adozona.hu
BH 2006.7.229
BH 2006.7.229
Azt, hogy a rendkívüli felmondás indokául megjelölt kötelezettségszegés vétkes volt-e, illetve a szándékosság, vagy súlyos gondatlanság megvalósult-e, a munkavállaló korábbi magatartása figyelmen kívül hagyásával kell megállapítani [Mt. 96. § (1) bekezdés a) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a felülvizsgálati kérelmében a megyei bíróság ítéletének "megváltoztatását", az elsőfokú ítélet helybenhagyását, és az alperesnek elmaradt munkabérben való marasztalását kérte.
A felperes a szándékosság Pp. 253. § (3) bekezdésébe ütköző megállapítását, és az Mt. 96. § (1) bekezdés megsértését jelölte meg. Részletesen kifejtett érvelésének lényege szerint a téves menetjegykiadásért, ami nem minősül menetjeggyel való visszaélésnek, csak enyhe gondatlanság terheli. Az elsőfokú bírósá...
BH 2006.7.229 Azt, hogy a rendkívüli felmondás indokául megjelölt kötelezettségszegés vétkes volt-e, illetve a szándékosság, vagy súlyos gondatlanság megvalósult-e, a munkavállaló korábbi magatartása figyelmen kívül hagyásával kell megállapítani [Mt. 96. § (1) bekezdés a) pont].
A felperes a felülvizsgálati kérelmében a megyei bíróság ítéletének "megváltoztatását", az elsőfokú ítélet helybenhagyását, és az alperesnek elmaradt munkabérben való marasztalását kérte.A felperes a szándékosság Pp. 253. § (3) bekezdésébe ütköző megállapítását, és az Mt. 96. § (1) bekezdés megsértését jelölte meg. Részletesen kifejtett érvelésének lényege szerint a téves menetjegykiadásért, ami nem minősül menetjeggyel való visszaélésnek, csak enyhe gondatlanság terheli. Az elsőfokú bíróság továbbá helyesen állapította meg a kollektív szerződésnek a perbeli ügyre vonatkozó rendelkezése érvénytelenségét. A felperes vitatta, hogy az elkövetett kötelezettségszegésre az alperes által a perben megjelölt eseti döntések alkalmazhatók.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem előzetes megvizsgálása alapján a felülvizsgálat elrendelésére nem talált alapot.
Az elsőfokú ítéletben megállapított és a másodfokú bíróság által elfogadott irányadó tényállás szerint az autóbusz gépkocsivezetőként foglalkoztatott felperes egy utastól nem a 127 forint menetdíjat, hanem csak 100 forintot szedett be, és ezért 90%-os mérséklésű, 13 forint értékű menetjegyet adott ki. 90%-os kedvezménnyel járó menetjegy csak ellenőrzött nyugdíjas szelvény alapján adható, ezt a szelvényt a felperes nem ellenőrizte. A kötelezettségszegést a másodfokú bíróság az elsőfokú bírósággal ellentétesen szándékosnak és jelentős mértékű lényeges kötelezettségszegésnek minősítette, emiatt az alperes rendkívüli felmondását jogszerűnek találta. Ennek következtében a munkaügyi bíróság ítéletének megváltoztatásával a keresetet elutasította.
A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint a másodfokú bíróság a Pp. 253. § (3) bekezdés megsértése nélkül minősítette szándékosnak a felperes magatartását, mivel az alperes a rendkívüli felmondásban "vétkességre" (tartalmilag szándékosságra), az elsőfokú eljárásban pedig vagylagosan szándékosságra, illetve súlyos gondatlanságra hivatkozott.
A törvényben előírt szándékosság, vagy súlyos gondatlanság [Mt. 96. § (1) bekezdés a) pont] tekintetében a felülvizsgálati érvelés azért nem helytálló, mert ezek megvalósulása megállapításánál nincs jelentősége a munkavállaló korábbi, kifogás nélküli munkavégzésének, illetve annak sem, hogy a felperesnek módja volt-e arra, hogy a jegyet kicserélje. Figyelemmel a forgalomban lévő papír alapú pénzeszközökre és a pénzérmékre, és arra, hogy a felperes a szabályoknak megfelelően ismerte a jegykiadással kapcsolatos kötelezettségeit, az életszerűség követelménye alapján nem minősíthető gondatlannak 127 forint helyett 100 forint beszedése, és ennek fejében 13 forint értékű jegy kiadása. Ebből következően a másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül állapította meg a felperes szándékos kötelezettségszegését.
Az irányadó, következetes és egységes ítélkezési gyakorlat szerint a kollektív szerződés a rendkívüli felmondás okául megjelölhető kötelezettségszegéseket csak példálózó, és nem taxatív jelleggel tartalmazhatja (BH 1995/131.). Ebből következően a perbeli jogvita érdemi eldöntésénél nincs ügydöntő jelentősége annak, hogy az elsőfokú bíróság milyen elvi következtetésre jutott a menetjeggyel visszaélés fogalma tekintetében. A másodfokú bíróság továbbá jogszabálysértés nélkül állapította meg, hogy a felperes munkakörének bizalmi jellegéből következően a felperes kötelezettségszegése alapján a rendkívüli felmondás nem minősíthető jogellenesnek.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 273. §-ának (1) bekezdése alapján elutasította.
(Legf. Bír. Mfv. E. 10.612/2005. sz.)