adozona.hu
BH+ 2005.11.527
BH+ 2005.11.527
Ha a közigazgatási határozat a munkaügyi bírság összegét kellően feltárt tényállás alapján, a törvényben meghatározott szempontok értékelésével határozta meg, jogszabálysértés hiányában a határozat megváltoztatására, a bírság összegének csökkentésére nem volt lehetőség [1996. évi LXXV. törvény (továbbiakban: Met.) 7. § (5) bekezdés, 8. § (1) bekezdés, Pp. 339. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a keresetében az alperes másodfokú közigazgatási határozatának hatályon kívül helyezését, és a vele szemben kiszabott 500 000 forint munkaügyi bírság megfizetése alóli mentesítését, másodlagosan a bírság összegének mérséklését kérte.
A munkaügyi bíróság ítéletével az alperes határozatát - az elsőfokú közigazgatási határozatra is kiterjedően - részben megváltoztatta és a kiszabott munkaügyi bírság összegét 400 000 forintra mérsékelte.
Az ítéleti tényállás szerint az elsőfokú közig...
BH+ 2005.11.527 Ha a közigazgatási határozat a munkaügyi bírság összegét kellően feltárt tényállás alapján, a törvényben meghatározott szempontok értékelésével határozta meg, jogszabálysértés hiányában a határozat megváltoztatására, a bírság összegének csökkentésére nem volt lehetőség [1996. évi LXXV. törvény (továbbiakban: Met.) 7. § (5) bekezdés, 8. § (1) bekezdés, Pp. 339. §].
A felperes a keresetében az alperes másodfokú közigazgatási határozatának hatályon kívül helyezését, és a vele szemben kiszabott 500 000 forint munkaügyi bírság megfizetése alóli mentesítését, másodlagosan a bírság összegének mérséklését kérte.A munkaügyi bíróság ítéletével az alperes határozatát - az elsőfokú közigazgatási határozatra is kiterjedően - részben megváltoztatta és a kiszabott munkaügyi bírság összegét 400 000 forintra mérsékelte.
Az ítéleti tényállás szerint az elsőfokú közigazgatási határozat megállapította, hogy a felperes 27 munkavállalója számára nem adott az Mt. 76. § (7) és (8) bekezdésében előírt tájékoztatást, 3 munkavállaló részére pedig a 2004. május havi munkabérüket csak 2004. június 14-én utalta át, megsértve az Mt. 155. § (3) bekezdés rendelkezéseit. Ezért a felperest 500 000 forint munkaügyi bírsággal sújtotta. Az alperes másodfokú határozatával - a teljesítési határidő kivételével - az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A munkaügyi bíróság megállapította, hogy a közigazgatási eljárás során az első- és másodfokú hatóság a tényállást kellően tisztázta, ideértve a bírság alkalmazásánál irányadó szempontokat is, és a törvény keretei között, a törvényben meghatározott szempontokat mérlegelve állapította meg a munkaügyi bírság mértékét. A bíróság ugyanazokat a szempontokat mérlegelve arra következtetett, hogy a bírság céljának elérésére elegendő 400 000 forint összegű bírság alkalmazása. Ezzel kapcsolatban arra hivatkozott, hogy míg az első szabálytalanság az összes foglalkoztatott 28 főből 27 főt érintett, a másik csak 3 munkavállalót.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és tartalma szerint a keresetet elutasító határozat hozatalát kérte. Sérelmezte, hogy a bíróság a bírság összegének meghatározásánál a mérlegelendő szempontok körébe bevonta és előtérbe helyezte a prevenció céljait. Arra hivatkozott, hogy a bírság megállpításánál a részére biztosított mérlegelési jogkör gyakorlásánál nem követett el jogszabálysértést, a bíróság lényegében méltányossági jogkört gyakorolt. Álláspontja szerint a bíróság tévesen járt el, amikor jogszabálysértésenként külön-külön, és nem egységesen értékelve határozta meg a bírság mértékét.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás lefolytatását elrendelte [Pp. 273. § (1) bekezdés].
A felperes felülvizsglati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Azzal érvelt, hogy sem a Pp., sem a Met. nem tartalmaz megszorítást a határozat megváltoztatása tekintetében.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata jogszabálysértésre hivatkozva kérhető [1957. évi IV. törvény (Áe.) 72. § (1) bekezdés]. A bíróság - a törvényben meghatározott esetekben, így az 1996. évi LXXV. törvény (Met.) 8. § (1) bekezdése alapján a munkaügyi felügyelőség által hozott határozatok esetében is - a jogszabálysértő közigazgatási határozatot megváltoztathatja [Pp. 339. § (2) bekezdés].
Az előbbieknek megfelelően a kiszabott munkaügyi bírság mértékét a felperes jogszabálysértésre hivatkozva támadhatta és a bíróság is jogszabálysértés megállapítása esetén változtathatja meg.
A felperes keresetében a Met. 7. § (5) bekezdésének helytelen alkalmazását állította, és ezt azzal indokolta, hogy az alperes "túldimenzionáltan értékelte" a jogszabálysértések hatását, valamint az okozott hátrány nagyságát. Továbbá a cég gazdasági nehézségeire hivatkozott.
A munkaügyi bírság összegét a közigazgatási szerv mérlegeléssel állapítja meg, és e mérlegelésnél különösen figyelembe veendő szempontokat a törvény meghatározza [Met. 7. § (5) bekezdése].
A munkaügyi bíróság arra helyesen, utalt, hogy a munkáltató gazdasági helyzetére tekintettel, métányosságból a munkaügyi bírság összege nem csökkenthető.
Az adott esetben - a munkaügyi bíróság szerint is - az alperes a bírság öszegét kellően feltárt tényállás alapján, a törvényben meghatározott szempontok értékelésével határozta meg. A bíróság ugyanezen szempontokat értékelte ugyanazon tények alapján, mint amelyeket az elsőfokú határozat indokolása is megjelölt (a második jogszabálysértés csak 3 munkavállalót érintett, a szabálytalanság rövid idejű volt, néhány napos késedelem történt, de a késedelmes bérfizetés érdeksérelemmel járt; ezt a bíróság súlyos érdeksérelemnek minősítette és az anyagi hátrányra is utalt). Ehhez képest a mérlegelés jogszabálysértő voltát megalapozó körülményt - az alapul szolgáló tényállás megalapozatlanságát, hiányosságát, eljárási szabálysértést, a mérlegelés szempontjaira kitérő indokolásbeli hiányt - nem állapított meg. Így csupán a bírság céljára hivatkozva a Pp. 339. §-ába ütközően változtatta meg a támadott közigazgatási határozatot.
A kifejtettekre tekinettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította. (Legf.Bír. Mfv.I.10.346/2005. sz.)