BH 2005.9.335

Az üzemanyagtartályon kívüli "házilagosan" kialakított tartályban elhelyezett üzemanyag vonatkozásában a vámmentesség nem vizsgálható [1997. évi CII. tv. 9. §; 1995. évi C. tv. 105. §; 45/1996. (III. 25.) Korm. r. 179. §].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A jövedéki hatóság járőrei 2001. augusztus 17-én ellenőrizték az I. r. felperes által üzemeltetett és a határállomáson kilépésre jelentkező nyerges vontatót. A nyerges vontatót K. A. sofőr vezette.
A vizsgálat során megállapították, hogy a nyerges vontató üzemanyagtartálya két részre van bontva. A két különböző részből mintavétel történt és ennek során szemrevételezéssel is megállapítható volt, hogy az üzemanyagtartály azon része, amelyből a motor az üzemanyagot kapja, piros színű ásványolaj...

BH 2005.9.335 Az üzemanyagtartályon kívüli "házilagosan" kialakított tartályban elhelyezett üzemanyag vonatkozásában a vámmentesség nem vizsgálható [1997. évi CII. tv. 9. §; 1995. évi C. tv. 105. §; 45/1996. (III. 25.) Korm. r. 179. §].
A jövedéki hatóság járőrei 2001. augusztus 17-én ellenőrizték az I. r. felperes által üzemeltetett és a határállomáson kilépésre jelentkező nyerges vontatót. A nyerges vontatót K. A. sofőr vezette.
A vizsgálat során megállapították, hogy a nyerges vontató üzemanyagtartálya két részre van bontva. A két különböző részből mintavétel történt és ennek során szemrevételezéssel is megállapítható volt, hogy az üzemanyagtartály azon része, amelyből a motor az üzemanyagot kapja, piros színű ásványolaj termék (HTO), míg a lezárt üzemanyagtartály-részben sárga színű ásványolaj termék található. Az ellenőrzés során a gépkocsivezető az ásványolaj termékek származását, adózott voltát a helyszínen igazolni nem tudta, ezért az ellenőrzésről felvett helyszíni jegyzőkönyvben rögzítésre került hatósági tanúk jelenlétében, hogy a nyerges vontató és az ásványolaj termékek lefoglalásra kerültek. A mintákat a Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézetében vizsgálták és megállapították, hogy a piros színű ásványolaj termék szabványos tüzelőanyag, a sárga színű termék pedig szabványos gázolajnak minősült.
Az I. r. felperes beadványában bejelentette, hogy a lefoglalt nyerges vontató a becsatolt bérleti szerződés alapján a II. r. felperes tulajdona. Az I. r. felperes mint üzemeltető bérli a nyerges vontatót. Az I. r. felperes becsatolta a számlát, amely szerint a vizsgálati napon az M. Kft. részére végzett szállítást, ennek során a szlovéniai Sezanaban tankolt 390 liter üzemanyagot.
A jövedéki hatóság eljárása során meghallgatta a II. r. felperes és az I. r. felperes képviselőjét, valamint K. A. sofőrt. A meghallgatottak nem vallottak a gépjármű üzemanyagtartályának átalakításáról. K. A. pedig arra hivatkozott, hogy nem volt tudomása arról miszerint a nyerges vontató a piros színű tüzelőolajjal üzemelt.
A jövedéki hatóság műszaki szakértőt rendelt ki, továbbá figyelembe vette a Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézetének azt a közlését, miszerint Szlovéniában az EURODIESEL D-2 nevű termék színezetlen természetes színű.
Mindezen bizonyítási eljárás alapján az elsőfokú hatóság másodfokú megsemmisítő határozatot követően lefolytatott eljárás eredményeképpen meghozott határozatával az I. r. felperes terhére jövedéki törvénysértés elkövetése miatt 12 030 Ft jövedéki adó, 24 060 Ft jövedéki bírság, 99 020 Ft szakértői költség és 36 793 Ft szállítási költség megfizetését rendelte el. Elrendelte továbbá a II. r. felperes tulajdonát képező nyerges vontató elkobzását, az állam javára történő értékesítését.
