adozona.hu
BH+ 2005.8.380
BH+ 2005.8.380
A bizalomvesztésre tekintettel nem várható el a munkáltatótól, hogy továbbra is fenntartsa azoknak a munkavállalóknak a munkaviszonyát, akiknek a foglalkoztatása idején különösen nagy összegű hiány keletkezett [Mt. 89. § (2)-(3) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes raktári munkás munkakörben fennállt munkaviszonyát az alperes az 1999. május 17-én kelt rendes felmondással megszüntette. Az intézkedését azzal indokolta, hogy a göngyölegraktárban 25 millió forint összegű hiányt állapítottak meg. Ez a cég jelentős gazdasági érdekét sérti, ezért a raktár valamennyi dolgozójának a munkaviszonyát meg kell szüntetnie. Utalt arra is, hogy a lefolytatott vizsgálat során a felperes terhére vétkes magatartás nem nyert bizonyítást, ezért alkalmaz rendes fe...
BH+ 2005.8.380 A bizalomvesztésre tekintettel nem várható el a munkáltatótól, hogy továbbra is fenntartsa azoknak a munkavállalóknak a munkaviszonyát, akiknek a foglalkoztatása idején különösen nagy összegű hiány keletkezett [Mt. 89. § (2)-(3) bekezdés].
A felperes raktári munkás munkakörben fennállt munkaviszonyát az alperes az 1999. május 17-én kelt rendes felmondással megszüntette. Az intézkedését azzal indokolta, hogy a göngyölegraktárban 25 millió forint összegű hiányt állapítottak meg. Ez a cég jelentős gazdasági érdekét sérti, ezért a raktár valamennyi dolgozójának a munkaviszonyát meg kell szüntetnie. Utalt arra is, hogy a lefolytatott vizsgálat során a felperes terhére vétkes magatartás nem nyert bizonyítást, ezért alkalmaz rendes felmondást.A felperes keresetében a felmondás jogellenességének megállapítását, és az Mt. 100. §-ában megállapított anyagi jogkövetkezmények alkalmazását kérte. A világos okszerű felmondási indokolás hiányára hivatkozott.
A munkaügyi bíróság ítéletével megállapította a rendes felmondás jogellenességét, és az alperest 78 818 forint lejárt elmaradt munkabér és kamatai, továbbá munkanaponként 1212 forint munkabér, valamint 434 400 forint kétszeres végkielégítésnek megfelelő összeg megfizetésére kötelezte. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította.
A munkaügyi bíróság szerint a felmondás indokolásából nem tűnik ki, hogy milyen okból került sor a felperes munkaviszonyának megszüntetésére. Ezért az Mt. 89. §-ában ütközően jogellenes felmondásra tekintettel az Mt. 100. §-a (1) és (4) bekezdése alapján marasztalta az alperest.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította.
A másodfokú bíróság szerint a felmondás indokolásából megállapítható, hogy a felperes munkaviszonya megszüntetésének oka az alperes működési körébe eső ok volt. Az alperes a göngyölegraktár dolgozóinak teljes lecserélését azért határozta el, mert az ismeretlen okból keletkezett leltárhiány miatt jelentős gazdasági érdekeit látta veszélyeztetve a jövőre nézve is. A raktár új személyekkel való üzemeltetése ilyen helyzetben a munkáltató döntési körébe tartozik.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és lényegében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte azzal, hogy a fellebbezési ellenkérelmében foglaltak szerint további elmaradt munkabére és kamatai megfizetésére is kérte kötelezni az alperest. Az Mt. 89. §-a (2) és (3) bekezdésébe ütköző törvénysértést panaszolt. Fenntartotta azt az álláspontját, hogy a felmondásból annak oka nem derül ki. Kifejtette, hogy a leltárhiány nem lehet rendes felmondási ok,
- minthogy felperes magatartásával nincs összefüggésben. Egyébként arra is hivatkozott, hogy a leltárhiány bizonyítására a perben nem is került sor. Vitatta, hogy az új kollektíva kialakítása a kifogástalanul dolgozó felperes tekintetében - minőségi cserére való hivatkozás hiányában - felmondási ok lehet.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás tényként rögzíti, hogy az alperes göngyöleg raktárában - ahol a felperes raktári munkásként dolgozott - 1999. május 11-én 25 millió forint értékű göngyöleghiányt állapítottak meg. A felperes a perben a megállapított hiányt nem vitatta, fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítéleti tényállás helyes voltára hivatkozott. Ehhez képest a felmondás indokául felhozott nagy összegű hiány valósága a felülvizsgálat tárgyát nem képezheti.
A rendes felmondás indokolása egyértelműen tartalmazza, hogy az alperes a felperes munkaviszonyának megszüntetését - a raktár többi (5 fő) munkavállalójával együtt - a 25 milliós hiány miatt tartotta szükségesnek. Ezért nem helytálló az a felülvizsgálati álláspont, hogy a felmondásból annak indoka nem derül ki.
Az Mt. 89. §-ának (2) és (3) bekezdése értelmében a felmondás indoka lehet olyan való tény, vagy körülmény, amely a munkavállaló magatartásával, a munkáltató működésével összefügg és okszerűen alátámasztja a munkavállaló munkaviszonyának a megszüntetését.
A 25 millió forint összegű göngyöleghiány - amint arra a felmondás indokolása is utal - az alperes gazdasági érdekeit jelentős mértékben sértette. A munkáltatótól nem volt elvárható, hogy továbbra is fenntartsa azoknak a munkavállalóknak a munkaviszonyát, akiknek a foglalkoztatása idején ez a különösen nagy összegű hiány, gazdasági hátrány érte. Az a körülmény, hogy az ismeretlen okú hiányból a munkavállaló konkrét kötelezettségszegésére nem lehet következtetni, nem zárja ki a bizalom megrendülését. Ennek említése nélkül a felmondás indokolása erre utal, amikor kifejti, hogy a raktárban a munkáltató anyagi károsodásához vezető munkavégzés következtében valamennyi munkavállaló munkaviszonyát meg kellett szüntetni.
Az előbbiekre tekintettel a felmondás való és okszerű indoka alapján a felperes keresetének elutasítása nem ütközött jogszabályba.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Mfv.I.10.525/2000. sz.)