adozona.hu
BH 2006.6.198
BH 2006.6.198
A kollektív szerződés a rendkívüli felmondáshoz fűződő jog gyakorlásának lehetőségét nem bővítheti, és nem szűkítheti - Ezért a kollektív szerződésnek a "fokozatosságról" szóló rendelkezését nem lehet a szóban lévő jog korlátozásaként értékelni és alkalmazni [Mt. 96. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a felülvizsgálati kérelmét az indokolási kötelezettség megsértésére [Mt. 89. § (2) bekezdés], az általa előadottak (az üzemanyagot találta) figyelembevételének elmulasztására, és arra alapozta, hogy a munkáltató a jognyilatkozatában az Mt. 96. § (1) bekezdés b) pontjára hivatkozott, holott a megjelölt magatartás kötelezettségszegésnek minősül, amely esetén a jogszabály a) pontjára kell hivatkozni.
Részletesen kifejtett és megindokolt érvelése szerint a rendkívüli felmondás tényleg...
BH 2006.6.198 A kollektív szerződés a rendkívüli felmondáshoz fűződő jog gyakorlásának lehetőségét nem bővítheti, és nem szűkítheti - Ezért a kollektív szerződésnek a "fokozatosságról" szóló rendelkezését nem lehet a szóban lévő jog korlátozásaként értékelni és alkalmazni [Mt. 96. § (1) bek.].
A felperes a felülvizsgálati kérelmét az indokolási kötelezettség megsértésére [Mt. 89. § (2) bekezdés], az általa előadottak (az üzemanyagot találta) figyelembevételének elmulasztására, és arra alapozta, hogy a munkáltató a jognyilatkozatában az Mt. 96. § (1) bekezdés b) pontjára hivatkozott, holott a megjelölt magatartás kötelezettségszegésnek minősül, amely esetén a jogszabály a) pontjára kell hivatkozni.Részletesen kifejtett és megindokolt érvelése szerint a rendkívüli felmondás tényleges indoka lopás gyanúja volt, azonban erre nézve semmilyen bizonyíték nem merült fel, ezért az EBH 1999. 147. számú határozatban foglaltak hiányában az alperes jogellenesen gyakorolta a rendkívüli felmondáshoz fűződő jogát.
A kisebb értékre elkövetett lopásokra vonatkozó munkáltatói gyakorlat miatt azt is előadta, hogy ezeket a munkáltató nem tekinti jelentős súlyú kötelezettségszegésnek. Az alperes a kollektív szerződés 79. § 1. pontjába ütközően mellőzte a fokozatosság elvének betartását, és mivel a felperes a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól mentesült, az 5 évnél korábbi lopás miatti elítélése nem vehető figyelembe.
A felperes előadta, hogy a rendkívüli felmondás jogellenes cselekedetet jelölt meg, és nem hivatkozott a talált dologra irányadó jelentéstételi kötelezettség elmulasztására, emiatt az előbbi miatti indok nem világos, az utóbbira pedig megjelölés hiányában a perben nem lehet hivatkozni.
Az alperes nem tudta bizonyítani, hogy az üzemanyag az ő tulajdona volt, ezért feltételezés alapján a rendkívüli felmondás jogellenes.
Mindezek miatt a felperes a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat "megváltoztatását", és a rendkívüli felmondás jogellenessége jogkövetkezményeinek alkalmazását kérte (elmaradt munkabér, és egyéb anyagi igények jogcímének és összegének pontos megjelölésével).
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem előzetes megvizsgálása alapján a felülvizsgálat elrendelésére nem talált alapot.
Az irányadó bírói gyakorlat szerint a felperes a felülvizsgálati kérelmében helytállóan hivatkozott arra, hogy az Mt. 96. § (1) bekezdés b) pontját akkor lehet alkalmazni, ha a másik fél, adott esetben a munkavállaló kötelezettségszegésen kívüli egyéb olyan magatartást tanúsít, ami a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
A bírói gyakorlat a rendkívüli felmondást tartalmazó jognyilatkozatot tartalma, és nem az abban megjelölt jogszabály alapján veszi figyelembe, ezért az esetleges téves jogszabály megjelölésnek nincs ügydöntő szerepe.
