adozona.hu
BH+ 2006.6.279
BH+ 2006.6.279
Ha a munkavégzéstől eltiltott munkavállaló a munkáltató utasítása folytán továbbra is a munkahelyén tartózkodott és itt balesetet szenvedett, e baleset munkabalesetnek minősül [1993. évi XCIII. törvény 87. § 3. pontja].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a keresetében az alperes közigazgatási határozatának bírósági felülvizsgálatát és a határozat hatályon kívül helyezését kérte. Arra hivatkozott, hogy az alperes határozata jogszabálysértően minősítette a munkavállalóját, B. L.-t ért balesetet munkahelyi balesetnek.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetének helyt adott, az alperes másodfokú határozatát hatályon kívül helyezte, és megállapította, hogy a perbeli baleset nem tekinthető munkahelyi balesetnek.
A bíróság ált...
BH+ 2006.6.279 Ha a munkavégzéstől eltiltott munkavállaló a munkáltató utasítása folytán továbbra is a munkahelyén tartózkodott és itt balesetet szenvedett, e baleset munkabalesetnek minősül [1993. évi XCIII. törvény 87. § 3. pontja].
A felperes a keresetében az alperes közigazgatási határozatának bírósági felülvizsgálatát és a határozat hatályon kívül helyezését kérte. Arra hivatkozott, hogy az alperes határozata jogszabálysértően minősítette a munkavállalóját, B. L.-t ért balesetet munkahelyi balesetnek.A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetének helyt adott, az alperes másodfokú határozatát hatályon kívül helyezte, és megállapította, hogy a perbeli baleset nem tekinthető munkahelyi balesetnek.
A bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes vállalkozó által műköves burkoló munkakörben alkalmazott B. L. munkavállaló egy családiház építkezésen végzett munkát. A délelőtt folyamán a brigádvezetője észlelte, hogy ittas állapotban van, és ezért eltiltotta a munkavégzéstől, egyidejűleg az építkezés területén egy fallal elzárt biztonságos helyre kísérte. A napi munkavégzés befejezése előtt B. L. ezt a helyet elhagyta, és egy 1.48 méter mély betonozott medencébe esett. A baleset következtében elszenvedett sérülései miatt 2003. április 23-án meghalt. B. L.-t a felperes azért nem távolította el az építkezés területéről, mert a munkavállalók együtt jártak munkába egy gépkocsival, amelynek költségeit a felperes fizette, és ezért a munkaidő után a munkatársaival együtt kívánták hazavinni.
A bíróság megállapította, hogy a sérült magatartása miatt következett be a baleset, annak kizárólagos oka az volt, hogy a munkáltatói utasítás ellenére elhagyta a számára kijelölt biztonságos helyet, a felperes a balesettel összefüggésben munkavédelmi jogszabályt nem sértett.
A bíróság álláspontja szerint a baleset azért nem tekinthető munkahelyi balesetnek, mert a balesetet megelőzően a munkavégzéstől a munkavállalót már eltiltották, saját felróható magatartása (ittassága) miatt, így a baleset idején már nem végzett munkát.
Ezért a bíróság az alperes határozatát jogszabálysértőnek találta, mivel helybenhagyta azt az elsőfokú határozatot, amely B. L. munkahelyi balesetének kivizsgálására és a szükséges intézkedések megtételére kötelezte.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetét elutasító határozat hozatalát kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet az 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Mvt.) 87. §-ával ellentétesen állapította meg, hogy a baleset nem minősül munkahelyi balesetnek. Kifejtette, hogy a baleset minősítése szempontjából nincs jelentősége a munkavállaló ittasságának, közrehatásának, ugyanakkor megítélése szerint a munkáltató az Mvt. 55. § (5) bekezdésében előírt kötelezettségének nem megfelelően tett eleget. Hangsúlyozta, hogy a baleset a munkáltató üzemi területén, szervezett munkavégzéssel összefüggésben következett be.
A beavatkozó felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és elsődlegesen a bíróság új eljárásra való utasítását, másodlagosan a felperes keresetét elutasító határozat hozatalát kérte. Sérelmezte, hogy a bíróság nem tárta fel kellően a tényállást, csupán a nyomozás során megállapított tényállásból vont le jogszabálysértő következtetést. Emiatt irányult elsődleges kérelme új eljárás elrendelésére. A kereset elutasítását arra hivatkozva kérte, hogy a jogerős ítélet az Mvt. 28. §-ába és az 54. § (5) bekezdésébe ütközően jogszabálysértő. Továbbá az Mvt. 87. §-a megsértésére is hivatkozott, mivel álláspontja szerint a baleset a munkabaleset kritériumainak megfelel, munkabalesetnek minősül.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. Részletesen indokolt kérelmében fenntartotta azt az álláspontját, hogy a baleset nem a szervezett munkavégzés során, és nem is azzal összefüggésben következett be, így a munkabaleset egyik fogalmi eleme hiányzik. Másrészt kifejtette, hogy a biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos szabályokat betartotta.
Az alperes és a beavatkozó felülvizsgálati kérelme a következők szerint alapos.
A támadott közigazgatási határozat a felperest a munkahelyi baleset kivizsgálására kötelező elsőfokú határozatot helybenhagyta. A perben azt kellett elbírálni, hogy a határozat felperesnek e kötelezettségét jogszabálysértően állapította-e meg, azaz a perbeli baleset munkahelyi balesetnek minősül-e.
Az Mvt. 64. § (1) bekezdése alapján a munkabalesetet a munkáltatónak ki kell vizsgálnia.
Az Mvt. 87. § 3. pontja szerint munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától, és a munkavállaló közrehatásának mértékétől függetlenül.
A felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint B. L. a felperessel munkaviszonyban állt, ami szervezett munkavégzésnek minősül (Mvt. 87. § 9. pont). E munkaviszonya keretében a baleset napján a felperes által vállalt építési-kivitelezési munkaterületen végzett munkát, majd a munkából való kiállítását követően is e munkahelyén tartózkodott, és itt szenvedte el a balesetet is.
Az előbbi - a felülvizsgálati kérelmekben sem vitatott - tényekből az következik, hogy a baleset a törvény fenti rendelkezésében foglaltaknak megfelelt, mert a munkavállalót a munkahelyén a munkaviszonyával összefüggésben érte a baleset. Ebből a szempontból nincs jelentősége annak, hogy a munkából való eltiltást követően ténylegesen nem kellett munkát végeznie, mert a munkáltató utasítása folytán a munkahelyén, az építkezés területén tartózkodott. A bíróság ettől eltérő álláspontja a jogszabály (Mvt. 87. § 3. pont) téves értelmezésén alapul.
A baleset minősítésén kívül eső körülmények - a sérült ittassága, közrehatása, a felperes esetleges munkavédelmi szabályszegése - a munkahelyi baleset kivizsgálását elrendelő határozat jogszerűségét nem érinti. Ezért ezekre a körülményekre az alperes határozata indokolásában tévesen tért ki, emiatt ezeket a Legfelsőbb Bíróság a határozat indokolásából mellőzi, és ennélfogva az erre vonatkozó felülvizsgálati érvelést sem vizsgálta.
A kifejtettekre tekintettel a jogerős ítélet az ügy érdemét érintő jogszabálysértés hiányában a támadott közigazgatási határozatot a Pp. 339. § (1) bekezdésébe ütközően helyezte hatályon kívül.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § - az ügyben még alkalmazandó - (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította. (Legf.Bír. Mfv.II.10.488/2005. sz.)