adozona.hu
BH+ 2006.6.278
BH+ 2006.6.278
Ha a közalkalmazott a fegyelmi határozat ellen benyújtott keresete jogerős elbírálása előtt a jogviszonyát megszünteti, a fegyelmi határozat végrehajthatóvá válik. Ez az előzetes végrehajthatóság azonban nem jelenti azt, hogy a fegyelmi határozat jogerőssé vált [Kjt. 52. § (1) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes keresetében a vele szemben elbocsátás fegyelmi büntetést kiszabó fegyelmi határozat jogellenességének megállapítását és hatályon kívül helyezését, valamint a jogellenesség jogkövetkezményeinek alkalmazását kérte. Módosított keresetében kérte az alperes 2003. december 2-ai, közalkalmazotti jogviszonyát megszüntető intézkedése jogellenességének megállapítását is.
A munkaügyi bíróság ítéletével a fegyelmi határozatot hatályon kívül helyezte, megállapította, hogy a felperes közalkalma...
BH+ 2006.6.278 Ha a közalkalmazott a fegyelmi határozat ellen benyújtott keresete jogerős elbírálása előtt a jogviszonyát megszünteti, a fegyelmi határozat végrehajthatóvá válik. Ez az előzetes végrehajthatóság azonban nem jelenti azt, hogy a fegyelmi határozat jogerőssé vált [Kjt. 52. § (1) bekezdés].
A felperes keresetében a vele szemben elbocsátás fegyelmi büntetést kiszabó fegyelmi határozat jogellenességének megállapítását és hatályon kívül helyezését, valamint a jogellenesség jogkövetkezményeinek alkalmazását kérte. Módosított keresetében kérte az alperes 2003. december 2-ai, közalkalmazotti jogviszonyát megszüntető intézkedése jogellenességének megállapítását is.A munkaügyi bíróság ítéletével a fegyelmi határozatot hatályon kívül helyezte, megállapította, hogy a felperes közalkalmazotti jogviszonya az ítélet jogerőre emelkedésével szűnik meg, és az alperest a jogellenesség címén 1 390 480 forint, felmentési időre járó átlagilletmény címén 208 872 forint, ki nem fizetett távolléti díj címén 86 277 forint, végkielégítés címén 417 144 forint, valamint perköltség megfizetésére kötelezte a felperes javára.
Az ítéleti tényállás szerint a felperes gyermekfelügyelő munkakörben állt az alperes alkalmazásában. A 2003. november 18-án hozott elbocsátás fegyelmi büntetést kiszabó határozatot az alperes azzal indokolta, hogy a felperes 2003. szeptember 2-án Cs. I., október 6-án pedig C. M. átmeneti nevelt kiskorút megverte, bántalmazta.
A bíróság megállapította, hogy a fegyelmi eljárás megindítása mindkét esetben határidőn belül történt. Abból a körülményből, hogy a fegyelmi tanács elnöki tisztét ellátó N. K. igazgató mindkét kiskorú hivatalos gyámja volt, a bíróság arra következtetett, hogy az elnök elfogultsága miatt a pártatlan döntés meghozatala nem volt biztosítva. Ez okból a bíróság megállapította, hogy a felperessel szemben meghozott határozat eljárási okból jogszabálysértő. Továbbá tartalmilag is jogszabálysértőnek találta a fegyelmi határozatot, mert nem kellően feltárt tényálláson alapult.
Az alperes 2003. december 2-án kelt intézkedésével kapcsolatban a bíróság megállapította, hogy a felperes 2003. november hónapban kérte a munkáltatótól a közalkalmazotti jogviszonyára vonatkozó igazolásai kiadását, és ezt a munkáltató úgy értékelte, hogy a felperes közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetéséről határozott. A bíróság nem találta igazoltnak, hogy a felperes a jogviszonya megszüntetésére irányuló nyilatkozatot tett volna. Ebből azonban jogi következtetést nem vont le. A felperes csupán 2004 márciusában létesített új jogviszonyt.
Az ítélet ellen mindkét peres fél fellebbezett. Az alperes a felperes keresetének teljes elutasítását kérte, a fegyelmi határozat megalapozott voltára, másrészt a fegyelmi határozat jogerőssé válására hivatkozott, miután felperes a kereset elbírálása előtt megszüntette jogviszonyát. A felperes fellebbezése kizárólag a perköltség felemelésére irányult.
A másodfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
A másodfokú bíróság az alperes fellebbezését alaposnak találta. Álláspontja szerint a felperesnek az igazolások kiadására irányuló kérelmét nem lehet másként értelmezni, mint a közalkalmazotti jogviszonya megszüntetésére vonatkozó akaratnyilvánításnak, minthogy az igazolások csak a jogviszony megszűnésekor adhatók ki. Ebből arra következtetett, hogy a fegyelmi határozat jogerőssé és végrehajthatóvá vált, és ezért a fegyelmi határozat jogszerűségét sem alakilag, sem érdemben nem vizsgálta.
A felperes felülvizsgálati kérelmében az jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének helyt adó határozat hozatalát, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy nem szüntette meg a közalkalmazotti jogviszonyát azzal, hogy a munkavállaláshoz elengedhetetlenül szükséges iratai kiadását kérte. Továbbá a Kjt. 52. § (1) bekezdésének téves értelmezését panaszolta. Amennyiben a nyilatkozatát a jogviszonya megszüntetésére irányuló nyilatkozatnak lehetne tekinteni, ez okból az elbocsátás fegyelmi büntetés nem emelkedett jogerőre, hanem pusztán végrehajthatóvá vált. Ezért jogszabályt sértett a másodfokú bíróság, amikor a fegyelmi határozat jogszerűségét nem vizsgálta.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem a következők szerint alapos.
Az irányadó tényállás szerint a felperes 2003. novemberében kérte az alperestől, hogy részére a közalkalmazotti jogviszonyával kapcsolatos igazolásokat adja ki, amelyekkel el tud helyezkedni. A felperes részéről a közalkalmazotti jogviszonyáról történő lemondásra vagy jogviszonya megszüntetésére vonatkozó közös megállapodásra nem került sor, a felperes csupán 2004. március 4-én létesített új jogviszonyt. Mindezek alapján a másodfokú bíróság tévesen következtetett arra, hogy a felperesnek az előírt igazolások kiadására vonatkozó kérelme egyúttal a közalkalmazotti jogviszonya megszüntetésére vonatkozó akaratnyilvánítás volt.
A Kjt. 52. § (1) bekezdése szerint a fegyelmi határozatot az ellene benyújtott kereset jogerős elbírálásáig végrehajtani nem szabad. Ha viszont a közalkalmazott a kereset jogerős elbírálása előtt a jogviszonyát megszünteti, a fegyelmi határozat végrehajthatóvá válik. A másodfokú bíróság e szabályt tévesen értelmezte, amikor a határozat végrehajthatóságát a határozat jogerőssé válásának is tekintette. A végrehajthatóság ugyanis nem azonos a jogerőssé válással, és a jogszabály hivatkozott rendelkezése nem a fegyelmi határozat jogerőssé válását mondja ki, hanem csupán előzetes végrehajthatóságról rendelkezik (BH 2000/425.).
A másodfokú bíróság téves jogi álláspontjából adódóan a fegyelmi határozat jogszerűségét illetően az alperes fellebbezését nem bírálta el.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
Az új eljárásban a másodfokú bíróságnak érdemben el kell bírálnia az alperes fellebbezését a fegyelmi határozat jogellenességére vonatkozó elsőfokú ítéleti döntést támadó részében is. (Legf.Bír. Mfv.II.10.516/2005. sz.)