adozona.hu
BH 2006.6.205
BH 2006.6.205
Jegyzői kinevezéshez az 1992. évi XXIII. tv. (Ktv.) szervi hatálya alá tartozó közigazgatási szervvel fennálló közszolgálati jogviszonyban szerzett közigazgatási gyakorlat nem minősül a Ktv. alkalmazásában közigazgatási gyakorlatnak (1992. évi XXIII. tv. 1. §, 8. §, 72. §).
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperesi önkormányzat közgyűlése határozatával a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 36. §-ának (1) bekezdésében biztosított hatáskörében, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 6. §-ának (2) bekezdése, 8. §-a, valamint 11. §-ának (1) bekezdése alapján a beavatkozót 2005. február 15-étől határozatlan időre B. Megyei Jogú Város jegyzőjévé nevezte ki.
A közigazgatási hivatal vezetője keresetében kérte az a...
BH 2006.6.205 Jegyzői kinevezéshez az 1992. évi XXIII. tv. (Ktv.) szervi hatálya alá tartozó közigazgatási szervvel fennálló közszolgálati jogviszonyban szerzett közigazgatási gyakorlat nem minősül a Ktv. alkalmazásában közigazgatási gyakorlatnak [1992. évi XXIII. tv. 1. §, 8. §, 72. §].
Az alperesi önkormányzat közgyűlése határozatával a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 36. §-ának (1) bekezdésében biztosított hatáskörében, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 6. §-ának (2) bekezdése, 8. §-a, valamint 11. §-ának (1) bekezdése alapján a beavatkozót 2005. február 15-étől határozatlan időre B. Megyei Jogú Város jegyzőjévé nevezte ki.A közigazgatási hivatal vezetője keresetében kérte az alperes határozatának hatályon kívül helyezését. Álláspontja szerint az önkormányzati határozat a Ktv. 8. §-ának (1) bekezdésébe, 72. §-ának (7) bekezdésébe ütközően jogszabálysértő, mert a beavatkozó nem a Ktv. által megkívánt közszolgálati jogviszonyban, államigazgatási munkaviszonyban, hanem 1972-től egészen a pályázat benyújtásáig a rendőrségnél dolgozott, ahol többek között idegenrendészeti feladatokat is ellátott. A szolgálati törvény hatálya alá tartozó jogviszony nem minősül közigazgatási gyakorlatnak, így jegyzői kinevezése törvénysértő.
A megyei bíróság ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte. Ítéletének indokolásában a Ktv. 8. § (1) bekezdésének b) pontja, 72. §-ának (7) bekezdése, illetőleg a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 3. §-ának (1) bekezdése alapján megállapította, hogy az alperes határozata sérti a Ktv. 8. § (1) bekezdésének b) pontját azáltal, hogy a jegyzőnek kinevezett alperesi beavatkozó - aki 1972 óta különböző beosztásokban rendőri szerveknél állt szolgálati jogviszonyban - nem rendelkezik a jegyző állás betöltéséhez szükséges kétéves közigazgatási gyakorlattal.
A jogerős ítélet ellen a beavatkozó nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet a Ktv. 1. §-ába, 2. §-ába, 8. §-ába, 72. §-ába, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 99. §-ába, továbbá a Pp. 130. §-ába, 157. §-ába ütközően jogszabálysértő, illetve ellentétben áll az 1/1999. közigazgatási jogegységi határozattal. Részletesen kifejtette a beavatkozó felülvizsgálati kérelmében, hogy rendőrségi szolgálati ideje alatt a Ktv. által előírt közigazgatási gyakorlatot megszerezte, jegyzői kinevezésének törvényes akadálya nincs. Vitatta a beavatkozó a felperes perindítási jogosultságát is az Ötv. 98. § (5) bekezdésére hivatkozással. Előadta továbbá, hogy a felperes keresetlevele elkésetten 2005. május 27. napján érkezett a bíróságra, ezért azt idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítania a bíróságnak. Nem a felperes által kitűzött április 30. napját kell a keresetindítási határidő kezdőnapjának tekinteni, hanem március 24. napját, illetve a tudomásszerzés vizsgálata esetén legfeljebb április 8. napját, figyelemmel az Ötv. 99. §-ának (2) bekezdésére.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Részletesen kifejtett álláspontja szerint a beavatkozó esetében a jegyzői kinevezés Ktv.-ben előírt, két éves közigazgatási gyakorlatra vonatkozó feltétele nem áll fenn.
