adozona.hu
BH+ 2005.11.524
BH+ 2005.11.524
A bértárgyalások folytatására vonatkozó munkáltatói kötelesség javaslattételi, tárgyalási, egyeztetési kötelezettséget jelent, megállapodásra azonban a felek nem kötelezhetők [Mt. 37. § (5) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesek keresetükben annak megállapítását kérték, hogy az alperes a 2004. évi bértárgyalások kapcsán megsértette az Mt. 3. §-ában és 4. §-ában foglaltakat és a kollektív szerződés 2. rész 5. pontjában előírtakat, mert a bértárgyalásokat nem folytatta február 28-áig, a bérfejlesztéstől indokolatlanul egyoldalúan döntött és vezette azt be. A munkaügyi bíróság a keresetet elutasította, és a felperesek fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A ...
BH+ 2005.11.524 A bértárgyalások folytatására vonatkozó munkáltatói kötelesség javaslattételi, tárgyalási, egyeztetési kötelezettséget jelent, megállapodásra azonban a felek nem kötelezhetők [Mt. 37. § (5) bekezdés].
A felperesek keresetükben annak megállapítását kérték, hogy az alperes a 2004. évi bértárgyalások kapcsán megsértette az Mt. 3. §-ában és 4. §-ában foglaltakat és a kollektív szerződés 2. rész 5. pontjában előírtakat, mert a bértárgyalásokat nem folytatta február 28-áig, a bérfejlesztéstől indokolatlanul egyoldalúan döntött és vezette azt be. A munkaügyi bíróság a keresetet elutasította, és a felperesek fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.A felperesek felülvizsgálati kérelmükben a jogerős ítélet megváltoztatását, a keresetüknek helyt adó határozat hozatalát kérték. Fenntartották azt az álláspontjukat, hogy az alperes a bértárgyalásokkal kapcsolatban megszegte a kollektív szerződésben a tárgyév február 28-áig tartó tárgyalási kötelezettségét, és az így hozott döntésével az Mt. 3. §-ában foglalt együttműködési kötelezettségét is megsértette, rendeltetésellenesen gyakorolta jogait (Mt. 4. §).
A felülvizsgálati kérelem előzetes vizsgálata alapján [Pp. 273. § (1) bekezdés] a következők állapítható meg.
A perben megállapított, nem vitatott tényállás szerint az alperes munkáltató 2004. január 7-én 6 százalékos alapbéremelésre tett javaslatot, a felperesek január 9-én 10 százalékos növelést jelölte meg ajánlatukban. Ezt követően a felek január 20-án és 28-án egyeztettek, az alapbér növekedés mértékére vonatkozó álláspontjaik nem közeledtek. A felperesek a január 29-i ajánlatukban 9 százalékos emelést kértek. A február 5-én tartott egyeztetésen az alperes 8 százalékos alapbér-emelést javasolt és közölte, hogy ez a javaslata végleges. A felperesek február 10-én tájékoztatták a munkavállalókat az alperes 8 százalékos béremelési javaslatáról, és saját két változatot tartalmazó ajánlatukról. Az alperes március 1-jén arról értesítette a felpereseket, hogy a 8 százalékos béremelést végrehajtja.
A perbeli időben hatályos kollektív szerződés második rész 5. pontja - béralku tárgyalások időpontja [Mt. 37. § (5) bekezdés] címet követően - úgy rendelkezik, hogy az alperesnél alkalmazott bérezési szabályok, a munkajövedelmeknek a gazdálkodási lehetőségekhez igazodó alakulása a tárgyév február 28-áig a munkáltató és a szakszervezetek között lefolytatott bértárgyalások (béralku) keretein belül alakulnak ki.
Az Mt. 37. § (5) bekezdése szerint a munkáltató - a szükséges adatok rendelkezésre bocsátása mellett - évente köteles javasolni a szerződéskötésre jogosult szakszervezeteknek a munka díjazásával kapcsolatos szabályok kollektív szerződésben történő rendezését.
A bérfejlesztés kollektív szerződéses, azaz megállapodással való meghatározásának előírása - a munkáltató javaslattételi kötelezettségén túl - a felek számára azt a kötelezettséget jelenti, hogy e megállapodás érdekében tárgyalásokat folytassanak, egyeztessenek, a megegyezésre törekedjenek, ennek során az eljárás rendjére vonatkozó szabályokat betartsák; a megállapodás megkötésére azonban - ha nem jön létre a felek között az egybehangzó akarat elhatározás - egyik fél sem kötelezhető.
A perben megállapított tények azt bizonyítják, hogy az alperes a javaslattételi, tárgyalási, egyeztetési kötelezettségének eleget tett.
A kollektív szerződésben szabott határidő azt biztosítja, hogy a bértárgyalások e határidőig megtörténjenek. Ez az adott esetben megvalósult. Az alperes ajánlatát követően ismételt egyeztetések voltak, azok eredményeként az alperes az eredeti ajánlatához képest lényeges megemelte a béremelési javaslatát, amit ezért véglegesnek tekintett; ezzel együttműködési kötelezettségének eleget tett, jogait rendeltetésszerűen gyakorolta.
Amennyiben az érdemi nyilatkozatok és egyeztetések során az egyik fél álláspontja véglegesen kialakul, a további egyeztetés értelmét vesztette, formális eljárás lenne. Ezért téves a felperesek olyan értelmezése, hogy a bértárgyalásokat az előbbiektől függetlenül, minden esetben a kollektív szerződésben meghatározott végső időpontig folytatni kell.
Mindezekre tekintettel a felülvizsgálati kérelem törvényben előírt feltételének [Pp. 270. § (2) bekezdés] fennállása nem állapítható meg.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 273. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmét elutasította. (Legf.Bír. Mfv.E.10.105/2005. sz.)