adozona.hu
BH+ 2006.1.45
BH+ 2006.1.45
A munkáltatót károsító cselekmény elkövetését elősegítő munkavállalói mulasztás a rendkívüli felmondás jogszerű indoka lehet. A rendkívüli felmondás "visszadátumozása" önmagában nem teszi jogellenessé a munkaviszony megszüntetését, ez esetben a munkaviszony megszűnésének időpontját kell megfelelően módosítani [Mt. 96. § (1) bekezdés a) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesek a keresetükben a munkáltatói rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítását és - munkaviszonyuk helyreállításának mellőzésével - annak jogkövetkezményei alkalmazását kérték.
A munkaügyi bíróság ítéletével megállapította a rendkívüli felmondások jogellenességét, és az alperest kötelezte, hogy fizesse meg felpereseknek - a rendelkező részben megállapított összegű - elmaradt munkabért, és kétszeres végkielégítésnek megfelelő marasztalási összeget.
Az ítéleti tényállás szeri...
BH+ 2006.1.45 A munkáltatót károsító cselekmény elkövetését elősegítő munkavállalói mulasztás a rendkívüli felmondás jogszerű indoka lehet.
A rendkívüli felmondás "visszadátumozása" önmagában nem teszi jogellenessé a munkaviszony megszüntetését, ez esetben a munkaviszony megszűnésének időpontját kell megfelelően módosítani [Mt. 96. § (1) bekezdés a) pont].
A felperesek a keresetükben a munkáltatói rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítását és - munkaviszonyuk helyreállításának mellőzésével - annak jogkövetkezményei alkalmazását kérték.A munkaügyi bíróság ítéletével megállapította a rendkívüli felmondások jogellenességét, és az alperest kötelezte, hogy fizesse meg felpereseknek - a rendelkező részben megállapított összegű - elmaradt munkabért, és kétszeres végkielégítésnek megfelelő marasztalási összeget.
Az ítéleti tényállás szerint az alperes a felperesek munkaviszonyát április 17-én kelt intézkedésével április 14-i hatállyal rendkívüli felmondással megszüntette. Az intézkedését azzal indokolta, hogy a belső ellenőrzés nyomán feltárt szabálytalanságokkal összefüggésben arra lehet következtetni, hogy a felperesek a munkáltatót megkárosító sikkasztás bűntettében részt vettek.
A munkaügyi bíróság megállapította, hogy az alperes belső ellenőrzést folytatott le, amelynek során feltárták, hogy az sz.-i töltőüzembe érkező négy gépkocsiról mintegy 85 760 forint értékű gáztöltet hiányzik. Továbbá megállapították, hogy nagy valószínűséggel kb. 1995. óta folyik a gáztöltetek "fekete" eladásával az alperes megkárosítása, mintegy 22 millió forint erejéig. Az alperes ismeretlen tettesek ellen tett feljelentése alapján indult büntetőeljárásban a rendkívüli felmondás idején a felperesek gyanúsítottként nem szerepeltek. A felperesek gyanúsítottkénti kihallgatására csak később került sor, és velük szemben a nyomozást bizonyítottság hiányában megszüntették. A büntetőeljárás során meghallgatott gyanúsítottak a felperesekre nézve terhelően nyilatkoztak, de velük szemben ezen kívül konkrét bizonyíték nem merült fel. A bíróság ennek alapján arra következtetett, hogy a rendkívüli felmondás indoka valótlan, mert felperesek a lefolytatott büntetőeljárás eredménye szerint nem vettek részt a sikkasztás büntettében. Utalt a bíróság a tanúvallomások alapján arra is, hogy a felperesek munkakörébe tartozó feladathoz, a palacktöltetek ellenőrzéséhez az alperes nem biztosította a feltételeket, mivel minden palack átszámlálása lehetetlen feladat lett volna. A munkaügyi bíróság mindezekre tekintettel a rendkívüli felmondást jogellenesnek találta és az alperest az Mt. 100. §-a alapján marasztalta.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság ítéletével az első fokú ítéletet megváltoztatta és felperesek keresetét elutasította.
A másodfokú bíróság a hiányosnak talált tényállást - a lefolytatott részbizonyítás alapján - kiegészítette. Ennek keretében megállapította, hogy a telephelyen egyidejűleg átlagos 2-3 teherautó rakodott, a felperesek feladata volt a rakodás megszervezése, annak ellenőrzése, a rámparend kialakítása. Megfelelő rakodási rend mellett észlelhették, ha a lerakodás közben valaki eltávolodik a teherautótól, hogy az üres palackokat teli palackra cserélje. A felpereseknek kellett a lerakott palackokat átvenniük, amelynek a mennyisége a szállítólevél alapján ismert volt, és ezt kellett szúrópróbaszerűen - 10-20%-os arányban - ellenőrizni.