Az alperes észrevételében a per megszüntetését vagy a felperes keresetének elutasítását kérte. Álláspontja szerint a jegyzői kinevezésről rendelkező képviselőtestületi határozat nem tartozik a közigazgatási hivatal vezetőjének törvényességi felügyeleti jogkörébe, továbbá a rendőrségnél igazgatásrendészeti-idegenrendészeti munkakör betöltése megfelelő közigazgatási gyakorlatnak tekinthető. A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság elöljáróban a beavatkozó felülvizsgálati kérelmében felhozott eljárási kérdésekben foglalt állást. Amint azt a megyei bíróság is helyesen állapította meg ítélete indokolásában, az Ötv. 98. §-ának (5) bekezdése alapján - amely szerint a felperes törvényességi ellenőrzési jogköre kiterjed a (4) bekezdésben felsorolt határozatokra is, a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott körben, továbbá a (4) bekezdés a) pontja esetében, ha a határozat a munkavállaló javára történő jogszabálysértést tartalmaz -, e rendelkezésből következően a felperesnek az Ötv. 99. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében perindítási jogosultsága volt az alperes határozatának bírósági felülvizsgálatára.
Az Ötv. 99. §-ának (3) bekezdése egyértelműen akként rendelkezik, hogy a pert a megadott határidő lejártától számított harminc napon belül lehet megindítani. Ebből következően a felperes 2005. május 27-én előterjesztett keresete nem késett el; a felperes a törvénysértés megszüntetésére április 30-áig adott határidőt. A perindítási határidő számításánál tehát irreleváns az, hogy az önkormányzat a megadott határidő lejárta előtt állást foglalt a felperes törvényességi felhívása tárgyában.
A Ktv. 8. § (1) bekezdésének b) pontja előírja, hogy jegyzővé az nevezhető ki, aki legalább kétévi közigazgatási gyakorlatot szerzett.
A Ktv. 72. §-ának (7) bekezdése alapján e törvény alkalmazásában közigazgatási gyakorlatnak kell tekinteni a közigazgatási szervnél, illetve annak jogelőd szervénél közszolgálati jogviszonyban, valamint államigazgatási munkaviszonyban töltött időt tekintet nélkül arra, hogy a jogviszony folyamatosan fennállt-e vagy sem.
A Ktv. 72. §-ának idézett rendelkezése meghatározza, értelmezi azt, hogy milyen jogviszonyban töltött időt kell közigazgatási gyakorlatnak tekinteni a jegyzővé kinevezéshez. A Ktv. kategorikus értelmező rendelkezése a közszolgálati jogviszonyt és az államigazgatási munkaviszonyt tekinti a jegyzői kinevezéshez szükséges közigazgatási gyakorlatnak; a közszolgálati jogviszony csak a Ktv. hatálya alá tartozó közigazgatási szervekkel [Ktv. 1. § (1) bekezdése, 73. § (2) bekezdése] állhat fenn. A rendőrség közigazgatási szerv, azonban nem tartozik a Ktv. hatálya alá, a rendőrségi szolgálati viszony ettől eltérő különleges közszolgálati jogviszony, az ebben töltött idő a Ktv. alkalmazásában nem minősül közigazgatási gyakorlatnak.
A Legfelsőbb Bíróság a rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy a beavatkozó 1972-tól 2005-ig a rendőrség hivatásos állományú tagjaként dolgozott a rendőrség különböző szerveinél, különböző beosztásokban. Szolgálati viszonyáról külön jogszabályok, az 1971. évi 10. törvényerejű rendelet és a jelenleg is hatályos 1996. évi XLIII. törvény rendelkezik.
A beavatkozó rendőrségi szolgálati viszonyából következően jegyzői kinevezésének egyik konjunktív törvényi feltétele, a közszolgálati jogviszonyban (államigazgatási munkaviszonyban) töltött közigazgatási gyakorlat hiányzik. A Ktv. rendelkezése alkalmazásában tehát rendőrségi szolgálati viszonyban nem lehet a jegyzői kinevezéshez szükséges közigazgatási gyakorlatot szerezni, ezért a beavatkozó jegyzői kinevezésére a hatályos jogszabályok alapján nincs lehetőség.
Tévedett a beavatkozó szolgálati viszonyának minősítésében, a közigazgatási gyakorlat Ktv. szerinti értelmezésében. A beavatkozó az idegenrendészeti feladatok ellátásával sem szerzett közigazgatási gyakorlatot, mert ezt a munkát is hivatásos rendőrként, rendőrségi szolgálati viszony keretében végezte; szolgálati viszonyának folyamatos fennállása kizárta a közszolgálati jogviszony (államigazgatási munkaviszony) egyidejű fennállását. Ezért a Legfelsőbb Bíróság szükségtelennek tartotta az idegenrendészeti szervezetrendszer változásainak, jogállásának vizsgálatát.
Tévesen értelmezte a beavatkozó a Legfelsőbb Bíróság 1/1999. KJE jogegységi határozatát is. Ebben a Legfelsőbb Bíróság kizárólag a rendőrség külső jogviszonyait értelmezte - abban foglalt állást, hogy a panaszt elbíráló rendőri szerv és az intézkedést sérelmező között közigazgatási jogviszony jön létre -, a jogegységi döntés nem érintette a rendőrség belső szolgálati (munkajogi) jogviszonyait. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. III. 37.017/2006. sz.)