adozona.hu
BH+ 2006.4.185
BH+ 2006.4.185
A tanulmányi szerződésben kikötött időtartam letelte előtt a munkaviszony megszüntetése akkor minősül a munkavállaló szerződésszegésének, ha a munkaviszony megszüntetését ő kezdeményezte. A munkáltató a saját felmondó intézkedésére hivatkozva a tanulmányi támogatás megtérítését - a munkavállaló szerződésszegő magatartása hiányában - nem követelheti [Mt. 113. § (2) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes munkavállaló módosított keresetében az alperes munkáltató 2004. március 26-án kelt fizetési felszólítása hatályon kívül helyezését kérte, és felmondási időre járó munkabér, túlmunka ellenértéke és szabadságmegváltás iránti igényét érvényesítette.
A munkaügyi bíróság ítéletével az alperest 61 507 forint és ennek kamata megfizetésére kötelezte, és a 2004. március 26-án kelt tanulmányi támogatás visszafizetése tárgyú írásbeli felszólítást hatályon kívül helyezte.
Az ítéleti tényállá...
BH+ 2006.4.185 A tanulmányi szerződésben kikötött időtartam letelte előtt a munkaviszony megszüntetése akkor minősül a munkavállaló szerződésszegésének, ha a munkaviszony megszüntetését ő kezdeményezte.
A munkáltató a saját felmondó intézkedésére hivatkozva a tanulmányi támogatás megtérítését - a munkavállaló szerződésszegő magatartása hiányában - nem követelheti [Mt. 113. § (2) bekezdés].
A felperes munkavállaló módosított keresetében az alperes munkáltató 2004. március 26-án kelt fizetési felszólítása hatályon kívül helyezését kérte, és felmondási időre járó munkabér, túlmunka ellenértéke és szabadságmegváltás iránti igényét érvényesítette.A munkaügyi bíróság ítéletével az alperest 61 507 forint és ennek kamata megfizetésére kötelezte, és a 2004. március 26-án kelt tanulmányi támogatás visszafizetése tárgyú írásbeli felszólítást hatályon kívül helyezte.
Az ítéleti tényállás szerint a felperes 2004. január hó 9-től állt munkaviszonyban segédmunkás munkakörben az alperesnél, munkaviszonyát az alperes a 2004. március 26-án kelt rendes felmondással megszüntette. A peres felek 2004. január 17-én tanulmányi szerződést kötöttek, amelyben a felperes vállalta a könnyű és nehézgépkezelői tanfolyam elvégzését, illetve azt, hogy a tanfolyam sikeres befejezése után legalább egy évig a munkáltatónál munkaviszonyban marad. Az alperes 118 000 forint tanulmányi költség fizetésére vállalt kötelezettséget. A felperes a tanfolyamot elvégezte. Az alperes a 2004. március 26-án kelt határozatával felszólította a felperest 97 689 forint tanfolyami díj visszafizetésére. Az alperes e felszólításra tekintettel a felperes április havi járandóságát visszatartotta, ezt csupán 2004. június hónapban fizette ki a felperes részére.
A munkaügyi bíróság a fizetési felszólítás hatályon kívül helyezését azzal indokolta, hogy az alperes a saját felmondó intézkedésére hivatkozva nem tarthat igényt az általa nyújtott tanulmányi támogatás megtérítésére, mert a felperes a tanulmányi szerződésben foglaltakat nem szegte meg, nem ő szüntette meg a munkaviszonyát.
Az alperes nyújtott be fellebbezést a munkaügyi bíróság ítéletének a fizetési felszólítás hatályon kívül helyezésére vonatkozó rendelkezése ellen. Arra hivatkozott, hogy a munkáltató kényszerhelyzetben volt, mert meg kellett szüntetnie a rosszul dolgozó munkavállaló jogviszonyát és ezen felmondási indok a tanulmányi szerződésre is visszahatott.
