adozona.hu
BH 2006.1.30
BH 2006.1.30
Az átszervezésre vonatkozó döntés a fenntartó hatáskörébe tartozik, az intézmény, illetve vezetője csupán ennek végrehajtására jogosult [Kjt. 30. § (1) bekezdés b) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes keresetében az alperes felmentése jogellenességének megállapítását, és a közalkalmazotti jogviszonya helyreállításának mellőzésével elmaradt illetmény és 12 havi átlagkeresetnek megfelelő kárpótlás (kötbér-szankció) megfizetését kérte.
A munkaügyi bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes a felperes közalkalmazotti jogviszonyát jogellenesen szüntette meg, és a jogviszony az ítélet jogerőre emelkedésekor szűnik meg. Kötelezte az alperest 269 090 forint elmaradt illetmény é...
BH 2006.1.30 Az átszervezésre vonatkozó döntés a fenntartó hatáskörébe tartozik, az intézmény, illetve vezetője csupán ennek végrehajtására jogosult [Kjt. 30. § (1) bekezdés b) pont].
A felperes keresetében az alperes felmentése jogellenességének megállapítását, és a közalkalmazotti jogviszonya helyreállításának mellőzésével elmaradt illetmény és 12 havi átlagkeresetnek megfelelő kárpótlás (kötbér-szankció) megfizetését kérte.A munkaügyi bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes a felperes közalkalmazotti jogviszonyát jogellenesen szüntette meg, és a jogviszony az ítélet jogerőre emelkedésekor szűnik meg. Kötelezte az alperest 269 090 forint elmaradt illetmény és 986 665 forint (öt havi átlagilletménynek megfelelő) kötbér-szankció megfizetésére. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
Az elsőfokú bíróság tényállásként megállapította, hogy a felperes az alperes jogelődjénél 1982-ben létesített közalkalmazotti jogviszonyt, és az intézményben munkaügyi előadóként dolgozott. A Megyei Jogú Város Közgyűlése 2003. június 26-ai ülésén határozott a felperest foglalkoztató intézmény és egy másik intézmény integrálásáról, összevonásáról, az érintett közalkalmazottakról, és azokról, akiknek a jogviszonyát felmentéssel megszüntetik. Ezt megelőzően az intézményekkel egyeztettek.
A 2003. július 2-ai feljegyzésben a felperes már nem mint munkaügyi előadó, hanem mint gondnokságvezető szerepelt. A jogutódlás következményeként 2003. augusztus 1-jei hatállyal létrejött az alperesi jogintézmény, amelynek igazgatója 2003. augusztus 5-én kelt felmentéssel a felperes közalkalmazotti jogviszonyát megszüntette. Az indokolás a közgyűlés 234/2003. számú határozatával elrendelt integrációra, az ennek következményeként kialakított új szervezeti felépítésre, és arra hivatkozott, hogy a továbbiakban csak egy munkaügyi előadóra van szükség (a másik jogelőd intézményből), a felperes pedig a gondnokságvezetői munkakört nem fogadta el.
A munkaügyi bíróság úgy ítélte meg, hogy a felmentés indoka nem valós és nem okszerű, mivel a közgyűlési határozat 3. számú melléklete, amely meghatározta a létszámcsökkentéssel érintett munkaköröket, a felperes munkakörét nem tartalmazta. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az átszervezésre vonatkozó döntés a fenntartó hatáskörébe tartozik, az intézmény, illetve vezetője csupán ennek végrehajtására jogosult.
Az alperes fellebbezése és a felperes csatlakozó fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította.
A másodfokú bíróság a tényállást kiegészítette annak megállapításával, hogy a közgyűlés az integrációt 2003. április 24-ei döntésével határozta el, majd 2003. június 26-ai ülésén ezzel összefüggésben több döntést is hozott. Döntött arról, hogy átszervezés keretében a megszűnt intézmény feladatait az alperes látja el, zárolt a két iskola költségvetéséből 13 álláshelyet, és az új iskolában a létszámot 228 főben határozta el. A két közgyűlés között az átszervezés előkészítése keretében az átszervezéssel megbízott igazgató többször egyeztetett a közalkalmazottakkal, a felperes tekintetében erre 2003. július 2-án került sor, ahol a felperes tudomást szerzett arról, milyen munkakörben kívánják az integrációt követően foglalkoztatni. A felperes ezt követően maga készítette el a kinevezése módosítását, azt azonban nem fogadta el, és nem fogadta el a munkaügyi előadó-gondnokságvezető kapcsolt munkakörre vonatkozó ajánlatot sem.
A másodfokú bíróság ebből a tényállásból a felmentés jogszerűségére következtetett. Ítéletének indokolása szerint a közgyűlés döntése alapján indult el az új szervezeti felépítés kialakítására vonatkozó átszervezési folyamat. A két iskola egyesítésével a korábbi önálló szervezetek megszűntek, az egyesítés a korábbi feladatelosztás megváltoztatását is jelentette. Ennek keretében az igazgató úgy ítélte meg, hogy egy munkaügyi előadó is elláthatja a feladatokat, munkaügyi perben pedig nem vizsgálható, hogy az addigi két munkaügyi előadóból a munkáltató melyiket választja ki az új munkakör betöltésére. A felmentés indokolása eszerint tényszerű valósága mellett okszerűen is alátámasztja a jogviszony megszüntetését.
A felperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése, és az elsőfokú ítéletnek a csatlakozó felülvizsgálati kérelme figyelembevételével történő helybenhagyása iránt felülvizsgálati kérelemmel élt. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Kjt. 30. § (1) bekezdés b) pontját, továbbá ellentétes az MK 154. számú állásfoglalással. A munkáltatói jogutódlás folytán ugyanis a közalkalmazott jogviszonya a jogutódnál az eredeti feltételekkel folytatódott, a munkakör módosítást nem volt köteles elfogadni, az intézkedésben hivatkozott közgyűlési határozat pedig a munkakörét nem érintette. Mindezek alátámasztására a Legfelsőbb Bíróság eseti döntéseire is hivatkozott.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárást elrendelte.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A Kjt. 30. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha az Országgyűlés, a Kormány, a miniszter vagy az önkormányzat képviselő-testülete munkáltatót érintő döntése - különösen a feladatok változásából adódó átszervezés, vagy a költségvetési támogatás csökkentése - következtében a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség.
Az irányadó tényállás szerint a Megyei Jogú Város Közgyűlése határozatával elrendelte az E. Szakközép- és Szakképző Iskola és Kollégium - amely a felperest munkaügyi előadóként foglalkoztatta - valamint a K. Szakközép- és Szakképző Iskola és Kollégium összevonását 2003. augusztus 1-jei hatállyal, és az önkormányzati közfeladat hatékonyabb teljesítése céljából átszervezés keretében létrehozta az alperes intézményt. A felperest foglalkoztató intézmény közalkalmazottairól akként rendelkezett, hogy a 106 főből (57 fő pedagógus, 49 fő egyéb, ügyviteli-technikai) 98 fő a jogutód intézményhez kerül "áthelyezésre" (57 fő pedagógus, 41 fő egyéb). A fennmaradó 8 fő technikai dolgozóból 7 fő jogviszonya felmentéssel megszűnik, 1 fő önkormányzati óvodába áthelyezésre kerül.
A közgyűlés másik határozata a jogelőd intézményeknél zárolható álláshelyekről, a mindkét intézményben összesen 9 főt érintő (munkakörök szerint felsorolt) felmentésekről, azok költségkihatásairól, valamint a változást követő létszámról (241 fő létszámkeret 228 fős létszámra csökkentéséről) döntött.
A közgyűlési határozatok nem tartalmaztak rendelkezést a jogutódlás során "áthelyezett" (helyesen: átvett) közalkalmazottak eredeti munkakörét érintő szervezeti változtatásról.
A közgyűlés döntését megelőzően, 2003. június 2-án - a csatolt feljegyzés tanúsága szerint - az érintett intézmények vezetői, gazdasági vezetői és a felperes, mint munkaügyi előadó rögzítették, hogy az integráció után engedélyezett létszámkereten belül a technikai állományba név szerint mely közalkalmazottak fognak, milyen munkakör szerint tartozni. A felperes ebben a listában gondnokként volt megjelölve. Peradat továbbá, hogy a felperes 2003. augusztus 5-éig munkaügyi előadói feladatokat látott el a (jogutód) alperesnél, az el nem fogadott kinevezés módosítást is ő készítette el. Az alperes továbbá nem cáfolta a felperesnek azt a perbeli nyilatkozatát, hogy egyik intézményben sem volt korábban gondnoki állás.
Mindezek alapján a felülvizsgálati kérelem helytállóan hivatkozott arra, hogy a közgyűlésnek a felperest foglalkoztató jogelőd intézmény integrációjára vonatkozó döntése alapján a felperes közalkalmazotti jogviszonya tekintetében 2003. augusztus 1-jétől munkáltatói jogutódlás történt, melynek következményeként a felperes közalkalmazotti jogviszonya az eredeti kinevezése szerint munkaügyi előadó munkakörben az alperesnél, mint jogutód munkáltatónál folytatódott tovább.
A közgyűlés a jogutódlás folytán a jogutód intézménybe átkerült közalkalmazottak munkakörét érintő átszervezésről nem határozott. Következésképpen megalapozott az elsőfokú bíróság következtetése arról, hogy a felperes munkakörét érintő átszervezésről (az átkerült két fő munkaügyi előadói munkakörből az egyik megszüntetése, és új munkakörként a gondnoki munkakör létrehozása) nem a közgyűlés, hanem a jogutód intézmény vezetője döntött. Ezért a Kjt. 30. § (1) bekezdés b) pontjára alapított felmentés tekintetében előírt jogszabályi feltételek nem álltak fenn, tehát a felmentés jogellenes. Mindezt nem érinti - a közgyűlés döntését nem pótolja - az integráció előkészítése keretében az érintett intézmények szakvezetői által 2003. július 2-án készített lista a tervezett munkakörökről.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem keretei között a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján közbenső ítéletével hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta annak megállapításával, hogy a felperes közalkalmazotti jogviszonya a Legfelsőbb Bíróság ítéletének meghozatalakor szűnt meg. A felperes csatlakozó fellebbezésében a keresetét felemelte, ezért ennek elbírálása érdekében a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
(Legf. Bír. Mfv. I. 10.617/2004. sz.)