Az irányadó tényállás szerint a felperes munkaidőben a munkáltató területén egy üzemanyagot tartalmazó vödröt talált, az anyagot a munkaidő alatt ülepítette, majd a gépkocsijába töltötte, amikor a járőrszolgálat tetten érte. Az alperesnél hatályos kollektív szerződés értelmében a talált üzemanyagot jelenteni kell. Az alperes a rendkívüli felmondásában a felperes magatartását "jogellenes cselekedetnek" minősítette azzal, hogy ez a magatartás a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
A felperes a művezetőt telefonon arról tájékoztatta, hogy az éjszaka alatt őt "elkapták gázolajjal", továbbá a munkaügyi bíróságnál úgy nyilatkozott, hogy "nagyjából" tisztában volt a jelentéstételi kötelezettségével, ennek azért nem tett eleget, mert az anyagot "szemétnek" vélte.
Mindezek alapján jogszabálysértés nélkül értékelte a másodfokú bíróság a felperes magatartását kötelezettségszegésként, felülvizsgálatot megalapozó érdemi jogszabálysértés hiányában nincs jelentősége annak, hogy az indokolásában az Mt. 96. § (1) bekezdés b) pontját jelölte meg.
Az ítélkezési gyakorlat értelmében a világos indokolás követelményének az a rendkívüli felmondást tartalmazó jognyilatkozat felel meg, amelyből a munkavállaló kétséget kizáróan megállapíthatja a terhére rótt magatartást. A másodfokú bíróság a rendkívüli felmondás tartalma, a felperes nyilatkozata és a további bizonyíték alapján helyesen állapította meg, hogy a jognyilatkozat a szükséges terjedelemben tartalmazza a fentieket, ezért a felperes alaptalanul szűkítette le a jognyilatkozatot a "jogellenes cselekedet" megjelölésére, következésképpen a jogerős ítélet nem ütközik az Mt. 89. § (2) bekezdésébe, sem pedig az MK 95. számú állásfoglalásba.
A felperesnek a művezetőnél telefonon tett bejelentése, továbbá a per egyéb adatai cáfolják azt a felülvizsgálati érvelést, hogy kár hiányában, illetve üzemanyag leltár nélkül jogszabálysértő az üzemanyaggal kapcsolatos felperesi magatartás jogellenessé minősítése. Az eset összes körülményére tekintettel a felperes kötelezettségszegése szándékos, és a kár összegétől függetlenül jelentős mértékű. A hasonló jellegű cselekmények közismert elszaporodása miatt tehát a felperesnek az a magatartása, hogy a hajnali órákban a munkahelyén a gépkocsijába az alperes által is használt üzemanyagot töltött, az alperes rendkívüli felmondását kellően megalapozta.
A büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesüléstől függetlenül a munkáltató a vele tartós jogviszonyban lévő munkavállaló megítélésénél, a jognyilatkozata megtételénél figyelembe veheti, hogy a munkavállalója a sérelmére korábban már hasonló jellegű bűncselekményt elkövetett.
A kollektív szerződés a rendkívüli felmondáshoz fűződő jog gyakorlásának lehetőségét nem bővítheti, és nem szűkítheti. Ezért a kollektív szerződésnek a "fokozatosságról" szóló rendelkezését nem lehet a szóban lévő jog korlátozásaként értékelni és alkalmazni. Ezért a törvényi feltételek megvalósulása esetén a munkáltató nem kötelezhető arra, hogy a törvényben biztosított joga gyakorlásától eltekintsen.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 273. §-ának (1) bekezdése alapján elutasította.
(Legf. Bír. Mfv. E. 10.403/2005. sz.)