adozona.hu
EH 2005.1283
EH 2005.1283
Önmagában a cégnek a cégnyilvántartásból való törlése nem igazolja, hogy a társaság javára szóló jelzálogjog megszűnt [1997. évi CXLI. tv. 30. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesek közös tulajdonában áll a 22364 hrsz.-ú, lakóház, udvar elnevezésű, 722 m2 nagyságú belterületű ingatlan.
Az ingatlan egészét a H. Kft. javára szóló jelzálogjog terheli, 19 172 290 Ft és járulékai erejéig.
A felperesek 2004. február 27-én a jelzálogjog törlését kérték, hivatkozással arra, hogy a megyei bíróság - mint Cégbíróság - a H. Kft.-t a cégjegyzékből hivatalból törölte.
A körzeti földhivatal a jelzálogjog-törlési kérelmet elutasította.
A felperesek fellebbezése folytán ...
EH 2005.1283 Önmagában a cégnek a cégnyilvántartásból való törlése nem igazolja, hogy a társaság javára szóló jelzálogjog megszűnt [1997. évi CXLI. tv. 30. §].
A felperesek közös tulajdonában áll a 22364 hrsz.-ú, lakóház, udvar elnevezésű, 722 m2 nagyságú belterületű ingatlan.Az ingatlan egészét a H. Kft. javára szóló jelzálogjog terheli, 19 172 290 Ft és járulékai erejéig.
A felperesek 2004. február 27-én a jelzálogjog törlését kérték, hivatkozással arra, hogy a megyei bíróság - mint Cégbíróság - a H. Kft.-t a cégjegyzékből hivatalból törölte.
A körzeti földhivatal a jelzálogjog-törlési kérelmet elutasította.
A felperesek fellebbezése folytán eljárt alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperesek keresetükben az alperes határozatának megváltoztatását, a jelzálogjog törlésének elrendelését kérték.
A megyei bíróság jogerős ítéletében a felperesek keresetét elutasította.
Az ítélet indokolása szerint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 32. § (3) bekezdése értelmében a jelzálogjog bejegyzésének törléséhez közokirat, vagy ügyvéd által ellenjegyzett, illetve közjegyzői okirat szükséges.
A megyei bíróság álláspontja szerint a felperes által becsatolt bírósági határozatok és közokiratok egyike sem rendelkezik a jelzálogjog törléséről, így a felperesek kérelme nem volt teljesíthető.
A jogerős ítélet ellen a felperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak megváltoztatását és a keresetnek helyt adó döntés meghozatalát kérték.
Előadták, hogy a jogerős ítélet ellentétes a Ptk. 1. §-ában, az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 2. §-ában, az Inytv. 5. §-ában, 28. § (3) bekezdésében és 30. §-ában foglaltakkal.
Hangsúlyozták, hogy a Fővárosi Bíróság 79. számú részítélete, és a Legfelsőbb Bíróság - azt helybenhagyó - 8. számú végzése nem csak a zálogjogosult jogalanyiságának megszűnését, hanem a követelés megszűnését is igazolja.
Álláspontjuk szerint a hivatkozott ítélet alapján a jelzálogjogot a földhivatalnak saját hatáskörben kellett volna törölnie; a követelés megszűnésének igazolására semmilyen különös közigazgatási vagy bírósági eljárás nem létezik.
Kifejtették, hogy vagyonrendezési eljárásnak a jelzálogjog kapcsán nem lehet helye, a jelzálogjog ugyanis nem vagyon, hanem követelést biztosító mellékkötelezettség, amely a követelés megszűnésével együtt megszűnt.
Hivatkoztak arra, hogy természetes személy esetében a haszonélvezeti jogot a földhivatal a jogosult halálának közokirattal történő tanúsítása alapján törli, ennek megfelelően a H. Kft. megszűnése a jelzálogjog törlését kell, hogy eredményezze.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte, hivatkozással arra, hogy a felperesek jelzálogjog törlésére alkalmas okiratot nem csatoltak.
Utalt arra, hogy a felperesek által megjelölt ítéletből nem állapítható meg, hogy a per tárgya azonos-e a jelzálogjoggal biztosított követeléssel, illetve az ítélet nem minősíthető bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak, mert a jelzálogjog törléséről nem rendelkezik.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az iratokból megállapíthatóan a megyei bíróság, mint Cégbíróság 5. számú végzésével - amely 2003. szeptember 5-én jogerőre emelkedett - a H. Kft.-t hivatalból törölte.
