BH 2006.1.26

Átszervezésnek minősül a feladatok átcsoportosítása, a munkakörök - akár részbeni - összevonása is [Ktv. 17. § (1) bekezdés a) pont, (3) bekezdés].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes felülvizsgálati kérelmében a felmentése jogellenessége jogkövetkezményeire irányuló keresetét elutasító jogerős ítélet tekintetében a Ktv. 17. § (3) bekezdése és az MK 95. számú állásfoglalása megsértésére hivatkozással kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. A felperes szerint a másodfokú bíróság ítélete jogszabálysértő és iratellenes, mivel a felmentése nem tartalmazza azoknak az okoknak, tényekn...

BH 2006.1.26 Átszervezésnek minősül a feladatok átcsoportosítása, a munkakörök - akár részbeni - összevonása is [Ktv. 17. § (1) bekezdés a) pont, (3) bekezdés].
A felperes felülvizsgálati kérelmében a felmentése jogellenessége jogkövetkezményeire irányuló keresetét elutasító jogerős ítélet tekintetében a Ktv. 17. § (3) bekezdése és az MK 95. számú állásfoglalása megsértésére hivatkozással kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. A felperes szerint a másodfokú bíróság ítélete jogszabálysértő és iratellenes, mivel a felmentése nem tartalmazza azoknak az okoknak, tényeknek és körülményeknek a világos megjelölését, amelyből kitűnik, hogy miért az ő jogviszonyát szüntették meg az átszervezés során. Az indokolásból nem állapítható meg, miért az ő munkájára nem volt szükség az alperesnél. A felperes azt is sérelmezte, hogy az alperes a perben a munkaköre ellátásához szükséges iskolai végzettsége hiányának megjelölésével új, a felmentésben nem közölt felmentési indokra hivatkozott, és a másodfokú bíróság az új indokot jogellenesen vizsgálta.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem előzetes megvizsgálása alapján a felülvizsgálat elrendelésére nem talált alapot.
Az irányadó jogerős ítéleti tényállás szerint az alperes a felperes felmentését az önkormányzat képviselő-testülete határozatával elrendelt létszámcsökkentéssel és átszervezéssel indokolta. Eszerint a képviselő-testület a létszámot a korábbi 82 fővel szemben 78 főben határozta meg, új szervezeti felépítést fogadott el, és mindezek alapján a felperes további foglalkoztatására nem volt lehetőség.
Az elsőfokú bíróság a keresetnek helyt adva elrendelte a felperes eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, mivel azt állapította meg, hogy a felperes adóügyi munkatárs munkakörét az átszervezés nem érintette, a munkaköri feladatait bizonyos feladat-kiegészítéssel a korábban költségvetési munkatárs munkakörben dolgozó köztisztviselő vette át.
A másodfokú bíróság a munkaügyi bíróság ítéletét megváltoztatta, és a keresetet elutasította. A kiegészített tényállás alapján arra következtetett, hogy a felmentés indoka mindenben megfelelt a jogszabályoknak.
Azt a körülményt, hogy a felmentés indoka valós és kellően részletes, már a felperes által fellebbezéssel nem támadott elsőfokú ítélet sem tette vitássá.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a másodfokú bíróság helytállóan indult ki abból, hogy az alperesnél az önkormányzat képviselő-testülete rendelkezése alapján nemcsak létszámcsökkentésre, hanem átszervezésre is sor került. Ennek keretében az alperes a korábbi költségvetési osztályt megszüntette, pénzügyi osztályt hozott létre önálló csoportok kialakításával, és a felperes munkakö­rét is átszervezte oly módon, mely szerint a munkaköri feladatokat kibővítette a korábbi költségvetési osztály költségvetési munkatársa feladatai egy részével, és az így létrehozott új munkakörbe az utóbbi feladatokat végző költségvetési munkatársat helyezte.
A másodfokú bíróság eszerint a felperes munkakörét illetően megalapozottan következtetett arra, hogy az elrendelt és végrehajtott létszámcsökkentés és átszervezés a felperes munkakörét érintette. Átszervezésnek minősül ugyanis a feladatok átcsoportosítása, a munkakörök - akár részbeni - összevonása is. Azt a körülményt, hogy az alperes a költségvetési munkatársat helyezte az új (átszervezett) munkakörbe, ugyancsak megalapozottan minősítette a jogerős ítélet jogszerűnek, mivel a munkáltató mérlegelési hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy az átszervezéssel érintett személyek közül a létszámleépítés keretében kinek a jogviszonyát szünteti meg. Az alperes által hivatkozott kiválasztási szempontra - az iskolai végzettségre - utalás a felperesnek a rendeltetésellenes joggyakorlással kapcsolatos kereseti kérelmével függött össze, és így nem minősült új felmentési ok vizsgálatának.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet - tekintettel arra, hogy az abban megjelölt jogszabálysértések nem voltak megállapíthatók - a Pp. 273. §-ának (1) bekezdése alapján elutasította.
(Legf. Bír. Mfv. E.10.046/2005. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.