adozona.hu
EH 2005.1250
EH 2005.1250
A közalkalmazott jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetését a munkatársaival való sorozatos együttműködési kötelezettséget sértő magatartása megalapozza [Kjt. 30. § (1) bek. d) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet tekintetében a Pp. 206. § (1) bekezdése, 220. § (1) bekezdés c) pontja, 221. § (1) bekezdése, 213. § (1) bekezdése, 195. § (3) bekezdése, valamint a Kjt. 30. § (5) bekezdése, 32. § (1) bekezdés b) pontja, és az MK 10. számú állásfoglalása megsértésére hivatkozott, és felülvizsgálati kérelme tárgyaláson történő elbírálását kérte.
Részletesen kifejtett előadása szerint az eljárt bíróságok a tényállást iratellenesen, a bizonyítékok egyoldal...
EH 2005.1250 A közalkalmazott jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetését a munkatársaival való sorozatos együttműködési kötelezettséget sértő magatartása megalapozza [Kjt. 30. § (1) bek. d) pont].
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet tekintetében a Pp. 206. § (1) bekezdése, 220. § (1) bekezdés c) pontja, 221. § (1) bekezdése, 213. § (1) bekezdése, 195. § (3) bekezdése, valamint a Kjt. 30. § (5) bekezdése, 32. § (1) bekezdés b) pontja, és az MK 10. számú állásfoglalása megsértésére hivatkozott, és felülvizsgálati kérelme tárgyaláson történő elbírálását kérte.Részletesen kifejtett előadása szerint az eljárt bíróságok a tényállást iratellenesen, a bizonyítékok egyoldalú értékelésével állapították meg, a felperes javára szóló bizonyítékokat nem vették figyelembe, nem foglalkoztak a felperes beadványaival, különösen a praxisjog elvonás kérdésével, a felperes által kért igazságügyi orvos szakértő kirendelését mellőzték, "nem lett felderítve a felmentési eljárás", az esélyegyenlőség szabályai sérültek, figyelmen kívül maradt a felmentési korlátozás. Álláspontja szerint a felperes védekezési lehetőségének biztosítása elmulasztásával a felmentés eleve jogellenes, a felmentés valódi célja a felperes eltávolítása volt. Különösen sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság "egyetlen kérelmét sem vette figyelembe, el sem utasította a fellebbezését", a felperes bizonyítási indítványait mellőzte, ítéletét nem megfelelően indokolta.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem előzetes vizsgálata során nem talált alapot a felülvizsgálati eljárás elrendelésére.
A felperes módosított keresete a közalkalmazotti jogviszonya jogellenes megszüntetése jogkövetkezményei alkalmazására, a megszüntetéssel összefüggésben a személyiségi jogai megsértése miatt nem vagyoni kártérítésre, az eredeti munkakörbe visszahelyezése mellőzése esetén a praxisjog értékének megfelelő vagyoni kártérítésre irányult, továbbá kérte a felmentéssel összefüggésben a rendeltetésellenes joggyakorlás és a hátrányos megkülönböztetés megállapítását is. A felperes egyéb igényeit nem tartotta fenn: "a 10 hónapra járó 6700 forintot megkaptam, az átsorolási határozat hatályon kívül helyezéséből eredően más kérelmem nincs, ...(a jogellenesség jogkövetkezményein kívül) más kereseti kérelmem nincs". A munkaügyi bíróság mindezeket a megismételt eljárásban mindenre kiterjedő széles körű bizonyítási eljárás keretében vizsgálta, a tényállást a módosított kereset elbírálása érdekében - figyelemmel a felek összes nyilatkozatára - teljes körűen feltárta, ítéletét valamennyi bizonyíték értékelése és a kereset elbírálása tekintetében mindenre kiterjedően igen részletesen, jogi következtetéseit meggyőzően indokolta.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által feltárt tényállást döntően elfogadta ítélkezése alapjául, és bár kiegészítette az alperesnek a per tárgyához tartozó mulasztásai megjelölésével, összességében azonban úgy ítélte meg, hogy a munkaügyi bíróság megalapozottan jutott a felmentés indokául szolgáló felperesi együttműködési képtelenséget és alkalmatlanságot megállapító következtetésre. Egyetértett azzal az elsőfokú ítéleti megállapítással, hogy a felperes nem volt hajlandó a munkájával együtt járó kompromisszumokra, nem a békés megoldásokat kereste, hanem magatartására a sorozatos konfrontációk voltak jellemzőek. Ezzel összefüggésben kiemelte a szülői panaszokat, a hiányos felperesi jelentéseket, a MEP-el kötött szerződéssel kapcsolatos kifogásolható, az alperes és a lakosság érdekeit sértő felperesi magatartást, a munkáltató utasításaival való szembehelyezkedést.
