adozona.hu
EH 2005.1252
EH 2005.1252
A közalkalmazottat megillető felmentési idő mértéke megállapításánál - a fizetési fokozat megállapításától eltérően - az alapul szolgáló közalkalmazotti jogviszony időtartamába a külföldön munkaviszonyban töltött idő nem számítható be, mivel e munkaviszony nem a közalkalmazottak, illetve köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél állt fenn [Kjt. 87. § (2) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes felülvizsgálati kérelemmel érintett kereseti kérelme további hat havi felmentési időre járó átlagkereset megfizetésére irányult.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes e kereseti kérelmének helyt adva az alperest 1 032 000 forint felmentési időre járó átlagkereset megfizetésére kötelezte. Döntését azzal indokolta, hogy a felmentési idő megállapítása szempontjából nem csak az alperesnél eltöltött 9 év és 6 hónap közalkalmazotti jogviszony vehető figyelembe, mert a Kjt. 87. § (2)...
EH 2005.1252 A közalkalmazottat megillető felmentési idő mértéke megállapításánál - a fizetési fokozat megállapításától eltérően - az alapul szolgáló közalkalmazotti jogviszony időtartamába a külföldön munkaviszonyban töltött idő nem számítható be, mivel e munkaviszony nem a közalkalmazottak, illetve köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél állt fenn [Kjt. 87. § (2) bek.]
A felperes felülvizsgálati kérelemmel érintett kereseti kérelme további hat havi felmentési időre járó átlagkereset megfizetésére irányult.A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes e kereseti kérelmének helyt adva az alperest 1 032 000 forint felmentési időre járó átlagkereset megfizetésére kötelezte. Döntését azzal indokolta, hogy a felmentési idő megállapítása szempontjából nem csak az alperesnél eltöltött 9 év és 6 hónap közalkalmazotti jogviszony vehető figyelembe, mert a Kjt. 87. § (2) bekezdés a) pontjának helyes értelmezése szerint romániai iskolákban pedagógus munkakörben megszerzett 17 év 5 hónap és 27 napot, valamint a p.-i orvosi rendelőben eltöltött 3 évet is közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni. A felperest a több mint 30 év jogszerző idő alapján 8 hónap felmentési idő illeti meg.
Az alperes fellebbezése és a felperes csatlakozó fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és - többek között - az alperest felmentési időre járó átlagkereset címén terhelő marasztalás összegét 1 032 000 forintról 1 266 360 forintra felemelte. A másodfokú bíróság a jogalap tekintetében az indokolást megváltoztatva, a fellebbezési szakban csatolt annak az okiratnak tulajdonított jelentőséget, amelyben az alperes a felperes által eredeti okmányokkal igazolt jogviszonyaiból összesen 30 évet közalkalmazotti jogviszonynak ismert el, és az okirat nem tartalmazott olyan kitételt, hogy a korábbi jogviszonyok beszámítására kizárólag a besorolás szempontjából került sor. A marasztalás összegének felemelésére a felek egyező előadása alapján megállapított havi 201 295 forint átlagkereset figyelembevételével került sor.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletnek a felmentési időre vonatkozó rendelkezése megváltoztatását, e címen a fizetési kötelezettségének 461 180 forintra való leszállítását, valamint a felperesnek a felülvizsgálati eljárási költségeiben való marasztalását kérte. Arra hivatkozott, hogy az ítéleti rendelkezés sérti a Kjt. 87. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint a Kjt. 33. § (2) bekezdésében foglaltakat, mert romániai munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő csak a besorolás szempontjából vehető figyelembe.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárást elrendelte.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a támadott ítéleti rendelkezés hatályban tartására irányult. A Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság közötti szociálpolitikai egyezmény kihirdetéséről szóló 1965. évi 5. tvr. 4. cikkére hivatkozott és azt hangsúlyozta, hogy a Kjt. nem tesz különbséget a magyar és a külföldi költségvetési szervek között.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A felülvizsgálati kérelemmel érintett jogkérdés a perben az volt, hogy a felperest a Kjt. 33. § (2) bekezdése szerint hány hónap felmentési idő illeti meg a közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján.
A felperes felmentési ideje szempontjából közalkalmazotti jogviszonyban töltött időként a Kjt. - perbeli időben hatályos - 87. § (2) bekezdésében meghatározott jogviszonyok időtartamát kell figyelembe venni.
Ettől eltérően a fizetési fokozatba történő besoroláshoz szükséges közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt - a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően - a (3) bekezdés szerinti munkaviszony időtartamát is figyelembe véve kell megállapítani.
A felperes 1990. augusztus 31-éig Romániában munkaviszonyban töltött idejét a Kjt. 87. § (3) bekezdése alapján a fizetési fokozatba való besorolásnál figyelembe kellett venni. A felmentési idő tekintetében irányadó, a Kjt. 87. § (2) bekezdése szerint számított közalkalmazotti jogviszony időtartamába viszont az előbbi munkaviszony beszámítására nem ad lehetőséget a törvény, mivel felperesnek ez a munkaviszonya nem a közalkalmazottak, illetve köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél állt fenn. A munkaügyi bíróság ettől eltérő jogszabály-értelmezése téves.
A másodfokú bíróság ugyancsak tévesen alapította döntését az alperes 2003. március 4-én kelt írásbeli intézkedésére. Ez az intézkedés ugyan kifejezetten nem jelöli meg, hogy milyen szempontból ismeri el a felperes igazolt jogviszonyait közalkalmazotti jogviszonyként, de tartalma szerint megállapítható, hogy az a fizetési fokozatba való besorolás alapjául szolgáló közalkalmazotti jogviszony időtartamára vonatkozik. Utal ugyanis a hatályos jogszabályok szerint figyelembe vehető jogviszonyokra, másrészt a jogorvoslati tájékoztatás a besorolás elleni jogvita kezdeményezéséről szól.
A jogerős ítélet ily módon a Kjt. 87. § (2) bekezdésébe ütköző jogszabálysértéssel állapította meg a felmentési idő tekintetében irányadó közalkalmazotti jogviszony időtartamát, és ennek alapján az alperes marasztalásának összegét.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében említett szociálpolitikai egyezmény a nyugellátás szempontjából megszerzett szolgálati időre vonatkozó rendelkezést tartalmaz, ezért a jogvita eldöntésénél nem vehető figyelembe.
Az alperes a perben és a felülvizsgálati kérelmében is a felperes igényét további 2 hónap felmentési idő vonatkozásában - összegszerűen 461 180 forintban - elismerte.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletnek a felülvizsgálattal támadott rendelkezését a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a munkaügyi bíróság ítéletének érintett rendelkezését megváltoztatva a felmentési időre járó átlagkereset címén történt marasztalás összegét 461 180 forintra leszállította.
(Legf. Bír. Mfv. I. 10.339/2004. sz.)
Lábjegyzet
Az időközbeni jogszabály-módosítás folytán a jelenleg hatályos Kjt. 87/A. § (1) bekezdés.