A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 53. § (1) bekezdés f) pontja szerint a gazdasági társaság megszűnik, ha a Cégbíróság hivatalból elrendeli törlését.
A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 58. § (2) bekezdése jogosítja fel arra a Cégbíróságot, hogy valamely céget a cégnyilvántartásból hivatalból töröljön.
A hivatalbóli törlés feltétele a Ctv. 56. § (1)-(2) bekezdésében írtakon felül, hogy a cég vagyonára vonatkozóan ne merüljön fel adat. Ellenkező esetben ugyanis a Cégbíróság a törlési eljárás megszüntetésével egyidejűleg kezdeményezi felszámolási eljárás lefolytatását. Ebből következően hivatalbóli törlés esetén - megfelelő adatok hiányában - a Cégbíróság a cég esetleges vagyona felől, annak ismerete hiányában, nem intézkedhet.
A Ptk. 251. § (1) bekezdése értelmében zálogjog alapján a jogosult a pénzben meghatározott vagy meghatározható követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból, más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít. A Ptk. 251. § (4) bekezdés kimondja, hogy a követelés átszállásával a zálogjog is átszáll az új jogosultra. A zálogjogot - törvény eltérő rendelkezése hiányában - csak a követeléssel együtt lehet átruházni. A zálogjog - a Ptk. XXIII. fejezetének címe szerint is - szerződést biztosító mellékkötelezettség, célja a főkövetelés teljesítésének biztosítása, főszabályként fennáll mindaddig, amíg a főkövetelés kiegyenlítésre nem kerül.
A zálogjog megszűnésének eseteit a Ptk. 259-260. §-ai tartalmazzák. Megszünteti a zálogjogot az adott vagyontárgyra nézve a követelés megszűnése, a követelés zálogjog átruházása nélküli átszállása, a zálogtárgyból történt kielégítés, a zálogtárgy tulajdonjogának zálogjogosult általi megszerzése, a zálogtárgy tulajdonosa által a követelés megszerzése, végül a zálogtárgy elpusztulása. A Ptk. fenti rendelkezései között nem szerepel a jogosult szervezeti jogutód nélküli megszűnése.
Mivel a Gt. 54. § (1) bekezdése értelmében öt évig nem évülnek el a megszűnő társaságot terhelő kötelezettségek, azokért - ilyen irányú magánjogi megállapodás alapján - más személyek is helytállhatnak.
Ilyen magánjogi megállapodás fennállta nem zárható ki teljes biztonsággal, önmagában a törlés ténye alapján. A Gt. általános részében (56. §) szabályozza a megszűnt társaság volt tagjainak a megszűnést követő felelősségi helyzetét, de az egyes társasági formáknál arról is rendelkezik [pl.: 100. § (2) bekezdés, 169. § (4) bekezdés, 267. § (1) bekezdés], hogy a megszűnt társaság vagyonából a volt tagok/részvényesek, miként részesedhetnek. A megszűnt társaság volt tagjainak likvidációs hányadra fennálló igényét azonban nemcsak a végelszámolási/felszámolási eljárás során felmérhető vagyonra, hanem a törlést követően előkerült vagyonra, nem érvényesített követelésre is el kell ismerni, mindaddig, amíg annak jogi lehetősége fennállhat.
A földhivatal helyesen járt el, amikor úgy ítélte meg, hogy a Fővárosi Bíróság 79. számú részítélete - amellyel a H. Kft. felperes keresetét elutasította - a jelzálogjog megszűnését hitelt érdemlően nem igazolja. Egyrészt ugyanis az ítélet nem felel meg az Inytv. 30. § (1) bekezdésében megfogalmazott azon feltételnek, hogy bejegyzés alapjául az a bírósági ítélet szolgálhat, amely bejegyezhető jogra és tényre vonatkozik.
Másrészt az ítélet indokolásából egyértelműen nem állapítható meg, hogy a jelzálogjog alapkövetelése tárgyában döntött-e a bíróság.
A kifejtettekre tekintettel a jogerős ítélet nem ellentétes a Ptk. 1. §-ában, az Áe. 2. §-ában, továbbá az Inytv. 5. §-ában, 28. § (3) bekezdésében, valamint 30. §-ában megfogalmazottakkal.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. IV.37.050/2005. sz.)