adozona.hu
EH 2005.1239
EH 2005.1239
I. A munkavállalók nagyobb csoportját érintő létszámcsökkentésről szóló döntés tervezete olyan munkáltatói intézkedés, amelyet a munkáltató köteles a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezettel előzetesen véleményeztetni. II. A véleményeztetési kötelezettség elmulasztása esetén az érintett intézkedés-tervezet pontos megjelölése nem követelhető meg attól a féltől, akinek terhére a mulasztás történt [Mt. 21. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérelmező a kérelmezett munkáltatóhoz 2003. december 19-én kifogást nyújtott be amiatt, hogy a kérelmezett a 2004-2006. évekre vonatkozóan 11 000 álláshely megszüntetéséről döntött az Mt. 21. § (2) bekezdésében a szakszervezeteknek biztosított véleményezési jog, illetve a felek által kötött együttműködési megállapodás megsértésével. Eredménytelen egyeztetést követően 2003. december 30-án kérelemmel fordult a munkaügyi bírósághoz, amelyben az Mt. 21. § (2) bekezdése, valamint az együttműködé...
EH 2005.1239 I. A munkavállalók nagyobb csoportját érintő létszámcsökkentésről szóló döntés tervezete olyan munkáltatói intézkedés, amelyet a munkáltató köteles a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezettel előzetesen véleményeztetni.
II. A véleményeztetési kötelezettség elmulasztása esetén az érintett intézkedés-tervezet pontos megjelölése nem követelhető meg attól a féltől, akinek terhére a mulasztás történt [Mt. 21. § (2) bek.].
A kérelmező a kérelmezett munkáltatóhoz 2003. december 19-én kifogást nyújtott be amiatt, hogy a kérelmezett a 2004-2006. évekre vonatkozóan 11 000 álláshely megszüntetéséről döntött az Mt. 21. § (2) bekezdésében a szakszervezeteknek biztosított véleményezési jog, illetve a felek által kötött együttműködési megállapodás megsértésével. Eredménytelen egyeztetést követően 2003. december 30-án kérelemmel fordult a munkaügyi bírósághoz, amelyben az Mt. 21. § (2) bekezdése, valamint az együttműködési megállapodás megsértésének megállapítását, továbbá a kérelmezettnek a 2004-2006. évekre vonatkozó létszámcsökkentési döntések visszavonására kötelezését kérte.A munkaügyi bíróság végzésével a kérelmet elutasította.
A bíróság megállapítása szerint a kifogásból, egyeztetési jegyzőkönyvből és a bíróságnál előterjesztett kérelemből sem tűnik ki, hogy a kérelmező mely munkáltatói döntés véleményezésének elmaradását kifogásolta. Erre tekintettel a kérelmező által 2004. január 13-án csatolt igazgatósági döntést nem fogadta el a kifogás tárgyának, a kifogást, illetve a kérelmet időelőttinek tartotta, ezért az utóbbit érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A végzés indokolása részletesen kifejtette, hogy a kifogás tárgya utóbb, a bírósági eljárásban nem jelölhető meg.
A kérelmezett fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta helyes indokai alapján.
A kérelmező felülvizsgálati kérelmében - tartalma szerint - a jogerős végzés hatályon kívül helyezése mellett a kérelmének helyt adó határozat hozatalát kérte. Arra hivatkozott, hogy a kérelmezett a vitatott döntését nem adta át a szakszervezetnek, azt az egyeztetés során nem mutatta be, így a bizonyíték a kérelmezett felróható magatartása miatt nem volt a birtokukban a kifogás, illetve a kérelem benyújtásakor. Vitatta, hogy ez a körülmény a kérelmezett javára szolgálhat. Sérelmezte, hogy az eljárt bíróságok nem tértek ki az együttműködési megállapodást érintő kérelmére.
A kérelmezett felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős végzés hatályában való fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás lefolytatását elrendelte [Pp. 273. § (1) bekezdés].
A felülvizsgálati kérelem alapos.
Az Mt. 21. § (2) bekezdése szerint a munkáltató köteles a döntése előtt a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezettel véleményeztetni a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetét, így különösen a munkáltató átszervezésére, átalakítására, szervezeti egység önálló szervezetté alakulására, privatizálására, korszerűsítésére vonatkozó elképzeléseket.
Az irányadó tényállás szerint a kérelmező egy 2003. december 15-én tartott egyeztetésen a kérelmezett kijelentése alapján értesült arról, hogy "a M. Rt.-t érintő 20 százalékos mértékű létszámcsökkentésről ... a M. Rt. Igazgatósága döntött".
A munkavállalók nagyobb csoportját érintő létszámcsökkentésről szóló döntés tervezete az Mt. 21. § (2) bekezdése értelmében a véleményeztetési kötelezettség körébe tartozik.
A kérelmezett az előbbi információ alapján alappal következtetett a kérelmezettnek a szakszervezetet közvetlenül érintő jogellenes mulasztására [Mt. 23. § (1) bekezdés], ami miatt kifogással élhetett.
A véleményeztetési kötelezettség elmulasztása esetén a munkáltató jogellenes magatartása abban áll, hogy az érintett döntés tervezetét a szakszervezet képviselőjének nem adja át, nem küldi meg. Így annak konkrét, pontos megjelölése sem követelhető meg attól a féltől, akinek terhére a mulasztás történt. A döntés tartalmának megjelölése esetén a tervezet pontos megnevezése nélkül is azonosítható, hogy a kifogás mire irányul, amint adott esetben ezt alá is támasztja az, hogy a kérelmezett az egyeztetésen a döntést tartalmazó irat rendelkezésre bocsátására vonatkozó kérést nem utasította vissza. Minthogy erre a kérelem benyújtására előírt rövid határidőn belül [Mt. 23. § (4) bekezdés] nem került sor, a bírósági eljárásban becsatolt igazgatósági határozat érdemi vizsgálatát a bíróság tévesen mellőzte.
A kérelmezett igazgatóságának 136/2003. (12. 02.) számú, a Társaság 2006. évi céllétszámáról szóló határozata a M. Rt. 2006. évre kialakított 42 000 fős céllétszáma elfogadásáról döntött az átalakítási programjával kapcsolatban. Ez tartalma szerint megfelelt a kifogásban megjelölt 2004-2006. évekre vonatkozó 11 000 álláshely megszüntetésének, 20 százalékos létszámcsökkentésnek.
Az igazgatóság fenti döntése a munkáltató átalakítására vonatkozik, ezért ennek tervezetét az Mt. 21. § (2) bekezdése alapján köteles volt a szakszervezettel véleményeztetni, amit elmulasztott, tehát jogellenes mulasztás történt.
A véleményeztetési kötelezettség megszegéséhez a törvény külön jogkövetkezményt nem fűz, ezért ilyen esetben az a jogsértés megállapítása.
A 2003-2006. évekre szóló Együttműködési Megállapodásban a létszámtervek szükség szerinti egyeztetésére vonatkozó rendelkezés lényegében az előbbi törvényi kötelezettség végrehajtását szolgálja.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, a munkaügyi bíróság ítéletét megváltoztatva megállapította, hogy a kérelmezett az Mt. 21. § (2) bekezdésében foglaltakat megsértette.
(Legf. Bír. Mfv. I. 10.532/2004. sz.)