adozona.hu
BH 2005.10.376
BH 2005.10.376
Az, hogy az igénylő a társadalombiztosítási határozat meghozatala előtt őstermelői tevékenységet folytatott, nem zárja ki a rendszeres szociális járadékra jogosultságát [8/1983. (VI. 29.) EüM r. 2. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes munkaviszonya 1995. október 27-én megszűnt, ezt követően rokkantsági nyugdíjat állapítottak meg részére. Az Országos Orvosszakértő Intézet I. fokú Orvosi Bizottsága a felperes munkaképesség csökkenését 2000. november 1. napjától 50%-ban állapította meg, ezért a felperes rokkantsági nyugdíjának folyósítását az alperes 2003. november 1. napjától megszüntette.
Az alperes a 2003. XI. 25-én meghozott határozatával elutasította a felperes rendszeres szociális járadék megállapítására irá...
BH 2005.10.376 Az, hogy az igénylő a társadalombiztosítási határozat meghozatala előtt őstermelői tevékenységet folytatott, nem zárja ki a rendszeres szociális járadékra jogosultságát [8/1983. (VI. 29.) EüM r. 2. §].
A felperes munkaviszonya 1995. október 27-én megszűnt, ezt követően rokkantsági nyugdíjat állapítottak meg részére. Az Országos Orvosszakértő Intézet I. fokú Orvosi Bizottsága a felperes munkaképesség csökkenését 2000. november 1. napjától 50%-ban állapította meg, ezért a felperes rokkantsági nyugdíjának folyósítását az alperes 2003. november 1. napjától megszüntette.Az alperes a 2003. XI. 25-én meghozott határozatával elutasította a felperes rendszeres szociális járadék megállapítására irányuló igényét a 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának (1) bekezdésére hivatkozással. Megállapította, hogy a felperes nem tekinthető megváltozott munkaképességűnek, mivel őstermelőként jövedelemmel rendelkezik.
A felperes fellebbezése folytán az alperes igazgatója határozatával helybenhagyta az elsőfokú közigazgatási határozatot. Megállapította, hogy az őstermelői tevékenység olyan jövedelemszerzéssel együtt járó tevékenység, amely az R. 2. §-ának (1) bekezdése értelmében kizáró okot jelent a rendszeres szociális járadék megállapításánál.
A felperes keresetében kérte az alperes határozatainak felülvizsgálatát és a rendszeres szociális járadékra való jogosultságának megállapítását.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatait hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. Ítéletének indokolásában a mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 228/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdése és 4. §-ának (2) bekezdése alapján megállapította, hogy a mezőgazdasági őstermelő mint fogalom, kizárólag az e tevékenységből származó bevétel tekintetében létezik, az igazolvány pedig a tevékenységből származó bevétel nyilvántartására alkalmas. Az őstermelői tevékenység nem munkavégzésre irányuló jogviszony, így nem minősülhet a munkaviszony mellett további jogviszonynak és a munkaviszony megszűnése után új jogviszonynak sem. A bíróság álláspontja szerint önmagában az a tény, hogy őstermelői igazolványt váltott ki a felperes, nem zárja ki, hogy az R. hatálya alá tartozó munkavállaló, amennyiben az egyéb feltételeknek megfelel, amelyeknek fennállását az alperesnek az új eljárásban vizsgálnia kell.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését. Álláspontja szerint a jogerős ítélet az R. 2. §-ának (1) bekezdésébe ütközően jogszabálysértő, mert a felperes utoljára nem az itt felsorolt jogviszonyokban állt, hiszen őstermelőként folytatott olyan bevételt eredményező tevékenységet, amely jövedelemmel is járt, ezért az a rendelet hatálya alá nem vonható; így járadékra jogosultsága az őstermelői tevékenység folytatása alatt, de az őstermelői igazolvány visszaadásának időpontját követő naptól sem állhat be. A Legfelsőbb Bíróság az Mfv. II. 10.773/2000/5. számú ítéletében kimondta, hogy az őstermelői tevékenységet folytató személy nem az R. hatálya alatt álló jogviszonyban áll, ezért az őstermelői igazolvány visszaadásának napját követő naptól sem állhat be a rendszeres szociális járadékra való jogosultság. Hivatkozott továbbá a Legfelsőbb Bíróság 2001. évi 578. számú elvi határozatára, amely szerint rendszeres szociális járadékra akkor jogosult a munkavállaló, ha munkaviszonyában a megváltozott munkaképessége miatt nem foglalkoztatható tovább. A felperes utolsó munkaviszonya 1995. október 27. napján megszűnt. Az Országos Orvosszakértői Intézet 50%-os mértékű munkaképesség csökkenését 2003. szeptember 2-án elvégzett vizsgálat napjától véleményezte.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az R. 2. §-ának (1) bekezdése értelmében e rendelet alkalmazása szempontjából megváltozott munkaképességű a rendszeres szociális járadék tekintetében az, aki munkaviszonyban, bedolgozói munkaviszonyban, bedolgozói tagsági viszonyban, szövetkezettel munkaviszony jellegű jogviszonyban nem áll és nem folytat semmiféle olyan tevékenységet, amely díjazással, jövedelemmel jár, aki egészségi állapota romlásából eredő munkaképesség-változás miatt eredeti munkakörben, rehabilitációs intézkedés nélkül, teljes értékű munkavégzésére tartósan alkalmatlanná vált, de öregségi, vagy rokkantási nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, öregségi vagy munkaképtelenségi járadékban nem részesül.
A Legfelsőbb Bíróság a rendelkezésre álló peradatok alapján megállapította, hogy a felperes az elsőfokú határozat meghozatalakor már őstermelői tevékenységet nem folytatott, így a rendszeres szociális járadékra jogosultság ezen feltételének megfelelt.
Tévedett az alperes abban, hogy a felperes a már beszüntetett őstermelői tevékenysége miatt nem tartozik az R. hatálya alá és akkor sem jogosult járadékra, ha őstermelő igazolványát visszaadta. Téves jogi álláspontja miatt az alperes nem vizsgálta, hogy a felperes a járadékra jogosultságának egyéb, az R.-ben meghatározott feltételeinek megfelel-e?
Tévesen hivatkozott az alperes felülvizsgálati kérelmében a Legfelsőbb Bíróság elvi határozatára és ítéletére, mert ezen döntések jelen ügytől eltérő tényálláson alapultak.
A munkaügyi bíróság érdemben helytálló döntést hozott, azonban abban tévedett, hogy az őstermelői igazolvány birtokában folytatott őstermelői tevékenység nem zárja ki az igénylő rendszeres szociális járadékra jogosultságát, ezért a Legfelsőbb Bíróság az erre vonatkozó okfejtést mellőzte az ítélet indokolásából. A felperes tehát azért tartozik az R. hatálya alá, mert őstermelői igazolványát visszaadta, a társadalombiztosítási határozat meghozatalakor ilyen tevékenységet már nem végzett. Az alperesnek a megismételt eljárásban a jogosultság egyéb feltételeinek meglététől függően kell határozatát meghoznia.
(Legf. Bír. Mfv. K. III. 10.565/2004. sz.)