adozona.hu
BH+ 2005.9.427
BH+ 2005.9.427
Az üzemi tanács-választással összefüggésben felmerült vitában a választási bizottság és a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek közösen határoznak. Ebből következően, ha e határozat ellen valamelyik szakszervezet nemperes eljárást kezdeményez, az eljárást nemcsak a választási bizottság, hanem a munkáltatónál képviselettel rendelkező - a kérelmezőn kívüli - valamennyi szakszervezet ellen is meg kell indítani [Mt. 54. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az M. P. Rt. és az M. P. Rt. Központi Üzemi Tanácsa 2003. évben négy üzemi tanács és egy központi üzemi tanács működtetésében állapodott meg. Ezek egyikénél a K.-i Területi Igazgatóságnál a szavazás előkészítését a 92 főből álló választási bizottság végezte. E bizottságba a kérelmező szakszervezet két tagot delegált.
A választási bizottság 2004. május 26-án döntött az üzemi tanács választás időpontjának keretéről, a választást 2004. június 28-tól július 2-áig terjedő időre tűzte ki, amelyen ...
BH+ 2005.9.427 Az üzemi tanács-választással összefüggésben felmerült vitában a választási bizottság és a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek közösen határoznak. Ebből következően, ha e határozat ellen valamelyik szakszervezet nemperes eljárást kezdeményez, az eljárást nemcsak a választási bizottság, hanem a munkáltatónál képviselettel rendelkező - a kérelmezőn kívüli - valamennyi szakszervezet ellen is meg kell indítani [Mt. 54. §].
Az M. P. Rt. és az M. P. Rt. Központi Üzemi Tanácsa 2003. évben négy üzemi tanács és egy központi üzemi tanács működtetésében állapodott meg. Ezek egyikénél a K.-i Területi Igazgatóságnál a szavazás előkészítését a 92 főből álló választási bizottság végezte. E bizottságba a kérelmező szakszervezet két tagot delegált.A választási bizottság 2004. május 26-án döntött az üzemi tanács választás időpontjának keretéről, a választást 2004. június 28-tól július 2-áig terjedő időre tűzte ki, amelyen belül kellett a helyi választás időpontját megállapítani és az ún. adatközlő lapon a választási bizottsággal közölni.
Ennek megfelelően a kérelmezetthez tartozó 1050 egység munkavállalói 72 szavazókörzetben ténylegesen június 28-ától július 1-jéig szavaztak. Az urnákat 2004. július 1-jén és 2-án szállították D.-be, s július 5-6-án a választási bizottság tagjainak jelenlétében bontották fel és számlálták meg a szavazatokat. Az urnák felbontásakor és a szavazatok megszámlálásakor megállapított szabálytalanságokról három jegyzőkönyv készült. Mindennek alapján 2004. július 6-án állapították meg a választás eredményét, amely szerint a 13 főt magában foglaló üzemi tanács megválasztást nyert.
A kérelmező az Mt. 54. §-a alapján 2004. július 8-án egyeztetést kezdeményezett a választás során felmerült szabálytalanságok miatt. A választási bizottság elnöke július 12-én kelt válaszában a kérelem indokolását kérte. A kérelmező ugyanazon napi válaszában arra hivatkozott, hogy az egyeztetésnek nem függvénye a részletes indokolás, ezért az egyeztetés megkezdésének elmaradása miatt a munkaügyi bírósághoz fordult. A választási bizottság elnöke július 13-án a következő nap 14 órájára tűzte ki az egyeztetést, amelyet megtartottak, kivéve a kérelmező ügyében, minthogy a kérelmező július 14-én bejelentette, hogy a tárgyalás oka fogyottá vált.
