alperes 2004. június 22-én értesítette a felperest, hogy közalkalmazotti jogviszonya a határozott idő lejártával 2004. június 30-án megszűnik.
A bíróság megállapította, hogy a határozott időre szóló kinevezés üres álláshelyre - nem helyettesítés vagy meghatározott feladat ellátásra - történt, a Kjt. 21. § (2) bekezdésébe ütközött, ezért a kinevezés érvénytelen. A munkáltató hibájából eredő érvénytelenség jogkövetkezményeként kötelezte az alperest a 3 havi felmentési időre járó átlagkereset megfizetésére. Az érvénytelenségre hivatkozva a jogellenes megszüntetés megállapítását és annak jogkövetkezményei alkalmazását a bíróság kizártnak tartotta, így az erre irányuló keresetet elutasította.
A felperes fellebbezésében az elmaradt munkabér iránti keresetét 2004. július 1-jétől 2005. május 10-éig terjedő időre vonatkozóan felemelte, és a keresetének helyt adó határozat hozatalát kérte.
A megyei bíróság ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta.
A másodfokú bíróság nem osztotta azt a fellebbezési álláspontot, hogy a kinevezés csak a határozott idő tekintetében, részlegesen érvénytelen. Álláspontja szerint, mivel a felek határozott időben állapodtak meg, a határozott idő kikötése nélkül a megállapodás létre sem jött volna, ezért az Mt. 9. § utolsó fordulata alapján a kinevezés érvénytelenségét kellett megállapítani.
A felperes felülvizsgálati kérelemmel élt, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a jogellenes megszüntetés megállapítását és az alperes 12 havi átlagkeresetnek megfelelő átalány kártérítés, 2004. július 1-jétől 2005. május 10-éig elmaradt illetménye, a Kjt. 68. §-a szerinti egyhavi illetmény, 14 000 forint kártérítés és a késedelmi kamatok megfizetésére kötelezését kérte. Téves jogszabály értelmezés miatti jogszabálysértést panaszolt (Kjt. 21. §, Mt. 4. §), részleges érvénytelenségre, a határozott időre szóló kikötés semmisségére hivatkozott. Sérelmezte a Kjt. 34. §-a alkalmazásának mellőzését.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
Az irányadó tényállás alapján helyesen állapították meg az eljárt bíróságok, hogy adott esetben a határozott idejű közalkalmazotti jogviszony létesítésének törvényi feltételei [Kjt. 21. § (2) bekezdés] nem álltak fenn.
Ebből következik, hogy a kinevezés határozott időre vonatkozó rendelkezése jogszabályba ütközött, tehát semmis (a Kjt. 3. §-a értelmében a közalkalmazotti jogviszony tekintetében is alkalmazandó Mt. 9. §). Helyette a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályt kell alkalmazni, ami ebben az esetben azt jelenti, hogy a közalkalmazotti jogviszony a kinevezéssel határozatlan időre jött létre [Kjt. 21. § (1) bekezdés].
A másodfokú bíróság csupán abból a körülményből, hogy a felek a határozott időre szóló jogviszonyban állapodtak meg, megalapozatlanul következtetett arra, hogy a kinevezésre ezen érvénytelen kikötés nélkül nem került volna sor. Ennek ellentmond az, hogy az alperes a felperest üres álláshelyre alkalmazta, nem volt kényszerítő körülmény a határozott időre nézve, másrészt az alkalmazás idejét ismételten többször is meghosszabbította, ami arra utal, hogy nemcsak az először (jogellenesen) kikötött határozott időre volt szüksége a felperes munkájára.
A felperes közalkalmazotti jogviszonyát - az érvénytelen határozott időre vonatkozó rendelkezés folytán - határozatlan időre létesítettnek kell tekinteni, ennélfogva azt a határozott idő lejártára hivatkozva az alperes jogellenesen szüntette meg. A felperesnek a Kjt. 34. § (4), (6) és (7) bekezdésére alapított keresetét a bíróság ezért jogszabálysértően utasította el.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletnek a kereset elutasítását helybenhagyó rendelkezését - az elsőfokú ítélet érintett részére is kiterjedően - hatályon kívül helyezte. Megállapította a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének jogellenességét, és a munkaügyi bíróságot a felperes jogellenesség jogkövetkezményei címén előterjesztett kereseti követelése elbírálása érdekében új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (Legf.Bír. Mfv.II.10.636/2005. szám)