A megyei bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részében az ítéletet megváltoztatta, és az alperes 2004. március 26-án kelt írásbeli felszólításának hatályon kívül helyezésére irányuló keresetet elutasította.
A másodfokú bíróság álláspontja szerint, minthogy a felperes a felmondás jogellenességének megállapítás iránt nem indított keresetet, és a felmondás indokai szerint olyan magatartást tanúsított, amely a munkaviszony megszüntetésére késztette az alperest, a felperes saját hibájából került abba a helyzetbe, hogy nem tudta ledolgozni a számára előírt időtartamot. Ezért a tanulmányi szerződés 5. pontjára alapított, az Mt. 113. §-ának (2) bekezdése szerinti fizetési kötelezettsége az alperessel szemben fennáll.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a másodfokú ítélet megváltoztatását és az elsőfokú ítélet helybenhagyását, valamint az alperes perköltségben marasztalását kérte. A tanulmányi szerződés 5. pontjának téves ítéleti értelmezésére hivatkozva tartotta jogszabálysértőnek a jogerős határozatot. Kifejtette, hogy a tanulmányi szerződés helyes értelmezése szerint, csak ha a munkavállaló a saját lényeges szerződésszegése miatt nem tölti le a munkáltatónál a kikötött időt, az alapozhatja meg a munkavállaló megtérítési kötelezettségét, a munkáltató rendes felmondása nem járhat ilyen következménnyel.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte arra hivatkozva, hogy a felperes tanúsított olyan magatartást, amely a munkáltatót a jogviszony megszüntetésére késztette, és a felperes a rendes felmondás ellen nem élt jogorvoslattal, ennek következtében a munkaviszonya saját magatartására visszavezethető okból szűnt meg.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
Az Mt. 113. § (2) bekezdése szerint a munkáltató az általa ténylegesen nyújtott támogatásnak megfelelő összeg megtérítését követelheti, ha a támogatásban részesülő a tanulmányait nem megfelelő eredménnyel folytatja, nem lép a szerződés szerinti időpontban a munkáltatónál munkába, illetőleg a meghatározott időtartamot nem tölti le, vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el. Amennyiben a támogatásban részesülő a szerződésben kikötött időtartamnak csak egy részét nem tölti le, megtérítési kötelezettsége ezzel arányos.
Az adott esetben a felek az előbbi rendelkezés keretei között a tanulmányi szerződés 5. pontjában úgy állapodtak meg, hogy amennyiben a támogatásban részesülő felperes sikertelen vizsgát tesz, illetve a szerződésben meghatározott időtartamot nem tölti el munkaviszonyban a munkáltatónál, vagy más lényeges szerződésszegést követ el, az alperes követelheti a ténylegesen nyújtott támogatásnak megfelelő összeg megtérítését.
A jogszabály rendelkezése és a felek megállapodása szerint a felperesnek a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettségeit sértő magatartása, avagy egyéb lényeges szerződésszegése alapozhatja meg az alperes megtérítési igényét. Ebből következően a munkaviszonynak a tanulmányi szerződésben kikötött időtartam előtti megszüntetése a felperes szerződésszegésének akkor minősül, ha a munkaviszony megszüntetését ő kezdeményezte (250.EH). Az alperes saját felmondó intézkedésére hivatkozva a támogatás megtérítését - a felperes szerződésszegő magatartása hiányában - nem követelheti. A munkáltatói felmondás indokául felhozott felperesi magatartásra a másodfokú bíróság tévesen alapozta döntését, mivel az önmagában a megtérítés indoka nem lehet, ha az nem minősül a tanulmányi szerződés szempontjából is lényeges szerződésszegésnek. Az utóbbira pedig a kifejtettek szerint a per adatai alapján nem lehet következtetni.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának - a 2005. évi CXXX. törvény 22. § (1) bekezdése alapján az ügyben még alkalmazandó - (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta. (Legf.Bír. Mfv.II.10.251/2005. sz.)