A felperes mindezekből következően alaptalanul hivatkozott a felülvizsgálati kérelmében megjelölt eljárásjogi szabályoknak az ügy érdemére kiható megsértésére. Nem jogszabálysértő, ha a másodfokú bíróság, miután egyetért az elsőfokú ítéleti következtetésekkel, azokat a fellebbezés kapcsán nem ismétli meg - teljes körűen - az ítéletében, hanem csupán utal a helyességükre [Pp. 254. § (3) bekezdés]. A másodfokú bíróság ítéletében helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, indokolása kimondta a fellebbezés alaptalanságát, álláspontját kellő részletességgel és világosan indokolta. Bár konkrétan nem hivatkozott a felperes által megjelölt jogszabályokra, ítélete indokolásából megállapíthatóan a Pp. 206. § (1) bekezdésének és a Pp. 221. § (1) bekezdésének megfelelőnek tartotta a bizonyítékok mérlegelését, és az elsőfokú ítélet indokolását.
A másodfokú bíróság ugyancsak törvénysértés nélkül tartotta megalapozottnak a rendeltetésellenes joggyakorlással, a "politikai üldöztetés", a személyiségi jogok megsértése bizonyítatlanságára vonatkozó elsőfokú ítéleti megállapításokat.
Az eljárt bíróságok a perbeli bizonyítékokból okszerűen következtettek a felmentés jogszerűségére, a közalkalmazotti jogviszony törvénysértés nélküli megszüntetésére [Kjt. 30. § (1) bekezdés d) pont].
Bár a másodfokú bíróság a felmentési korlátozásra ítéletében nem tért ki, azzal, hogy az elsőfokú ítéleti következtetéseket helytállónak ítélte, elfogadta a Kjt. 32. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott korlátozással kapcsolatos elsőfokú - helyes - ítéleti álláspontot, mely szerint a felperes együttműködésre képtelenségével összefüggő alkalmatlansága - figyelemmel a felperes gyermekorvos munkakörére - különösen indokolttá tette a felmentését.
A munkaügyi bíróság a Kjt. 30. § (5) bekezdése megsértése körében is helytállóan, a hosszú ideje egységes bírói gyakorlatot figyelembe véve fejtette ki, hogy a munkáltatói kifogások elleni védekezés biztosításának elmulasztása egymagában nem eredményezheti a Kjt. 30. § (1) bekezdés d) pontján alapuló felmentés jogellenességét.
A felperes kereseti kérelmei (vagyoni és nem vagyoni kártérítések) a közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetéséhez kapcsolódtak, ennek hiányában e követeléseket - köztük a felülvizsgálati kérelemben sérelmezett praxisjoggal kapcsolatos igényt - jogszabálysértés nélkül utasították el az eljárt bíróságok. A felperes fellebbezésében ismét kérte a gépjármű használati költségtérítést és az átsorolási határozat hatályon kívül helyezését, minthogy azonban ezek az igények - a felperes elállása folytán - az elsőfokú eljárás tárgyát már nem képezték, a másodfokú bíróság az elbírálásukat jogszerűen mellőzte. Az a körülmény, hogy mindezekre ítélete indokolásában nem tért ki, nem minősül az ügy érdemét érintő jogszabálysértésnek [Pp. 270. § (2) bekezdés].
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet - tekintettel arra, hogy az abban előadott az ügy érdemét érintő jogszabálysértések nem voltak megállapíthatók - a Pp. 273. §-ának (1) bekezdése alapján elutasította.
(Legf. Bír. Mfv. E. 10.156/2005. sz.)