A kiegészített tényállás alapján a megyei bíróság a munkaügyi bíróság jogi következtetését tévesnek találta. Elsősorban a felmondási indok téves értelmezését állapította meg. Kifejtette, hogy az alperes nem azt állította, hogy a felperesek bűncselekményt követtek el, hanem azt, hogy felperesek mulasztásukkal részesei voltak annak a cselekménysornak, amivel a munkáltatót megkárosították. A perbeli adatok alapján pedig egyértelműen megállapítható volt, hogy a felperesek nem teljesítették ellenőrzési kötelezettségüket, legalább szúrópróbaszerűen nem ellenőrizték a visszahozott és lerakott tele palackok számát. A laza rakodási és ellenőrzési rend által teremtett helyzetet kihasználva követték el az alperest károsító bűncselekményt.
A másodfokú bíróság a felmondási indok valósága és okszerűsége alapján a felperesek keresetét megalapozatlannak találta. Az ítélet indokolásában kitért arra, hogy a felperesek munkaviszonyát a rendkívüli felmondás visszamenőlegesen jogszerűen nem szüntethette meg; ez azzal a következménnyel jár, hogy felperesek munkaviszonya a rendkívüli felmondás kiadásának napján, április 17-én szűnt meg.
A felperesek felülvizsgálati kérelemmel éltek, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és a munkaügyi bíróság ítéletének helybenhagyását kérték. Fenntartották azt az álláspontjukat, hogy az intézkedés indokaként a munkáltató kizárólag elkövetett bűncselekményt jelölt meg. Sérelmezték, hogy a másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta a terhükre megállapított ellenőrzési kötelezettség megszegésével kapcsolatban, hogy e tevékenység maradéktalan ellátását a munkakörülmények nem tették lehetővé, és erre a munkáltató figyelmét is felhívták. Emiatt iratellenességet panaszoltak. Jogellenesnek tartották, hogy a jogerős ítélet a rendkívüli felmondás dátumával kapcsolatosan részletes indokolást nem adott, és a másodfokú bíróság e jogellenes magatartást nem értékelte. A bizonyítékok mérlegelését is jogszabálysértőnek tartották.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
1. A Pp. 206. §-ának (1) bekezdése szerint megállapított tényállás a felülvizsgálati eljárásban irányadó, a bizonyítékok felülmérlegelésének nincs helye.
A másodfokú bíróság a kiegészített tényállást a Pp. 206. §-a (1) bekezdésének megfelelően - a felek nyilatkozatainak és a perbeli bizonyítékoknak az egybevetése és összességében történt értékelése alapján, meggyőződése szerint elbírálva - állapította meg. A mérlegelés körében levont következtetések nem iratellenesek, nem okszerűtlenek.
A másodfokú bíróság helyesen értelmezte a rendkívüli felmondás indokát, amikor az intézkedés szövegét a perbeli bizonyítékokkal összevetve arra következtetett, hogy az alperes nem bűncselekmény elkövetését rótta a felperesek terhére, hanem azt, hogy a sikkasztást elkövető munkavállalók cselekményét segítették elő a lényeges munkaköri kötelezettségük megszegésével, az ellenőrzés elmulasztásával. Ezt a következtetést a jogerős ítéletben helyesen kifejtetteken túlmenően alátámasztja az az első fokú ítéleti megállapítás is, hogy a rendkívüli felmondás idején az alperes feljelentése alapján indult büntetőeljárásban a felperesek gyanúsítottként nem szerepeltek.
2. A felperesek kötelezettségszegésének tényét a bíróság a perbeli tanúvallomások mérlegelésével, eljárási jogszabálysértés nélkül állapította meg. A bíróság ugyanis mérlegeléssel olyan tényállást is megállapíthat, amely valamely bizonyítékkal nem áll összhangban, de a per adataiból okszerűen következik. Az adott esetben az ellenőrzési kötelezettség elmulasztásának tényét a jogerős ítélet ennek megfelelően állapította meg, amikor kellő indokát adta annak, hogy a L. P. tanúvallomásában foglaltakat fogadta el a büntető ügyben érintett munkavállalók tanúvallomásával szemben. Egyébként előbbi tanúvallomást megerősítette T. B. tanú nyilatkozata is.
A felpereseknek a rakodás megszervezésére - a per adatai szerint - ráhatásuk volt, és a szúrópróbaszerű ellenőrzés is visszatartó hatású lett volna. Ezért a felülvizsgálati kérelemben állított munkáltatói esetleges mulasztás sem mentheti felperesek legalább súlyos gondatlan kötelezettségszegését.
A törvényi feltételeknek [Mt. 96. § (1) bekezdés a) pont] megfelelő bizonyított minősített kötelezettségszegésre tekintettel a keresetet elutasító jogerős döntést jogszabálysértés hiányában a felülvizsgálati kérelem tévesen támadta.
3. A felülvizsgálati kérelem arra helyesen hivatkozott, hogy a rendkívüli felmondás nem lehet visszamenőleges hatályú. A "visszadátumozás" azonban önmagában nem teszi a munkaviszony megszüntetését jogellenessé, hanem azzal jár, hogy a munkaviszony megszűnésének időpontját a rendkívüli felmondás időpontjának megfelelően kell megállapítani. A jogerős ítélet indokolása az előbbiekkel egyező megállapítást tartalmaz, ezért a felülvizsgálati kérelem erre vonatkozóan is tévesen panaszolt jogszabálysértést.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet - jogszabálysértés hiányában - hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Mfv.I.10.696/2001. sz.)