A fellebbezés folytán eljáró alperes mint másodfokú hatóság 2002. március 28-án kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperesek egyesített keresetükben az alperesi határozat hatályon kívül helyezését kérték.
Az I. r. felperes arra hivatkozott, hogy az eljáró hatóságok nem tettek eleget a tényállás tisztázási kötelezettségüknek, továbbá helytelenül értelmezték a jövedéki törvény, illetőleg a vámtörvény egyes rendelkezéseit.
A II. r. felperes keresetében arra hivatkozott, igazolt tény szerint bérleti szerződés alapján volt a nyerges vontató a II. r. felperes használatában. A bérleti szerződés tiltotta a gépjárművön történő bármilyen átalakítást. Ennek következtében nincs tudomásuk arról, hogy a gépkocsitartályt átalakították volna, illetőleg e körben őket felelősség nem terheli.
Az alperes a keresetek elutasítását kérte és fenntartotta a határozatában foglaltakat.
A megyei bíróság ítéletével az alperes keresettel támadott határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte.
Az elsőfokú bíróság ítéletében idézte a vámjogról, a vámeljárásról valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény (Vtv.) 105. §-át, valamint a jövedéki adóról a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény (Jöt.) 9. § (1) bekezdését, továbbá a Vtv. végrehajtására kiadott 45/1996. (III. 25.) Korm. r. (Vhr.) 179. § (2) bekezdését.
E jogszabályok, valamint a közigazgatási eljárásban beszerzett igazságügyi szakértői vélemény alapján azt állapította meg, hogy az üzemanyagtartály kialakítása bontott állapotban vagy szerelés közben történhetett, tehát az üzemanyagtartály belső leválasztása célirányosan készült. A kisebbik, T-1 tartályrész kizárólag folyadék tárolására alkalmas, a T-2 tartályrész funkcióját tekintve pedig a gépjármű motorjának üzemeltetéséhez szükséges kivitelnek felelt meg. A T-2 tartály a gépjármű üzemanyagrendszerébe bekötött, ezért a Vtv. 105. §-a szerint az ebben talált üzemanyag a Vhr. 179. § (2) bekezdése szerint vámmentesen vámkezeltnek minősül, így a Jöt. 9. § (1) bekezdése értelmében adómentes. Nem vizsgálta viszont a közigazgatási hatóság, hogy az úgynevezett T-1 tartályban lévő üzemanyag a Jöt. hatálya alá tartozik-e.
A bíróság ezért az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és új eljárás lefolytatására kötelezte. A megismételt eljárásra azt írta elő, az alperes vegye figyelembe, hogy a gépjármű gyárilag rendszeresített üzemanyagtartályában lévő üzemanyag vámmentesen vámkezelhető, az úgynevezett T-1 tartályban lévő üzemanyag származását és adózott voltát azonban még nem vizsgálták.
Az I. r. felperes terhére jövedéki adó és jövedéki bírság csak akkor szabható ki, ha a T-1 tartályban lévő üzemanyag adózott voltát nem tudja megfelelően igazolni. A T-1 tartály azonban a gépjármű üzemanyagrendszerébe nincs bekötve, e szempontból a gépjármű nem felhasználónak, hanem szállításra használt eszköznek minősül, ezért a Jöt. 81. § (6) bekezdése szerint csak abban az esetben kobozható el, ha a tulajdonos az összes körülményekre tekintettel tudott arról, hogy szállítóeszközével adózás alól elvont jövedéki terméket szállítanak.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte az ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását.
Az alperes hangsúlyozta, maradéktalanul eleget tett a tényállás tisztázási kötelezettségének és bizonyította hogy a felperes az általa üzemanyagként használt ásványolaj termék származásilag igazolatlan tüzelőanyag volt, mely a gyárilag nem e célra rendszeresített tartályban volt elhelyezve, így ennek megfelelően történt a felperesek kötelezése.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
Az alperes helyesen hivatkozott felülvizsgálati kérelmében arra, hogy a bíróság a jogszabályi rendelkezések téves értelmezése folytán jutott az ítéleti következtetésre.
