adozona.hu
BH+ 2006.8.370
BH+ 2006.8.370
Ha a munkaviszony közös megegyezéssel való megszüntetéséhez a munkáltatói jogkör gyakorlója hozzájárult és a megállapodás aláírására a személyzeti igazgatót felhatalmazta, a munkaviszony megszüntetéséről szóló, írásba foglalt megállapodás jogellenessége alaki okból nem állapítható meg [Mt. 6. § (1) bekezdés, 87. § (2) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a keresetében a munkaviszonya közös megegyezéssel történt megszüntetése jogellenességének megállapítását és munkakörében való továbbfoglalkoztatása mellőzésével a jogellenesség jogkövetkezményeinek alkalmazását kérte.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
Az ítéleti tényállás szerint 2002. január 28-án az alperes személyzeti igazgatója és marketing igazgató-helyettese a felperessel közölte, hogy munkaviszonyát rendkívüli felmondással kívánják megszünte...
BH+ 2006.8.370 Ha a munkaviszony közös megegyezéssel való megszüntetéséhez a munkáltatói jogkör gyakorlója hozzájárult és a megállapodás aláírására a személyzeti igazgatót felhatalmazta, a munkaviszony megszüntetéséről szóló, írásba foglalt megállapodás jogellenessége alaki okból nem állapítható meg [Mt. 6. § (1) bekezdés, 87. § (2) bekezdés].
A felperes a keresetében a munkaviszonya közös megegyezéssel történt megszüntetése jogellenességének megállapítását és munkakörében való továbbfoglalkoztatása mellőzésével a jogellenesség jogkövetkezményeinek alkalmazását kérte.A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
Az ítéleti tényállás szerint 2002. január 28-án az alperes személyzeti igazgatója és marketing igazgató-helyettese a felperessel közölte, hogy munkaviszonyát rendkívüli felmondással kívánják megszüntetni taxi-csekk magán célra történt, jogosulatlan felhasználása miatt. Az erre vonatkozó döntést B. J. F. vezérigazgató hozta meg, és akadályoztatása miatt a közléssel a személyzeti igazgatót, illetve a marketing igazgató-helyettest bízta meg. A felperes a kötelezettségszegését nem vitatta, de a munkaviszony megszüntetés más módjának lehetősége után érdeklődött. Az alperes a közös megegyezéssel való megszüntetés lehetőségéről tájékoztatta és módot adott arra, hogy felperes ezt az édesanyjával és az alperes jogi előadójával megbeszélhesse. Miután visszatért az irodába a közös megegyezést választotta. A személyzeti igazgató erről telefonon tájékoztatta a vezérigazgatót, aki hozzájárult a munkaviszony ily módon való megszüntetéséhez, és felhatalmazta a megállapodás aláírására a személyzeti igazgatót, illetve a marketing igazgató-helyettest. Ezt követően került sor a megállapodás aláírására.
A munkaügyi bíróság e tényállás alapján nem találta bizonyítottnak a felperes tévedésre való hivatkozását, és azt a kifogását sem fogadta el, hogy mivel a megállapodást nem a munkáltatói jogkör gyakorlója írta alá, emiatt az érvénytelen. A munkáltatói jogkör gyakorlója által meghozott döntésnek megfelelően a személyzeti igazgató képviselőként járt el.
A felperes fellebbezése folytán a megyei bíróság ítéletével részben megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét, megállapította a felperes munkaviszonyának 2005. március 9-én való megszűnését és az alperest 2 957 472 forint, valamint kamatok megfizetésére kötelezte elmaradt munkabér és két havi átlagkereset címén.
A másodfokú bíróság egyetértett azzal, hogy az alperes nem tévesztette meg felperest a munkaviszony megszüntetésénél, és azzal is, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója a döntésének közlését delegálta. Álláspontja szerint azonban a közlés nem történt jogszerűen, mert az erre vonatkozó felhatalmazást nem foglalták írásba. Ezért a közös megegyezésről szóló megállapodás Mt. 74. § (2) bekezdésébe ütköző jogellenességét állapította meg, és alkalmazta az Mt. 100. § (4) és (6) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket alperessel szemben.
Az alperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. A Pp. 247. § (1) bekezdése megsértését panaszolta, mert megítélése szerint felperes a keresetében a munkáltatói jogkör gyakorlása miatt a megállapodás semmisségére nem hivatkozott, ez nem volt az első (alap) elsőfokú eljárás tárgya. Vitatta, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója által meghozott döntést követő eljárásra meghatalmazás csak írásban adható. Az Mt. 74. § (2) bekezdése alapján - a jogerős ítélet indokolásától eltérően - éppen az eljárás érvényességére lehet következtetni, mivel a felperes a körülményekből a személyzeti igazgató jogosultságára következtethetett.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárást elrendelte.
A felperes ellenkérelme a felülvizsgálati kérelem elutasítására irányult.
Az alperes felülvizsgálati kérelme alapos.
Az alperes a panaszolt eljárási jogszabálysértésre, a meg nem engedett keresetváltoztatásra (Pp. 247. §) a megismételt elsőfokú, illetve a másodfokú eljárásban sem hivatkozott, ennélfogva ez a felülvizsgálati eljárás tárgyát sem képezhette.
A perben megállapított és a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint a felperes munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetéséhez a munkáltatói jogkört gyakorló vezérigazgató hozzájárult, és e munkáltatói döntésnek megfelelő megállapodás aláírására távollétében a személyzeti igazgatót felhatalmazta.
Tekintettel arra, hogy a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó munkáltatói döntést - nem vitatottan - a munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult személy hozta meg, az Mt. 74. § (2) bekezdésének megsértésére a jogerős ítélet tévesen következtetett. A munkáltatói döntés képviselő útján is közölhető. Minthogy az erre való felhatalmazás tényét a másodfokú bíróság is bizonyítottnak fogadta el, és a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó megállapodást írásba foglalták, alaki okból [Mt. 6. § (1) bekezdés, 87. § (2) bekezdés] a jogellenesség nem állapítható meg.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta. (Legf.Bír. Mfv.II.10.557/2005. szám)