adozona.hu
BH 2006.2.63
BH 2006.2.63
A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. 13. §-a nem alkalmazható, ezért az intézmény kollektív szerződése a Kjt.-ben és az Mt.-ben meghatározott felmentési tilalmakon és korlátozásokon túlmenően további felmentési feltételeket nem jelölhet meg [Kjt. 3. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes keresetében az alperes felmentése jogellenességének megállapítását, és az eredeti munkakörbe visszahelyezését kérte.
A munkaügyi bíróság ítéletével a keresetet elutasította.
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes 1972. július 1-jétől állt óvónő munkakörben közalkalmazotti jogviszonyban az alperessel. Az önkormányzat képviselő-testülete 2004. július 29-én meghozott határozatával - a gyermeklétszám csökkenése miatt - döntést hozott az alperesnél három ...
BH 2006.2.63 A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. 13. §-a nem alkalmazható, ezért az intézmény kollektív szerződése a Kjt.-ben és az Mt.-ben meghatározott felmentési tilalmakon és korlátozásokon túlmenően további felmentési feltételeket nem jelölhet meg [Kjt. 3. §].
A felperes keresetében az alperes felmentése jogellenességének megállapítását, és az eredeti munkakörbe visszahelyezését kérte.A munkaügyi bíróság ítéletével a keresetet elutasította.
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes 1972. július 1-jétől állt óvónő munkakörben közalkalmazotti jogviszonyban az alperessel. Az önkormányzat képviselő-testülete 2004. július 29-én meghozott határozatával - a gyermeklétszám csökkenése miatt - döntést hozott az alperesnél három óvónő és két dajka álláshely megszüntetéséről. A végrehajtásért felelős intézményvezető és a jegyző 2004. július 2-án tartott megbeszélésén a jegyző felhívta az intézményvezető figyelmét a Kjt.-ben, és az Mt.-ben szabályozott felmentési tilalmakra és korlátozásokra, valamint az alperes kollektív szerződésében szabályozott "védelmi szempontokra". Ez utóbbi szerint létszámleépítés esetén a döntés meghozatalánál a munkahelyen eltöltött idő, a humánus emberi magatartás, a továbbképzéseken való aktív részvétel, az alkotó, innovatív, tevékeny feladatvállalás, a betöltött társadalmi funkció, és a beiskolázáson való részvétel olyan szempontok, amelynek alapján "védelem" illeti a közalkalmazottat.
Az alperesi intézményvezető és a jegyző 2004. július 9-ei megbeszélésén az intézményvezető a jogszabályok és a kollektív szerződés szabályai figyelembevételével meghozott döntésről adott tájékoztatást az érintetteknek.
Az alperes 2004. július 13-án felmentéssel megszüntette a felperes közalkalmazotti jogviszonyát a létszámleépítésre vonatkozó képviselő-testületi határozatra hivatkozással.
A felperes a keresetében a 33 éves jogviszonyára és a továbbképzéseken való részvételére figyelemmel a kollektív szerződés "védelmi" szabályai megsértése miatt kérte a felmentés jogellenessége megállapítását.
A munkaügyi bíróság vizsgálta, hogy a munkáltató a döntése meghozatalakor az Mt. 13. § (2) és (5) bekezdése alapján a kollektív szerződésben szabályozott "védelmet" figyelembe vette-e. Abból indult ki, hogy a kollektív szerződés a "védelmi szempontok" között nem állít fel sorrendet, az objektív körülményeken alapuló szempontokat a munkáltató alapul vette, a szubjektív értékelésen alapuló szempontok pedig mérlegelési jogkörbe tartoznak. Mindezekből azt a következtetést vonta le, hogy az alperes a kollektív szerződést nem sértette meg, a felperes felmentésekor a "védelmi szempontok" figyelembevételével döntött.
A felperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, megállapította, hogy az alperes a felperes közalkalmazotti jogviszonyát jogellenesen szüntette meg, és kötelezte az eredeti munkakörben történő foglalkoztatásra.
A másodfokú bíróság az elsőfokú tényállás alapján eltérő jogi következtetésre jutott. Álláspontja szerint az alperes kollektív szerződése a Kjt. 30. § (1) bekezdése szerinti jogviszony megszüntetéséhez a törvényhez képest további, fontossági sorrend szerinti kiválasztási szempontokat meghatározhatott, a mérlegelési döntés a munkaügyi jogvitában vitatható. A bíróság azonban csak akkor vizsgálhatja a kiválasztási szempontok értékelése valós és okszerű voltát, ha azokat a munkáltató a felmentés indokolásában megjelöli. Ennek hiányában a felmentés jogellenes.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és a felperes keresetét elutasító határozat hozatalát kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Kjt. 2. § (2) bekezdését és a Kjt. 30. § (1) bekezdését. Jogszabályi felhatalmazás nélkül ugyanis a kollektív szerződés érintett rendelkezései semmisek. A másodfokú bíróság továbbá a kollektív szerződésben meghatározott "védelmi szempontok" fontossági sorrendjére hivatkozással túlterjeszkedett a fellebbezésen.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárást elrendelte.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Érvelésének lényege szerint a Kjt. 2. § (1) bekezdése alapján a kollektív szerződés a létszámleépítés mérlegelési szempontjait meghatározhatta, ehhez képest a felmentés indokolása hiányos volt, mivel ezeket a szempontokat nem tartalmazta.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos. A Kjt. 3. §-a értelmében a közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. 13. §-a nem alkalmazható, ezért az intézmény kollektív szerződése a Kjt.-ben és az Mt.-ben meghatározott felmentési tilalmakon és korlátozásokon túlmenően további felmentési feltételeket nem szabhat.
A létszámcsökkentésre alapított közalkalmazotti jogviszony megszüntetéssel kapcsolatos jogvitában nem vizsgálható, hogy a munkáltató miért az érintett közalkalmazott jogviszonyát szüntette meg, ha a munkáltató egyébként a döntése kialakításánál irányadó szabályokat betartotta, minthogy a kiválasztás a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik [Kjt. 30. § (1) bekezdés b) pont; Mt. 199. § (4) bekezdés; BH 1996.453].
Mindezekből következően a másodfokú bíróság alaptalanul következtetett a felmentés jogellenességére amiatt, hogy az alperes döntése a kollektív szerződésben meghatározottak figyelembevételével kapcsolatos indokot nem tartalmazott.
A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróságnak a felmentés jogellenességére és az eredeti munkakörbe visszahelyezésére vonatkozó keresetet elutasító ítéletét - módosított indokolással - helybenhagyta.
(Legf. Bír. Mfv. I. 10. 399/2005. sz.)