A felperes a jövedéki törvénysértést - ahogy az alperesi határozat helyesen tartalmazza - azzal követte el, hogy a nem gyárilag rendszeresített üzemanyagtartályban lévő származásilag nem igazolt tüzelőolajat használt fel üzemanyagként.
A felperes elfogadta a perben kirendelt igazságügyi műszaki szakértői véleményt, amely egyértelműen megállapította (a vélemény 9. oldalán) hogy a felperes használatában lévő üzemanyagtartály látszólag egy tartály, amely viszont két leválasztott részből áll. Ezek a részek egymástól el vannak határolva, átfolyás nincs biztosítva. A kisebbik, úgynevezett T-1 tartályrészben található a sárga színű gázolaj, a nagyobbik, úgynevezett T-2 tartályrészben található a gépjármű motorjának üzemeltetésére felhasznált piros színű tüzelőolaj.
A felperes által bemutatott számla a gépjármű üzemeltetésére felhasznált tüzelőolaj származásának igazolására nem volt alkalmas, tekintettel arra, hogy a felperes Szlovéniában vásárolt EURODIESEL D-2 típusú üzemanyagról mutatott számlát, amely számla egyértelműen gázolaj vételt igazolt. A felperes által használt nyerges vontató azonban az előzőekben kifejtetteknek megfelelően a piros színű tüzelőolajjal üzemelt.
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló, többször módosított 1997. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 9. § (1) bekezdése szerint adómentes, a vámtörvény szerint vámmentesen vámkezelt üzemanyag.
A vámjogról, a vámeljárásról valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény (továbbiakban: Vtv.) 105. §-a szerint vámmentes a gépjárművek e célra gyárilag rendszeresített tartályában behozott üzemanyag.
A felperes által használt jármű nem gyárilag rendszeresített, hanem onnan úgynevezett házilag leválasztott tartályban talált tüzelőolajra ez a vámmentesség nem vonatkozhat. A Vtv. végrehajtására kiadott 45/1996. (III. 25.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Vhr.) 179. § (2) bekezdése szerint a gépjármű gyárilag rendszeresített, illetőleg a gépjármű üzemanyagrendszerébe bekötött üzemanyagtartályban lévő üzemanyagon kívül a vámmentesen vámkezelhető üzemanyag alatt a gépjárműre gyárilag felszerelt más tartályban lévő a hűtő, fűtő vagy egyéb motorok üzemeltetéséhez szükséges üzemanyagot is érteni kell.
Ez a rendelkezés, - amelyre az elsőfokú bíróság ítéletében hivatkozva megállapította, hogy az egyéb üzemanya­gok esetében is vizsgálandó a vámmentesség feltétele - a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a perbeli esetre nem vonatkozik. Ez a rendelkezés a gépjárműre gyárilag felszerelt más tartályban lévő folyadékra vonatkozik, amely anyagok a gépjármű üzemeltetéséhez szükségesek. Nem vonatkozhat azonban egy látszólag egy tartályon belül leválasztott külön tartályrészben található anyagra.
Az elsőfokú bíróság tévesen fogalmazta meg a perben eldöntendő kérdést, és így az új eljárásra vonatkozó előírásait. Hangsúlyozza a Legfelsőbb Bíróság, hogy az I. r. felperes a terhére rótt jövedéki jogszabálysértést azzal követte el, hogy az üzemanyagrendszerébe bekötött tartályból származó tüzelőolajat használt a jármű üzemeltetésénél, mely tüzelőolaj származását igazolni nem tudta. Ezért nincs jelentősége annak, hogy az úgynevezett T-1 tartályban lévő üzemanyag, amely a rendszerbe nem volt bekötve, minek minősül. Ebből következik, hogy az I. r. felperes felhasználónak minősült, így jogszerű volt a II. r. felperes tulajdonát képező jármű lefoglalására és elkobzására vonatkozó rendelkezés is.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.785/2002. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.