A kérelmező a 2004. július 13-án kelt és 15-én érkezett kérelmével a munkaügyi bírósághoz fordult, s a választás eredményének megsemmisítését és új választás kiírását kérte. E kérelmében a következőket adta elő:
- a választási bizottság elnöke a munkáltató helyi képviselőit kérte fel a kérelmező képviselőinek kijelölésére, ezért a szakszervezet nem tudta, hogy őt ki képviseli,
- a választási bizottság nem intézkedett a kérelmező két képviselőjének a választás idejére történő felmentése iránt,
- a választási bizottság nem értesítette a kérelmezőt, hogy az egyes körzetekben mikor kerül sor a választásra, illetve a szavazatok megszámlálására,
- a választás eredményének megállapításáról szóló jegyzőkönyv hiányos, abból egyebek között nem állapítható meg az egyes körzetekben a választás időpontja, azt egyes szakszervezeti képviselők, így a kérelmező képviselője sem írta alá, minthogy a jegyzőkönyv a szabálytalanságokra nem tért ki,
- utólagos megállapítások szerint egyes urnák nem voltak szabályszerűen lezárva és más körülmények is arra utaltak, hogy "annak tartalmához hozzá lehetett férni".
Mindezeknek a munkaügyi bíróság végzésével nem tulajdonított jelentőséget azzal az indokolással, hogy a kérelmező 2004. július 8-án a választás lebonyolításával és a szavazás eredményének megállapításával kapcsolatban egyeztetést kezdeményezett ugyan, de az előírt öt napos határidőben a szabálytalanságok egyeztetése elől elzárkózott, ezért a bíróság eljárása során az egyeztetésre nem került kérdéseket ez okból, illetve a választás során felmerült kérdéseket az öt napos határidő túllépése miatt nem vizsgálhatta.
A kérelmező a munkaügyi bíróság végzése ellen fellebbezéssel élt. Ennek folytán a megyei bíróság végzésével a munkaügyi bíróság végzését helybenhagyta, megjegyezve, hogy az abban kifejtett jogi álláspontot maradéktalanul osztja.
A jogerős végzés ellen a kérelmező felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő és a kérelmében foglaltak érdemi elbírálását alapján az üzemi tanács választás eredményének megsemmisítését és a kérelmezettnek új választás megtartására való kötelezését kérte.
A Legfelsőbb Bíróság végzésével a felülvizsgálati eljárást elrendelte.
A kérelmezett felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős végzés hatályában való fenntartására irányult.
A Legfelsőbb Bíróság észlelte, hogy az eljárásban csak a választást sérelmező szakszervezet és a választási bizottság vett részt.
Az Mt. 54. §-a alapján az üzemi tanács választás során a választás lebonyolításával vagy eredményével kapcsolatban felmerült vitában a választási bizottság és a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek közösen határoznak. Ez ellen nyolc napon belül bírósághoz lehet fordulni, a bíróság nemperes eljárásban határoz.
E szabály értelmében - a következetes ítélkezési gyakorlat szerint - az üzemi tanács-választással összefüggő nemperes eljárásban kérelmezettként a választási bizottság és a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek - ide nem értve a kérelmezőt - vesznek részt, akik között pertársaság jön létre; a fellépés joga megilleti a munkáltatót is.
A kérelmezőnek tehát az eljárást nemcsak a választási bizottság, hanem a munkáltatónál képviselettel rendelkező - rajta kívül - valamennyi szakszervezet ellen kellett volna megindítania.
Az eljárt bíróságok nem észlelték, hogy a kérelmező az eljárást nem az ellen indította, akivel szemben az igény érvényesíthető, és nem - a 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet 13. § (3) bekezdése alapján a nemperes eljárásban is alkalmazandó - a Pp. 64. § (2) bekezdése szerint jártak el. Ez a felülvizsgálati eljárásban nem pótolható.
Ha az eljárásban meghatározott személyek perben állása kötelező és a kérelmező ezeket a személyeket nem vonta perbe, az eljárást meg kell szüntetni [Pp. 130. § (1) bek. g) pontja, 157. § a) pontja]. Ez okból a Legfelsőbb Bíróság a hivatalból észlelt ok alapján [Pp. 275. § (2) bekezdése] a megyei bíróság jogerős végzését - a munkaügyi bíróság végzésére is kiterjedően - hatályon kívül helyezte és az ügyben eljárt munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította [Pp. 275. § (4) bekezdés]. (Legf.Bír. Mfv.I.10.054/2005. sz.)